Ízőrzők - Zengővárkony
Gyártási év: 2011 | Adásnap: 2011. szeptember 18.
Időpont: 11:05:17 | Időtartam: 00:30:00 | Forrás: Duna TV | ID: 1251070
Nava műfaj: ismeretterjesztő / oktató műsor 30 perc (Korhatár-besorolás: korhatár nélkül )
Címek Főcím: ÍzőrzőkMűsorújság szerinti cím: Ízőrzők: ZengővárkonyEpizódcím: Zengővárkony
Műsorújság adatai: magyar ismeretterjesztő film (2011)) Feliratozva a teletext 378. oldalán (színes, magyar ismeretterjesztő film, 30 perc, 2011) Zengővárkony település a Mecsek és a Zengő lábánál helyezkedik el. Hatalmas szelídgesztenyések és erdőségek övezik. 420 fő lakik a faluban jelenleg, mindnyájan büszkék tánccsoportjukra, tájházukra, tojásmúzeumukra. Az itt élők nagyon kedvelik az egyszerűbb ételeket, menünket is ennek megfelelően állítottuk össze: Paradicsomleves krumpligombóccal, Kelkáposzta főzelék héveknédlivel, Tojásmártás, Piskótatekercs, Kálomista fokhagymás és gesztenyés piskóta. Zengővárkony település a Mecsek és a Zengő lábánál helyezkedik el. Hatalmas szelídgesztenyések és erdőségek övezik.
Fő leírás:
A műsorban a következő ételeket készítették el: - Paradicsomleves krumpligombóccal - Kelkáposzta főzelék héveknédlivel - Tojásmártás - Piskótatekercs - Kálomista fokhagymás - Gesztenyés piskóta
Teljes leirat:
- Zengõvárkonyban vagyunk.
A Mecsek és Zengõ lábánál
helyezkedik el a település.
Környezetünkben 30 hektár
szelíd gesztenyés,
az egyik oldalon egészében,
a település többi részén szórványban,
úgy szintén 15 hektár.
Rockenbauer Pál annak idején
úgy rendelkezett,
hogy jeltelen sírban legyen eltemetve
Zengõvárkonyban a gesztenyésben,
de a tévés kollégái másképp
döntöttek.
Egy emlékkövet állítottak, és minden
évben megtisztelik a sírhelyet.
Erdõ veszi körül a településünket.
Nagyon szép hely.
A neve is a legszebben cseng.
Településünk lakossága 420 fõ.
Ami híres és a világot, országot
bejárta, az a tánccsoport.
A látnivalók a településen:
kezdeném a tájházzal.
A tájház udvarában van
egy tojás múzeum,
22 ország gyûjteménye
található benne.
2200 tojás van kiállítva.
A szalma múzeum
Tüskés Tünde gyûjteménye,
és Verte János fa kiállítása, egyedi
darabok, használati eszközök.
Zengõvárkonyban vannak helyi ételek,
amit szívesen fõznek ünnepnapokon,
hétköznapokon.
Az asszonyaink
nagyon jól tudnak fõzni.
- Paradicsom levest fogok
készíteni.
Minden idényben lehet készíteni,
télen is, nyáron is.
Télen befõzött paradicsomból,
nyáron meg nyers paradicsomból.
Krumplis gombócot
készítünk hozzá.
Úgy készítem, hogy felaprítom
a paradicsomot,
egy kicsit megfõzöm sós vízben.
Mivel ez nyers paradicsom,
elõre kell fõzni.
Megfõtt a paradicsom, egy szûrõn
átpasszírozom,
hogy a héja fönt maradjon,
a leve, meg a sûrûje átmenjen.
Rántást csinálok:
egy kanál zsírt teszek egy edénybe,
egy fej hagymát vágok bele.
Pirosra megsütöm, utána
beleteszem a lisztet,
azzal is egy kicsit sütöm.
Elkészült a rántás és beleöntöm
a paradicsomlét.
Mivel egy kicsit sûrû,
kicsi vízzel felengedem.
Beleteszem a sót és a cukrot
és felforralom.
Közben elkészítem a
krumplis gombócot.
Megpucoljuk a krumplit,
sós vízben feltesszük fõni.
Ha megfõtt a krumpli, jó apróra
összetöröm,
majd összekeverjük a liszttel
és egy tojással.
Én ezt most kanállal szaggatom,
de lehet kis gombócokban,
nokedli szaggatóval,
ki hogy gondolja.
Kész van a leves.
Hidegen és melegen is lehet tálalni,
mert egyaránt nagyon finom.
- A zengõvárkonyi tájházban vagyunk.
1858-ban épült a ház.
Teljes mértékben
az eredeti állapotában láthatjuk.
Ez egy nagyon módos, gazdag
család tulajdona volt az adott
idõpontban.
Ami annyit jelent, hogy nagyon
dekoratív az utcafronti részen a
homlokzata.
Egy tornácos vályogházról beszélünk,
gazdag portával,
ami annyit jelent, hogy széles,
nagy udvara van, nagy istállóval.
A lakásnak a beosztása
a kornak megfelelõ.
Az utcafrontra volt az elsõ szoba,
ami a tiszta szoba volt,
a következõ helyiség, ahol most
állunk, az úgynevezett tiszta konyha,
a következõ helyiség a lakószoba,
az az után következõ a téli konyha.
Kívülrõl volt egy másik bejárata
az épületnek,
ahol az úgynevezett nyitott kéményû
nyári kémény,
ahol gyakorlatilag egész nyáron
fõztek és élték a mindennapjaikat.
A két elsõ helyiséget
soha nem használták.
Be volt rendezve gyönyörû,
a kornak megfelelõ bútorokkal,
de nem lakták.
A lakásnak ezen a részén kémény
sincs, fûteni sem tudták télen.
A patakon mostak a falon látható,
úgynevezett
régi "automata mosógépekkel",
ami kifejezetten nõi munkaeszköz.
Mégis tiszták voltak,
tisztán jártak.
Maguknak szõttek, fontak,
készítettek különbözõ
használati tárgyakat, alsó,
felsõ ruházatot.
Ha kislány volt a családban,
akkor az anyukája
- születésétõl fogva - kezdte
szövögetni a kelengyét.
A tulipános ládában a férjhez
menésig volt ideje gyûjtögetni.
Az ágynemû fölvetett magassága
mindig azt jelezte,
hogy szegény, vagy gazdag a család.
A tájház az önkormányzat
tulajdonában van.
Elõször a tiszta konyha
helyiségbe érkezünk,
onnan csak be tudnak nézni
a tiszta szobába.
A következõ helyiségben láthatnak
egy kézi szövés bemutatót,
a leghátsó helyiségben a
20-as, 30-as évekbõl
minden évben összeállítunk
szõttesekbõl egy kiállítás,
ami minden évben cserélõdik.
Õsszel lebontjuk, a következõ
tavasszal újra indul.
- Kelkáposzta fõzeléket fogok
készíteni héveknédlivel.
Ez a betelepült svábok egyik
étele volt,
amit mi is nagy örömmel átvettünk
tõlük, mert nagyon ízlett nekünk.
Ezt a fõzeléket mi édes káposztából
készítettük,
utána tértünk át a kelkáposztára.
A kelkáposztát megtisztítom,
fölszeletelem, berakom egy edénybe.
Kis krumplit kockázok hozzá,
és egy fél fej hagymát vágok kockára.
Megsózom, annyi vizet öntök rá,
hogy ellepje a káposztát,
mert utána leszûröm a fõzõlevét.
Héveknédlit készítünk a
kelkáposzta fõzelékhez,
ami úgy készül,
hogy 60 dkg lisztet fogok,
egy edénybe fogok egy pici tejet,
egy kávéskanál cukrot rakok bele.
Ezt felrakom a gázra melegedni.
Berakom az élesztõt a tejbe,
hogy fölfusson.
A lisztet alaposan megsózom, mert
ez a tészta úgy jó, ha jó sós.
Felfutott az élesztõ.
A liszt közepébe csinálok egy kis
mélyedést, beleöntöm.
Egy tojást ütök bele, és langyos
tejjel elkezdem kidolgozni a tésztát.
Rugalmas tésztát kell készíteni,
attól lesz szép a gombóc.
A végén egy csipet zsírt
dolgozok a tésztába.
Kelni hagyjuk.
Ha megkelt, kiteszem a gyúró táblára,
ahol összedolgozom.
Kisodrom, lehetõleg jó vékonyra.
Egy edényben egy kanál zsírt
felmelegítünk,
amivel megkenjük a tésztát.
Fogok egy marék búzadarát,
amivel megszórom,
és feltekerem jó szorosan,
hogy minél rétegesebb legyen
a tészta közepe.
Csinálok egy csiga alakot,
így kerül az edénybe.
A maradék olvasztott zsírba
sót szórunk,
mert úgy a legjobb, ha sós
a tészta széle.
Körülbelül 2 dl vizet engedtem
a zsírhoz.
Beleteszem a tésztát az edénybe
és köré öntöm
a sós, zsíros, langyos vizet.
Félretesszük kelni, majd sütjük.
Fedõ alatt sütõben fogjuk
megsütni.
Körülbelül 40-45 per sülés
kell neki.
Igazából a saját gõzében
fog megsülni.
A vége felé 5-10 perccel elõbb
a fedõt levesszük,
hogy pirosra süljön a teteje.
Ez tulajdonképpen egy torta formájú
gõzgombóc szerûség lesz.
Megfõtt a káposzta.
Csinálunk egy erõs fokhagymás
rántást, piros paprikával.
Felolvasztom a zsírt, belenyomom
a fokhagymát,
belerakom a lisztet,
zsemle színû rántást készítek.
Leveszem a tûzrõl, picit állni hagyom
és beleteszem a piros paprikát
és rárántok a káposztára.
Elkészült a kelkáposzta fõzelék,
megsült a héveknédli.
Kivesszük a sütõbõl és hagyjuk,
hogy picit hûljön.
Mint a tortát, felszeleteljük és a
kettõt együtt lehet fogyasztani.
- A pécsi erdõgazdaságnál dolgoztam,
a fõnököm fafaragó ember volt,
õ hozta oda hozzám az elsõ darabot,
hogy tudjak faragni.
Eredetileg vasesztergályos
a szakmám - megfertõzõdtem.
Ez sikeredett ki.
Állítólag a római korban is
létezett ez a formavilág.
Nem szabad díszítõ faragással
ellátni,
mert akkor elveszíti
a kettõs funkcióját,
mert én úgy szánom, hogy
használni is lehessen,
és dísztárgyként is álljon
meg az asztalon.
Kialakult ez a csoda,
ami engem körülvesz,
fõleg amióta nyugdíjban vagyok.
Ezek a használati tárgyak
étkezéshez használhatók.
Leveses, kocsonyás, gyümölcsös,
süteményes,
különbözõ tálak, bonbonierek,
kupák teának, bornak.
Általában nemes anyaggal dolgozom,
elsõsorban hazaiakkal:
dió, amerikai dió, cseresznye,
vad cseresznye, körte, vadkörte.
Egy pár egészen kuriózum van,
a gledicia, magyarul
krisztustövis.
Van selyem akác,
az udvaromban is van.
Nagyon szeretem a szilvát.
Elég régóta csinálgatom ezt.
Voltak olyan darabok,
amit zsûriztettem
a képzõ- és iparmûvészet
lektorátusnál.
Egy idõ után már voltam olyan
helyzetben,
hogy muszáj legyen eladni
a tárgyakat.
1999-ben sikerült megnyitni
ezt a kiállítást.
Azóta több tízezer
látogató látta,
különbözõ helyekrõl
a vendégkönyv tanúsága szerint is.
- Egy tojásmártás fogunk készíteni.
Ezt azért készítik Zengõvárkonyban,
mert hamar megvan,
meg régen, mikor kijártak
a mezõre aratni,
hazajöttek, és gyorsan elkészült.
Mindenki tudott belõle enni,
lepihentek,
utána tudtak menni újból
dolgozni a mezõre.
Egy adaghoz 30 dkg füstölt kolbászt
használok,
de nem karikára vágom,
hanem nagyobb darabokban
hagyom,
hogy jobban ki lehessen venni.
A tojást se keverem össze, hanem
egészben engedem bele.
Ez úgy készül, hogy megpirítjuk a
rántást, beletesszük a fokhagymát,
paprikát és felengedjük vízzel.
Mikor jól összeforrt, beletesszük a
kolbászt, meg a tojást.
Azért nem fûszereztem a
mártást, mert a kolbász is piros,
az is ízt ad a mártásnak.
Egyenként hozzá adom a tojást.
Ilyenkor óvatosan kell kevergetni,
a tojás nehogy szétessen.
Mikor megfõtt a tojás is,
utána lehet tálalni.
A mártást a régiek is, meg mi is
kenyérrel szoktuk fogyasztani.
- Zengõvárkonyban vagyunk a
szalma kincstárban,
ami 2002-ben nyílt, és 17 ország
különbözõ termékeit láthatjuk itt.
Tüskés Tündéé ez a gyûjtemény.
Itt nem mûveljük, szálas anyagból
soha nem dolgoztunk Zengõvárkonyban,
nekünk is új, mi is rácsodálkozunk.
Rengeteg dolog van, amit
készítenek szalmából:
kegytárgyak, fejdíszeket,
nyakláncokat, fülbevalókat,
ékszereket, képektõl kezdve
a használati tárgyakig:
szatyrokig, kalapokig, csipkéktõl
kezdve, virágokig.
Jó minõségû szalmából,
gabonának a szárából mindent.
A fantázia, a türelem és az emberi
elgondolás véghetetlen.
Most már ránk fér,
hogy rendszerezve legyen,
mert 9 évvel ezelõtt országonként,
technikánként rendeztük be,
de azóta olyan sokszor cseréltük,
mert annyi sok szép dolgot hoznak.
Ahol éppen helyünk van,
oda rakjuk be.
Van régi, szép,
amit nem akarunk még kivenni,
mert van aki most,
tíz év után nézi meg elõször.
Egy kicsit zsúfoltan vagyunk.
Van egy galériánk, ami régen ennek
az istállónak volt a szénapadlása,
de az egy pásztor ház volt,
bikaistálló gyakorlatilag.
Hatalmas nagy padlástere van,
azt is be tudtuk rendezni.
Rengeteg szép arató koszorútól kezdve
a subákig, a faliszõnyegektõl
az arató szerszámokig minden
megtalálható,
ami a szalmával, vagy a szálas
anyaggal kapcsolatos.
- Piskótatekercset fogok készíteni.
A piskótatekercset minden
családban megsütötték,
mert hamar megvolt,
ez volt az ünnepi sütemény.
Tojás, barack lekvár
volt mindenkinek otthon.
Úgy szoktam, hogy ahány tojás,
annyi kanál liszt, és annyi kanál
cukor.
Ketté választom a sárgáját
és a fehérjét.
A sárgájához hozzá adagolom
a tíz kanál kristály cukrot.
Beleszórok fél vaníliás cukrot,
és fél csomag sütõport.
Elkezdem verni.
Elkészült a tojás sárgája.
Felverem a fehérjét
kemény habbá.
Elkezdem összekeverni a liszttel
és a tojás fehérjével.
Keverõ kanállal keverem,
hogy ne törjön össze a tojásfehérje.
Nagy méretû tepsibe öntjük
a piskótát,
amit alaposan kizsírozunk,
lisztezünk.
Nagyon fontos, hogy
elõmelegített sütõbe rakjuk.
Körülbelül 20-25 percig sütjük.
Figyelni kell, hogy ne száradjon ki,
mert amikor feltekerjük,
szétreped.
Elkészült a piskótatészta.
Körbe vágom a szélét.
Megvizezünk egy konyharuhát,
erre borítjuk a tésztát.
Szorosan felcsavarjuk,
és hagyjuk, hogy kihûljön.
Amikor kihûlt, leszedjük a
konyharuhát,
megkenjük sárgabarack lekvárral.
Jó, ha hagyjuk állni egy napot,
mert szebben lehet szeletelni.
- Egyesületünk a Zengõvárkonyi
Hagyományõrzõ Mûvelõdési Egyesület,
ami 1972-ben alakult
Császár János vezetésével.
Korábbi feljegyzésekben már
olvashattunk róla
az 1936-os évek, a Gyöngyösbokréta
mozgalom keretében,
egy országos mozgalom keretében.
Császár János szedte össze a falubeli
akkor fiatalokat,
most már idõsebbeket, hogy a
hagyományt ápolják,
együtt elevenítsék fel a régi
dalokat, szokásokat, viseletet,
és így adjanak egy keretet a
kulturális életnek Zengõvárkonyban.
Zengõvárkony mindig is fontosnak
tartotta gyönyörû népdalkincs
és a hagyomány,
illetve a viselet ápolását.
Ez így van ma is.
Láthatjuk az utánpótlásban is,
hogy nagy hangsúlyt fektetünk
a kultúránk újraélesztésére
és ápolására.
Jelenlegi egyesületünk
közel 100 fõt számlál,
ahol óvodásoktól a nyugdíjasokig
mindenki részt vesz a munkában.
Három csoportra osztottuk magunkat:
a picikékre, akik kisiskolások és
óvodások,
aztán láthatták az általunk
nokedliknek nevezett
felsõsöket, középiskolásokat,
és van az ifjúsági csoport, akik a
kamaszkoron túl
járhatnak a felnõttekkel.
Érdemes megemlítenünk a
zenekarunkat,
ami aktívan kiveszi a részét
a munkából.
Õk a Köpüfa együttes nevet viselik,
akik mindenféle pénzjuttatás
nélkül szolgálnak minket, illetve
egymást szolgáljuk hûségesen.
A csoportunk
- most már kibõvülve a kicsikkel -
számtalan szereplésen
vesz részt országszerte,
illetve határainkon kívül is.
Eredményeinkben is jeleskedhetünk:
jól minõsültünk az országos
hagyományõrzõ együttesek
közötti minõsítõn, illetve örökös
kiváló minõsítést kaptunk,
amire nagyon büszkék vagyunk.
Igyekszünk mind itthon, a közvetlen
környezetünkben, mind pedig
a tágabb külföldi közönségnek
elvinni a magyar kultúrát,
a néptánc szeretetét, és hagyományát,
megmutatva az egész világnak,
hogy, ebben a kicsi faluban
Baranyában, az alig 400 lelkes
településen
ilyen hagyomány él és ennyit
szentelünk a kultúrára.
- Zengõvárkony eredetileg
református település.
A késõbbiek folyamán katolikus
svábok települtek.
Most egy helyi ételt készítünk, amit
kálomista fokhagymásnak nevezünk.
Régen lakodalmakkor
éjfélre készítették.
Mostanában már nem nagyon.
Igazából nagyobb ünnepekkor,
mint falunap, vagy esküvõn készítjük.
Disznóhús használok hozzá,
piros paprikát, õrölt borsot
és lisztet, amit összekeverek,
ebbe a felszeletelt,
jól besózott húst megforgatom,
és berétegezem egy cserép edénybe.
Nagyon sok fokhagymát,
legalább 3-4 fejet használok.
Felszeletelem a húst
nem túl vastagra,
hogy minél jobban átsüljön.
Egy edénybe piros paprikát rakok,
õrölt borsot, egy evõkanál lisztet.
Jól összekeverem.
Egy evõkanál zsírral kizsírozom
az edényt.
Besózom a húst, és megforgatom
a lisztben,
majd sorban berétegezzük.
Amikor egy réteg elkészült,
jól megszórjuk fokhagymával.
Durvára vágjuk, mert régen szerették,
hogy amikor kifogyott a hús az
edénybõl,
akkor kenyérrel kitunkolták az
egész darab fokhagymákat.
Elkezdjük megint rétegezni a húst.
Ha végeztünk, egy deciliter vizet
öntök az edény aljára.
Úgy öntöm, hogy a paprikás liszt
ne jöjjön le a húsról.
Ahogy végeztünk, alufóliával
letakarjuk és mehet a sütõbe.
Jó óra, másfél óra alatt
készre sül.
A fokhagymás húshoz
krumplipürét készítünk,
50-60 dkg krumpliból.
Felrakjuk fõni, miután megfõtt,
tejjel és vajjal kikeverjük.
Kikevertük a krumplipürét,
közben megsült a hús is.
Együtt tálaljuk.
- Most itt ülünk Zengõvárkonyban
a bormúzeumban.
Zengõvárkony nem tartozik a
pécsi borvidékhez.
Ez csak egy sziget, mert ez
nem borvidék,
csak egy észak-déli völgy,
és keleti és nyugati dombok vannak.
Vagy reggel süti a Nap,
vagy este.
Viszont a szomszéd faluk
- Mecseknádasd és Pécsvárad -
a borvidékhez tartoznak
és nagyon jó borok teremnek ott.
Magam is Pécsváradon termelek
szõlõt, ott borászkodom.
Régi, hagyományos
szõlõfajtákat termelek,
a filoxéria vész elõtti fajtákból,
de csak azokat,
amik a pécsi borvidéken
honosak voltak.
Van nekem ilyen borom, hogy
Gohér, Sárfehér,
Csomorika, ami a pécsi pezsgõgyártás
alap bora volt.
És ami még másutt is elterjedt:
Furmint, Hárslevelû, Kadarka.
Sokat a génbankból kellett
visszahozni.
A Pécsi Kutatóintézetnek van
egy fajta fenntartási kötelezettsége.
Például Sárfehér tíz tõke van ott,
abból lett ojtva az én kicsi szõlõm.
300 tõkém van belõle.
Gohérból van nekik 14 tõke,
abból is 300-at ojtottam.
Ezek nõvirágú fajták.
Azért szorultak ki a
köztermesztésbõl,
mert keveset teremnek.
Ma meg sokan dobálják le a fürtöt,
hogy minõség legyen, ne legyen sok.
Ezekrõl nem kell ledobálni,
ezek eleve nem adnak sokat.
Nagyon jó példa arra, hogy a
Kárpát-medencében
ezek kialakultak, hogy a tavalyi
szélsõséges esõs évben
ezeken egy rohadt szem nem volt,
dacoltak a rengeteg esõvel,
amit szeptember kaptunk.
60 milliméter esõ volt
2010 szeptemberében.
Ezeket a fajtákat
nem kezdte ki.
Ebbõl jött az ötlet,
hogy csinálunk egy bormúzeumot,
ahol ezeket a régi fajtákat
mutatjuk be.
Olyan ízeket, amik már 100 éve
kiszorultak a magyar ember poharából.
A múzeumban a szõlõmûvelés és a
borfeldolgozás régi eszközei vannak,
melyek közül még sokat
hagyományos pincéknél használnak.
Kádár szerszámok is vannak,
meg próbáltam a magyar bor szerepét
a magyar kultúrában bemutatni.
Festõktõl vannak reprodukciók,
és a magyar irodalom jeles tagjaitól
idézetek a bor vonatkozásában.
A gyûjtés körülbelül
20 év alatt történt,
mert úgy voltam vele,
hogy ezeket a régi dolgokat,
amire már nem volt szükség,
sajnáltam kidobni, és felhalmozódtak.
Amikor ezt az istállót
meg a pajtát átalakítottuk,
akkor jött az ötlet, hogy a sok
összegyûlt dolgot kiállítjuk.
- Gesztenyés piskótát készítek.
Zengõvárkonyban szinte minden
háznál szokták csinálni,
mivel sok a gesztenye.
Szétválasztom a tojást
a fehérjétõl, a sárgájától,
felverem a fehérjét,
beleteszem a cukrot.
Beleteszem a tojás sárgáját,
ezzel is összekeverem.
Mikor kész, a lisztbe beleteszem
a két kanál kakaót,
ezt összekeverem
a tojás sárgájával meg a fehérjével.
Mikor elkészült a piskóta tészta,
zsírozott, lisztezett tepsibe öntjük,
elõmelegített sütõben megsütjük.
Egy gesztenyés krémet készítek,
ami saját gesztenyébõl készül.
Nekünk is van gesztenyésünk,
ott szedtük a gesztenyét,
abból csináltam
gesztenye masszát.
A gesztenyés massza úgy készül,
hogy megfõzzük a gesztenyét
egy fazékban, leszedjük a héját,
és húsdarálón, vagy diódarálón
átdaráljuk.
Ha kicsit apróbbra szeretnénk,
akkor diódarálón,
ha durvábbra, akkor húsdarálón
daráljuk.
Úgy tartósítom, hogy beteszem egy
zacskóba és berakom a fagyasztóba.
Ez eláll egy-másfél évig.
Ezt a gesztenye masszát használom,
amiben nincs cukor.
Aki bolti gesztenye masszát
használ, az kevesebb cukrot
tegyen bele, mert az cukros.
Nem 20 dkg-ot, hanem
10-15 dkg-ot, ízlés szerint.
25 dkg margarint 20 dkg cukorral
összekeverek jó habosra,
utána teszem bele
a gesztenye masszát.
Elkészült a margarinos krém,
beleteszem a gesztenyét,
ebbõl lesz a gesztenye krém.
Beleteszem a 2 kanál rumot,
azzal is összekeverem.
Elkészült a piskóta,
kiborítom egy deszkára.
Egy kicsit keményebb, ezért
egy deci vízbõl és 3 kanál cukorból
szirupot fõzök, azzal meglocsolom,
attól visszapuhul a tészta.
Hagyom kihûlni a piskótát.
Kihûlt a piskóta, elkészült a krém.
Rákenem a tésztára a krémet.
A tetejére csokimázat készítek.
20 dkg cukrot, egy kanál kakaót
és 4 kanál vizet sûrûre fõzök.
Elolvadt a cukor, lekapcsolom a gázt
és egy kanál étolajat teszek bele.
Ez azért kell bele, mert ettõl
egy kicsit fényesebb lesz a csokimáz.
Mielõtt rákenjük a krémre, egy
kicsit kevergetjük, hogy kihûljön,
mert forrón nem lehet rákenni.
Mikor elkészült, egy napig
hûtõszekrényben hagyjuk,
hogy megkeményedjen.
Utána lehet szeletelni.
(zene)
...
Több
Földrajzi név:
Zengővárkony

Személyek

05:35:45

Ördög Béla

05:37:11

Papp Lajosné

05:39:06

Ördög Béláné

05:41:24

Széki Zoltánné

05:45:52

Berta János

05:49:19

Tamicza Józsefné

05:53:22

Józsa-Papp Éva

05:58:22

Walter Gyula

Kiemelt részek

05:37:05

Paradicsomleves krumpligombóccal

05:41:32

Kelkáposztafőzelék héveknédlivel

05:47:34

Tojásmártás

05:51:00

Piskótatekercs

05:55:38

Kálomista fokhagymás

06:00:50

Gesztenyés piskóta

05:35:20

Ízőrzők: Zengővárkony

09:27:07

Ízőrzők