Ízőrzők - Mátraderecske
Gyártási év: 2011 | Adásnap: 2011. augusztus 21.
Időpont: 11:05:32 | Időtartam: 00:39:04 | Forrás: Duna TV | ID: 1235262
Nava műfaj: ismeretterjesztő / oktató műsor 39 perc (Korhatár-besorolás: korhatár nélkül )
Címek Főcím: ÍzőrzőkMűsorújság szerinti cím: Ízőrzők: MátraderecskeEpizódcím: Mátraderecske
Műsorújság adatai: (magyar ismeretterjesztő film (2011)) Feliratozva a teletext 333. oldalán. (színes, magyar ismeretterjesztő film, 30 perc, 2011) A Mátra északi lábánál, Palócföldön fekszik Mátraderecske. Magyarországon egyedülálló szén-dioxid fürdővel, valamint a hagyományokat bemutató helytörténeti kiállítással, és az ún. Palóc Út részeként Népművészeti Galériával rendelkezik. A helyiek olyan igazi palóc ételkülönlegességeket mutatnak be, mint a "magalevi" leves, a mátrai betyárcsalogató gancával (dödöllével), a bográcsban főtt betyár zöldbableves, a kolbászhússal töltött krumpli, a Szajla-völgyi csirkeragu mackóval (tócsnival) és a derecskei rakott kifli. A helyiek olyan igazi palóc ételkülönlegességeket mutatnak be, mint a "magalevi" leves, a mátrai betyárcsalogató gancával (dödöllével), a bográcsban főtt betyár zöldbableves.
Fő leírás:
A műsorban a következő ételeket készítették el: - Magalevi - Mátrai betyárcsalogató gancával - Betyár zöldbableves - Kolbászhússal töltött krumpli - Szajla-völgyi csirkeragu mackóval - Derecskei rakott kifli
Teljes leirat:
Teletext:
(Asszonykórus) "Derecskei
szőlőhegyen szüretelnek,
derecskei lányok férjhez mennek.
Várj egy kicsit, csárdás
kisangyalom,
szüret után meglesz a nagy
lakodalom."
szüret után meglesz a nagy
lakodalom."
- Mátraderecskén vagyunk, a Mátra
északi lábánál, Palócföldön.
Ezen a településen körülbelül
kétezer fő él.
Mátraderecske több dologról is
híres.
Jelenleg a Mofettánk az, ami
remélhetőleg
világhírűvé teszi majd
településünket.
A mofette szén-dioxidból álló
gázfeltörés.
Gyógygázfürdőnkben jelenleg
évente
több ezer embert tudunk gyógyítani.
Ma már elmondhatjuk, hogy a
Mofettában végzett
kezeléseket támogatja a
társadalombiztosítás.
kezeléseket támogatja a
társadalombiztosítás.
Mátraderecskén kiváló gyógyvizünk
is van,
úgyhogy mindenkit szeretettel
várunk a nyári időszakban.
Reumatikus fájdalmakra kiváló ez
a víz.
Itt a föld minősége nem olyan jó,
tehát földművelésre nem olyan
alkalmas,
mint mondjuk, az Alföldön,
de az itteni emberek megtalálják
a megélhetési lehetőséget.
Persze itt is vannak nehézségek,
éppen ezért nagyon fontos
az számunkra,
hogy a gyógy-idegenforgalomra
alapozzunk.
Tehát ha van gyógygázunk,
ha van gyógyvizünk,
akkor nekünk ezt ki kell tudnunk
aknázni,
és a helyi lakosoknak meg kell
teremtenünk
a megélhetési lehetőségét.
Az itteni emberek rendkívül
büszkék a hagyományaikra:
ez az öltözködésben is látszik,
és ha ebben a házban szétnézünk,
akkor a berendezésében is.
Azonkívül nagyon büszkék vagyunk
az étkeinkre is.
Imádjuk a palóc étkeket,
és azt hiszem,
ebben a műsorban is ragyogó
példát fogunk látni arra,
hogy milyen jól főznek
a mátraderecskeiek.
(Asszonykórus) "Cseresznyefa,
mandulafa most virágzik,
az én kisangyalom mással játszik.
az én kisangyalom mással játszik.
Játsszál, kisngyalom, én nem bánom,
csak a reád adott csókjaim
sajnálom."
- A leves, amit főzünk, Magalevi,
mert magából a tészta levéből van
a leves,
csak hát itt Palócvidéken úgy
mondják,
hogy magalevi, nem maga leve.
Palócvidéken paraszti házaknál
nagyon nagy szokás volt ezt főzni.
Az én nagyanyám annak idején,
amikor én még kislány voltam,
meg az édesanyám is főzte.
Nagyon egyszerű elkészíteni:
meggyúrták a csíkot, kifőzték.
Közben egy kicsi zsíron hagymát
dinszteltek, pici pirospaprikát,
őrölt borsot, sót tettek hozzá,
és fölöntötték a tészta levével.
Nagyon kicsit összerottyantották,
a levesbetét pedig a kifőtt tészta
volt.
A többi tésztát meg megették
túróval vagy mákkal,
vagy káposztával, ki mivel.
A családra visszaemlékezve is
nagyon nagy örömmel főzöm ezt az
ételt.
A megtisztított hagymát nagyon
apróra vágjuk,
és utána megdinszteljük.
Nem kell nagyon pirítani, csak
megdinsztelni.
Kifőzzük a tésztát.
Vizet teszünk föl, fölforraljuk,
és teszünk bele egy kevés sót,
és öntünk bele olajat.
A csíktésztát az asszonyok
meggyúrták:
lisztből, tojásból, pici vízzel.
Meggyúrták, kinyújtották,
elvagdosták.
Volt, amikor télen, ráérő idejükben
szárították ezt a tésztát,
Volt, amikor télen, ráérő idejükben
szárították ezt a tésztát,
amikor tojás volt, a tyúkok tojtak,
és nyáron ezt csak ki kellett
főzni.
Ennyivel is hamarabb lett kész
a vacsora.
A megfőtt tésztát kiszedjük egy
tába,
és a megmaradt levét egy külön
fazékba szűrjük róla.
Ebből a fazékból fogunk
a megdinsztelt hagymára szedni
levet.
A megdinsztelt hagymára teszünk
pirospaprikát, borsot, sót,
és nyáron,
amikor volt zöldség zöldje,
és nyáron,
amikor volt zöldség zöldje,
akkor az asszonyok még azt is
vágtak egy picit apróra,
és azt is hozzászórták.
Felengedjük a tészta levével,
visszatéve a tűzre kicsit
összeforraljuk.
A levesbetétet, a kifőtt tésztát
belerakjuk egy tálba,
és rámerjük a tészta levét.
És kész a finom palóclevesünk,
a Magalevi.
- Mátraderecskén vagyunk.
Magyarország egyetlen
gyógygázfürdője található itt.
A gyógygázzal való kezelés kétezer
éves hagyományokra tekint vissza,
hiszen már a rómaiak is
alkalmazták,
Erdélyben 600 éves tapasztalata van
a népi gyógyászatban.
Itt döntően érbetegeket kezelünk,
érszűkületes betegeket,
vénás elégtelenségben
szenvedőket, mozgásszervi betegeket
és autoimmun betegeket,
akiknek az immunrendszerük
a saját szervezetük ellen fordul.
Ezek általában vérkeringési
zavarral járnak,
és erre is igen jó hatású.
A betegek kúraszerű ellátásban
részesülnek.
Legalább 15 napos kezelést
javasolunk.
Rendkívül tömény a szén-dioxid
mennyisége, ezért nagyon fontos,
hogy a gáz szintje a mellkas
magasságát nem haladhatja meg.
hogy a gáz szintje a mellkas
magasságát nem haladhatja meg.
A betegeket rendszeresen
tájékoztatjuk
a gáznak a veszélyeire, bemutatjuk
gyertyákkal,
buborékokkal a gáz és a levegő
szintkülönbséget.
Tehát ilyen értelemben a kontroll
is biztosított.
A betegek 70 százaléka általában
érbeteg,
30 százalékuk mozgásszervi beteg,
de rekreációs célból is jönnek
betegek.
Akik a Mátrában üdülnek, azok
nagyon sokszor azért keresik
föl ezt az egyedülálló helyet,
hogy kipróbálják.
föl ezt az egyedülálló helyet,
hogy kipróbálják.
- Mátrai betyárcsalogatót fogunk
készíteni gancával.
Erről az ételről érdemes tudni,
hogy a mátrai hegyekben bujkáló
Vidróczki betyárnak
volt az az étele, amellyel a
felesége, szeretője,
mátkája mindig hazavárta.
Ennek mikor megérezte a szagát
a Mártában,
akkor abban a pillanatban lóra
pattant, és irány haza!
Emellé gancát fogunk készíteni,
amiről azt érdemes tudni,
hogy Vas megyében dödöllének
hívják, itt a környéken,
palóc tájakon gancának.
A készítési módja a következő:
az egyenletesen összevágott
krumplit hideg vízben feltesszük
főni, megsózzuk, és amikor megfőtt,
leszűrjük, összetörjük,
majd a saját főzőlevével
felöntjük,
és visszatesszük a tűzhelyre.
Zsiradékot adok hozzá,
liszttel sűrítjük,
és amíg az edény faláról teljesen
el nem válik, addig kevergetjük,
majd tepsibe szaggatjuk,
és megpirítjuk.
Amíg a ganca pihen,
addig elkészítjük a betyárragut.
A betyárragu összetevői:
füstölt szalonna, vöröshagyma,
csirkemáj, csiperkegomba, velő.
A füstölt szalonnát apró kockára
vágjuk, megpirítjuk,
majd hozzáadjuk az apróra vágott
vöröshagymát,
és miután ezzel együtt
aranysárgára pirítottuk,
belekerül a cikkekre vágott
gomba, ezzel is pirítjuk,
majd fűszerezzük pirospaprikával,
őrölt borssal, és sóval ízesítjük.
majd fűszerezzük pirospaprikával,
őrölt borssal, és sóval ízesítjük.
Ezután együtt pirítjuk,
majd beletesszük a csirkemájat.
A csirkemájjal elkeverjük,
kis majoránnát adunk hozzá,
és fölengedjük kevés vízzel.
Miután zsírjára pirítottuk
a csirkemájjal együtt,
még egy kevés folyadékkal
fölengedjük,
még egy kevés folyadékkal
fölengedjük,
majd a velőt is hozzátesszük.
A Mátrai betyárcsalogató
főételünkhöz sertéskarajt sütünk.
A karajt fölszeletelem,
kiklopfolom, majd sózom, borsozom,
és forró olajban készre sütöm.
Mikor a ganca megpirult, kivesszük
a sütőből, tányérra szedjük,
mellé szedjük a sült húst,
a húsra rászedjük a ragut.
Jó étvágyat kívánok!
(Asszonykórus) "Kutyaparaszt mindig
kinn vagy a tanyán,
az a csuda, hogy meg nem öl a meleg
nyár.
Télen hideg, nyáron nagyon meleg
van,
az a csuda, hogy a lélek bennem
van."
A mátraderecskei hagyományőrző
népdalkör
30 éve aktívan együtt énekel.
Többszörös országos arany
minősítésünk van,
és tavaly Egerben a Palóc Gálán
elnyertük az Aranypáva Díjat is.
Elsősorban helyi rendezvényeken
veszünk részt, falunapokon,
a szomszéd községekben, pl.
Parádon a Palócnapon.
Sokszor meghívják a csoportot,
ezt szívesen vesszük,
és más községekbe is el szoktunk
látogatni.
A viseletünk eredeti Mátra-vidéki
palóc népviselet,
Mátraderecskére jellemző.
Dalainkat helyi gyűjtésből
és
Mátra-vidéki dalokból állítjuk
össze.
Úgyhogy most olyant fogunk
énekelni,
ami helyi gyűjtésű szüretelős
és pásztor dalcsokor.
(Asszonykórus) "Harminchárom szilaj
csikó, csuhaj, nem sárga,
ki vagyok a babám szívéből zárva.
Víg Derecskén egy kis házban lakok
én,
Víg Derecskén egy kis házban lakok
én,
harminchárom szilaj csikót őzök
én.
Gyere, babám, fordítsd meg a ménes
elejét,
le ne legelje a rózsa levelét."
- Betyár zöldbablevest fogunk
készíteni,
melyről azt érdemes tudni,
hogy a mátrai nagy betyárnak,
Vidróczkinak volt a kedvenc
eledele.
Mi most bográcsban fogjuk
elkészíteni.
Főbb hozzávalók: füstölt szalonna,
füstölt tarja,
zöldbab, paradicsom, paprika,
vöröshagyma, tejföl, liszt,
különböző fűszerek.
Első lépés: a füstölt szalonnából
kb. 15-20 dekát összevágunk.
Miután beletettük a szalonnát
a bográcsba, feltesszük a tűzre.
Míg a szalonna olvad,
addig a vöröshagymát összevágom
apró kockákra.
Miután a szalonna megpirult,
kivesszük a pörcöt a zsírból,
beletesszük a visszamaradt
zsiradékba
az összevágott vöröshagymát.
Úgy látom, hogy kevés lett a
zsiradék,
úgyhogy egy kis friss
sertészsírral pótolom.
úgyhogy egy kis friss
sertészsírral pótolom.
Miközben a vöröshagyma pirul,
addig összevágom a maradék
zöldségeket: paradicsomot, paprikát
és a füstölt tarját.
Időközben a vöröshagymához
hozzáadtam a tarhonyát,
megkevertem, és együtt pirítom.
megkevertem, és együtt pirítom.
Miután aranysárgára pirult
a vöröshagyma és a tarhonya,
hozzáadom a zöldségeket.
A leves legfőbb alkotóeleme
a zöldbab, az is belekerül,
ezután pedig következik
a fűszerezése.
Meghintem pirospaprikával, sózom,
borsozom,
és pár darab babérlevelet teszek
hozzá.
Elkeverem, majd felöntöm vízzel.
Körülbelül félórát, háromnegyed
órát főzzük,
aztán belekerül a tarja.
A tarjával még egy tíz percet
forraljuk,
aztán pedig tejfölös habarást
adunk hozzá.
Ha szükséges, még ízesítjük, tálba
szedjük,
és a tetejét az előzőleg
elkészített
szalonnapörccel díszítjük.
- A Hevesi Népművészeti
és Háziipari Szövetkezet
mátraderecskei részlegében vagyunk
most.
A szövetkezetünket 51-ben
alapították Hevesen,
és Tompa Béláné Juliskát
választották elnöknek.
Később, az 53-54-es években sokan
ellátogattak
Hevesről ide a palóc falvakba,
és felfedezték azokat
a csodálatos mintákat,
amelyek itt,
a hátam mögött éppen láthatóak.
Az ide látogatók megfigyelhették,
hogy az itteni asszonyok milyen
szép textileket,
ágyneműgarnitúrákat készítenek
saját maguknak,
a háztartásba, saját örömükre.
A fiatal lányok is télen ezzel
foglalatoskodtak:
a stafírungjukat ők szőtték,
hímezték maguknak),
és úgy gondolták, hogy ezek a
minták érdemesek arra,
hogy a nagyközönségnek is
megmutassák.
Megpróbálták a régi asszonyokat
a szövetkezetbe csalogatni,
és ők vállalkoztak rá,
hogy ezeket a régi mintákat
újragondolják, újratervezik,
hogy ezeket a régi mintákat
újragondolják, újratervezik,
egy kicsit modernebb küllemet
adnak nekik,
hogy a mai kor igényeinek is
megfeleljenek.
A szövetkezet dolgozói nemcsak
Hevesen, hanem itt Mátraderecskén,
Recsken, Bodonyban, Tarnamérán mind
a mai napig azzal foglalatoskodnak
és arra törekszenek, hogy ezeket a
mintákat éltessék,
és különféle szőttespályázatokra
újabb és újabb textilgarnitúrákat,
termékcsaládokat gondolnak át,
alkotnak újra.
És ezekkel a pályázatokkal nagyon
szép eredményeket szoktak elérni.
Ők már népi iparművészek,
a Népművészet mesterei
kitüntetésekkel büszkélkedhetnek,
sőt Kézművesremek kitüntetést is
kapott egyik kolléganőnk,
Horváth Istvánné, Mariska néni,
úgyhogy hála istennek frissek
és aktívak
ezek a nyugdíjas korú szövőnőink,
akik itt dolgoznak mind a mai
napig.
Itt az épületben az idelátogatók
megnézhetik,
hogy hogyan készítjük ezeket
a termékeket,
sőt ki is próbálhatják
az eszvátákat,
a régi szövőszékeinket,
készíthetnek rongypokrócot,
valamint az itt látható
mintaboltban
ezek a termékek meg is
vásárolhatóak.
A Palóc Út Egyesület keretén
belül itt alakítottak ki egy kis
információs központot is,
amely arra hivatott,
hogy a Heves, Nógrád megyei palóc
településekről, a szlovák palóc
településekről egy kis információt
nyújtson az ide érkező vendégeknek.
A neve is mondja, Palóc Út: a
borutak mintájára épült ez
A neve is mondja, Palóc Út: a
borutak mintájára épült ez
a tematikus útvonal, hogy
megmutassa,
melyik településen mit érdemes
megnézni,
s hogy milyen útvonalon induljon
el az ide látogató vendégünk.
- Egy régi paraszt ételt fogunk
készíteni,
ami jellemző erre a vidékre.
Palóc étel.
Disznóvágás idején az asszonyok
csinálták:
kolbászhússal megtöltötték
a krumplit.
Kezdjük azzal, hogy meghámozzuk a
krumplit,
aztán ha meg lesz hámozva, kis
talpacskát vágunk rá,
majd kettévágjuk, gyere, barátnőm,
segítsél meghámozni!
Kivájjuk majd a félbevágott
krumpli belsejét,
beízesítjük a húst fűszerekkel,
megtöltjük és sütőbe tesszük.
Nem nagyon volt jellemző
a húsétel erre a vidékre,
meg szerintem egy palóc vidékre
sem,
tehát csak disznóvágás idején,
és azután amit felfüstöltek,
abból a húsból készítettek
ételeket.
Ezért a krumpliételek nagyon
jellemzőek volt erre a vidékre.
Krumpli, tészta.
Nagyon sokféleképp próbálták
a krumplit feldolgozni,
főzni belőle.
Hát ez is egy ilyen étel.
Körülbelül 80 deka, egy kiló
krumplit megmosunk, félbevágjuk.
Körülbelül 30 deka darált hús
kell hozzá, azt befűszerezzük.
Ugyanúgy, mint ahogyan annak idején
a kolbászt fűszereztük disznóölés
idején. A fokhagymát összezúzzuk,
két gerezd fokhagyma elég ehhez
a húshoz,
és teszünk hozzá még borsot,
pirospaprikát, köményt és sót.
Összekeverjük, akkor majd kiderül,
hogy miből kell még beletenni.
Ezt csak így kézzel meggyúrjuk.
A krumplit kettévágjuk, és egy kis
talpacskát vágunk rá,
hogy megálljon majd a tepsiben, ne
boruljon föl.
Még egy kicsivel nagyobb talpat
vágunk rá, hogy megálljon.
Aztán kiskanállal kivájjuk
a közepét,
ahová be fogjuk tölteni a húst.
Megvagyunk a krumplicskákkal,
és akkor most beletöltjük a húst,
így!
Szépen leállítjuk a talpára, azért
vágtunk rá talpat, hogy megálljon.
Most minden egyes krumplicskára
teszünk egy kis szelet szalonnát,
s az majd rásül.
A krumplit a tepsiben betakarjuk
fóliával, hogy puhuljon.
Betesszük a sütőbe,
kell egy háromnegyed óra vagy
óra, mire megpuhul,
aztán majd levesszük a fóliát,
hogy megpiruljon.
És amikor megpirult, kivesszük,
és még egy kis reszelt sajtot
szórunk a tetejére.
Most még ezt a sajtot
megreszeljük.
A kolbászhússal töltött
krumplihoz csinálunk egy salátát.
Kicsi cukor, kicsi só,
pici ecet, vízzel fölengedve.
Kicsi cukor, kicsi só,
pici ecet, vízzel fölengedve.
Ezt elkavarjuk,
és beletesszük a salátát,
és kész a finom salátánk.
- Most itt vagyunk a Népművészeti
Háznak a hátsó részében,
- Most itt vagyunk a Népművészeti
Háznak a hátsó részében,
amit kialakítottunk múzeumnak,
hogy a vendégek lássák azt is,
hogy miből csináljuk most a modern
terítőket meg futókat meg mindent.
Ezt még nekem csinálták.
Nagyon sok minden van itt, ami
stafírungomba ment volna,
de mire férjhez mentem, már nem
kellett.
Itt a múzeumban elmondjuk
a vendégeknek, hogy csináltuk,
hogy kezdtük az életet a kenderrel
meg a szőttesekkel.
hogy kezdtük az életet a kenderrel
meg a szőttesekkel.
Sokan adtak be szőtteseket
a faluból, mondtuk,
hogy segítsenek, ha akarnak.
Tudtam, hogy kinek mi van, és akkor
összejött ez a sok anyag.
És akkor ezt mutogatjuk.
És ebből csináljuk a modern
mintákat.
Mind felhasználjuk ezeket
a mintákat, megforgatjuk,
másképp csináljuk,
és van miből gazdálkodnunk.
Mi nagyon megdolgoztunk ezekkel
az anyagokkal, jobban, mint most.
Most sokkal könnyebben megy.
Mi elvetettük a kendert,
Most sokkal könnyebben megy.
Mi elvetettük a kendert,
felvertük a rögöt,
hogy sima legyen.
Aztán kinőtt a virágos kender.
Ezt kiszedtük az anyakender közül,
mert ez finomabb volt.
A mag beérése után aztán
a kendert kicsépeltük,
hogy legyen mit újból vetni.
Azt is feldolgoztuk.
Először beáztattuk a pocsolyába,
mi mocsolyának hívtuk palócosan,
kiterítettük, és úgy törtük meg.
Egész télen fontunk.
Régen még az alsónemű is
vászonból volt,
a férfiaknak és a nőknek is.
A nadrágot befestették feketére,
de úgy is használták fehéren.
Ebből volt minden ruházat akkor
még.
- Szajla-völgyi csirkeragut
fogunk készíteni mackóval.
Szajla-völgyről azt érdemes tudni,
hogy Mátraderecskének egy
határrésze,
ahol mezőgazdasággal
foglalkoznak,
régebben pedig baromfit tartottak
itt.
Mackó - ezt Mátraderecskén hívják
így,
közismertebb nevén tócsni vagy
macok.
Első lépésként elkészítjük
a mackótésztát,
melynek hozzávalói: burgonya,
liszt, tojás, só, bors, fokhagyma.
A krumplit lereszelem,
tojást adok hozzá, lisztet,
majd ízesítem sóval, adok hozzá
őrölt borsot és fokhagymát.
A mackótésztát addig kevergetjük,
illetve annyi lisztet adunk hozzá,
hogy galuskatészta sűrűségű
tésztát kapjunk.
Miután ezzel megvagyunk,
félretesszük, pihentetjük,
és elkészítjük a ragut.
A raguhoz való alapanyagokat
csíkokra vágjuk.
Kezdjük először a szalonnával,
majd következik a vöröshagyma,
aztán a csirkemellfilé és a végén
a zöldségek.
aztán a csirkemellfilé és a végén
a zöldségek.
A paradicsomot, paprikát és az erős
paprikát is csíkokra vágom.
A szalonnát kiolvasztom.
Miután kiolvadt a szalonna,
ráteszem a vöröshagymát,
a vöröshagymával egy picit
pirítom,
aztán hozzáadom
a csirkemellcsíkokat.
Miután a csirkemellcsíkok
kifehéredtek, sózom, borsozom,
majd hozzáadom a friss nyári
zöldségeket.
Először a paprikát tesszük hozzá,
azzal kicsit pirítjuk,
majd úgy fél, egy perc múlva
hozzátesszük a paradicsomot.
Kevergetjük, de ügyeljünk rá,
hogy a paradicsom és a paprika
friss, roppanós maradjon.
Mikor a raguval elkészültünk,
félretesszük,
és az előzőleg elkészített
mackótésztát
palacsintasütőben kisütjük.
Erre halmozzuk rá az elkészített
ragut, tejföllel meglocsoljuk,
és így tálaljuk.
(Asszonykórus) "A derecskei bíró
szőlejében
megérett a ropogós cseresznye,
olyan piros, mint a lecseppent vér,
meghalok az első szeretőmért.
Olyan legény akar hozzám járni,
ki az ajtót nem tudja bezárni.
Megtanulja, lesz még rá ideje,
három évig leszek a szeretője.
Három évig leszek a szeretője,
utána a kedves felesége."
Három évig leszek a szeretője,
utána a kedves felesége."
- Derecskei rakott kifli fog
készülni,
melynek a receptjét nagymamámtól
tanultam.
Annak idején, amikor a húgommal az
iskolából hazaértünk,
vagy ha éppen jó jegyet kaptunk,
mindig ezzel várt.
Úgyhogy az ő tiszteletére is
készítem ezt a desszertet.
A hozzávalói: kifli,
vaníliás cukor, porcukor, túró,
tojás, margarin, zsemlemorzsa,
tej.
A kiflit összevágjuk, majd a
tojásokat szétválasztjuk:
A kiflit összevágjuk, majd a
tojásokat szétválasztjuk:
külön a fehérjét és a sárgáját.
A sárgájából és a fehérjéből is
habot verünk.
A tojássárgájához porcukrot adok,
majd kemény habbá verem.
Úgy hallottam, hogy nagymamám ezt
annak idején
úgy másfél órán át verte, mert
akkor még nem volt robotgép,
úgyhogy ez elég fárasztó munka
volt,
de szerencsére a technika most
már segít nekünk.
Miután ezzel készen vagyunk, a
tojásfehérjét is kemény habbá verem
A tojásfehérjéhez kis porcukrot
adok, majd ismételten elkeverem.
A tojásfehérjehabot azért tesszük
hűtőbe,
hogy ne essen össze tálalásig,
így ugyanis jobba tartja
az állagát,
amikor a végén rákenjük.
Elkészítem a túrótölteléket: az
előzőleg habbá vert
tojássárgájához hozzáadom a túrót,
két evőkanál citromlevet,
egy evőkanál vaníliáscukrot, három
evőkanálnyi porcukrot.
Óvatosan összekeverem, hogy
tojássárgájahab ne törjön.
Amikor a nagymamánk kedveskedni
akart,
akkor még egy kis mazsolával is
megbolondította a tölteléket.
A jénai edényt,
amelybe sül majd a desszertünk,
vajjal kikenjük,
majd zsemlemorzsával megszórjuk.
Az edénybe halmozzuk az előzőleg
felszeletelt kifliket,
felmelegített tejjel meglocsolom.
A tejjel óvatosan bánjunk,
mivel a túrótöltelék is eléggé
nedves,
és nehogy abba a hibába essünk,
hogy túlságosan eláztatjuk,
mert úgy nem adja vissza az igazi
ízhatást.
Ráhalmozzuk a kiflire
a túrótölteléket,
szépen egyenletesen,
hogy mindenhová jusson,
ráteszünk egy újabb réteg kiflit,
és a felső réteg kiflit is
meglocsoljuk tejjel.
Miután ezzel megvagyunk,
a tetejére halmozzuk a
tojásfehérjehabot.
Miután megvagyunk ezzel is,
előmelegített,
150-180 fokos sütőbe rakjuk,
és körülbelül 25-30 percig
sütjük.
Miután megsült, elővesszük,
picit állni hagyjuk
és fölszeleteljük.
Jó étvágyat kívánok hozzá!
- A Mátraderecskére látogatók
több falusi szálláshely közül is
válogathatnak,
és itt megkóstolhatják a palóc
konyha remekeit.
A környéken több kirándulási
lehetőség is van:
a Mátrában túrázni lehet,
akár biciklivel is,
Recsk, Talárfürdő, Sirok, Bükkszék,
Mátraballa szívesen látja
az itteni vendégeket.
Sok szeretettel várjuk
Mátraderecskén a vendégeket.
...
Több
Földrajzi név:
Mátraderecske

Személyek

05:36:12

Forgó Gábor, Mátraderecske

05:38:07

Lakatos Gézáné, Mátraderecske

05:40:31

dr. Gyetvai Gyula, Mátraderecske

05:42:05

Kovács Zoltán, Mátraderecske

05:45:36

Kiss Pálné, Mátraderecske

05:49:28

Vidiné Kis Anikó, Mátraderecske

05:56:12

Horváth Istvánné, Mátraderecske

Kiemelt részek

05:35:38

Ízőrzők: Mátraderecske

09:27:07

Ízőrzők