Ízőrzők - Hegykő
Gyártási év: 2011 | Adásnap: 2011. július 24.
Időpont: 11:08:30 | Időtartam: 00:36:18 | Forrás: Duna TV | ID: 1222978
Nava műfaj: ismeretterjesztő / oktató műsor 36 perc (Korhatár-besorolás: korhatár nélkül )
Címek Főcím: ÍzőrzőkMűsorújság szerinti cím: Ízőrzők: HegykőEpizódcím: Hegykő
Műsorújság adatai: (magyar ismeretterjesztő film (2011)) (nincs kh.) Feliratozva a Teletext 222. oldalán. (színes, magyar ismeretterjesztő film, 30 perc, 2011) Hegykő a Fertőtől délre, a Hidegség és Fertőszéplak közötti lapályon elterülő falu. A tó közelsége illetve a település földművelő jellege erősen meghatározza a hely gasztronómiáját, mely ezúttal bemutatott receptjeinken is visszatükröződik majd. E heti "étlapunk": fertő-parti tejszínes zöldségleves kapros húsgombóccal, zöldséggel töltött sült pisztráng, fertőhomoki tökös béles, főtt szürke marha házi zöldségekkel, reszelt tormával, parasztoldalas tejfölös rakott burgonyával és hegykői répatorta. A hegykői étlapon van fertő-parti tejszínes zöldségleves kapros húsgombóccal, zöldséggel töltött sült pisztráng, fertőhomoki tökös béles, főtt szürke marha reszelt tormával és hegykői répatorta. Alkotók: Móczár István - rendező Móczár István - operatőr Róka Ildikó
Fő leírás:
A műsorban a következő ételeket készítették el: - Fertő-parti zöldségleves kapros húsgombóccal - Töltött pisztráng zöldségekkel - Parasztoldalas rakott burgonyával - Párolt marhaszelet tormás zsemlemártással - Fertőhomoki tökös béles - Hegykői répatorta
Teljes leirat:
- Szeretettel köszöntöm Önöket a
Fertõ-tópartján, Hegykõn.
1400-an lakunk itt, az ország
északnyugati részén Soprontól 20,
Fertõtõl 5 km távolságra,
a fertõhangság Nemzeti Park
közvetlen szomszédságában.
Hegykõ egyike annak a 10
településnek, amelyek a Fertõ
Neusiedlersee kultúrtáj kultúrtáj
világörökség magyarországi
részét alkotják.
A kultúrtájat az UNESCO 2001-ben
felvette a Világörökségi listára,
annak elismeréseként, hogy a
Fertõ-tó és környéke különbözõ
kultúrák találkozópontja.
Hegykõn a régebbi évszázadokban
a halászat, majd a 19.-20. században
a zöldségtermesztés,
a nádaratás nyújtotta a fõ
megélhetési forrást.
Bizonyára Önök is hallottak az
országos hírû hegykõi zöldségrõl,
a hegykõi zellerrõl.
Különleges ízét a hegykõ zöldség
a Fertõ-tó ásványi sóban gazdag,
homokos talajától nyeri.
A zöldségtermesztésen kívül
legfõbb megélhetési forrás az
idegenforgalom,
köszönhetõen a település kiváló
turisztikai adottságainak.
Községünkön halad keresztül a
Fertõ-tó körüli kerékpárút.
A kerékpározás mellett az aktív
pihenést a mögöttem látható 6
hektáros horgásztó,
a tanösvény és a Nemzeti Park
területén szervezett ökotúrák
szolgálják.
Egész éven át a rendszeresen
megrendezésre kerülõ kulturális
programokkal várjuk vendégeinket.
Májusban gasztronómiai és bornapok,
benne a borok utcája,
július hónapban rendezzük a 10
napos tíz forrás fesztivált,
augusztus hónapban a hegykõi
vigasságokat,
majd október elsõ hétvégéjén a
Szent Mihály napi búcsút és az
országos kirakodóvásárt.
Akik ellátogatnak hozzánk a
kiváló környékbeli borokon kívül
az ízletes zöldségételeket is
megkóstolhatják.
Fertõparti tejszínes zöldséglevest
készítünk, kapros húsgombóccal.
Régen a hegykõiek nagyon sok
zöldséglevest ettek,
mivel itt a Fertõ-partján nagyon
jó ízû zöldség terem.
Most a mai kornak megfelelõ
egy kicsit dúsítjuk, tejszínt és
kapros húsgombócot teszünk hozzá.
Elõször a sárgarépát és a
zöldséget megtisztítjuk, kockákra
daraboljuk.
Kevés hagymát is apróra vágunk,
amit majd a leveshez, ill. a
húsgombóchoz adunk.
Ezután a zöldséget és a sárgarépát
olajon megpirítjuk, hozzáadjuk a
hagymát, amivel dinszteljük,
és zöldborsóval tovább pároljuk,
majd vízzel felengedjük. Sóval
és borssal ízesítettem.
Míg a zöldségek fõnek, addig
elkészítjük a gombóchoz való
rizst.
A rizst megpirítjuk, vízzel
felengedjük, fél puhára fõzzük.
Elkészítjük a kapros húsgombócot,
amihez a friss kaprot összevágjuk,
és a darált húshoz hozzákeverjük,
hozzátesszük a megfõtt rizst,
sózzuk, borsozzuk,
az összevágott vöröshagymát,
2 tojást és jól összedolgozzuk.
A megfõtt levesbe vizes kézzel
gombócokat formálunk és
megfõzzük.
Mikor a gombócok feljönnek a
tetejére akkor kész.
Elkészítem a habarást, kevés
tejszínnel elkeverem a lisztet,
hozzáadom a többi tejszínt és
simára keverem.
A megfõtt levesbe beleöntjük a
tejszínt és besûrítjük. Végül
petrezselyemzölddel megszórjuk.
Szeretettel köszöntök mindenkit
a hegykõi római katolikus
templomban.
Nem feltétlenül kell hangsúlyozni,
hogy római katolikus,
hisz Hegykõ községe színtiszta
katolikus és magyar ajkú
település,
99%-ban vallásos is, tehát egy
hagyományos vallásos közösségnek
lehetek a lelki pásztora,
ami nagyon hálás feladat. Ennek
a színtere ez a szép neoromán
templom,
ami 1904-ben épült. Eredetileg
a falu kisebb volt, és ahol
állunk, itt ezen a helyen,
idáig kijött a Fertõnek a partja,
és hátrébb volt a régi templom,
itt pedig az iskola állt.
Az 1900-as évek tájékán a falu
annyira fejlõdött itt a
mezõgazdaságból,
és egy tényleg egy tehetõs község
lett, hogy úgy döntöttek,
hogy lebontják az iskolát és a
templomot is, és egy új,
a hívõ igényt befogadó templomot
építenek. Akkor készült el ez a
templom.
3 hajósra tervezték eredetileg,
aztán a költségek mégis
túlszárnyaltak a falu tehetségén,
és oldalirányban egy kicsit
összezsugorították,
így most ezzel a négy oszloppal
oldották meg, egy ilyen ál
3 hajós templomot láthatunk itt.
Ami fontos és itt a Fertõ-parton
minduntalan ebbe ütközünk,
hogy az oltár és a berendezési
tárgyak, ill. a Fertõ-parti,
itt úgy hívják, hogy a képek,
tehát az útszéli feszületek,
szobrok, mind a Margit-bánya,
ill. fertõrákosi kõbõl készültek.
A fõoltár is teljesen tömör
mészkõbõl készült.
Szent Mihály a védõszentje a
községnek, ill. a templomnak.
Két különlegességünk is van.
A freskók Prokop Péter néhány
éve elhunyt
pap-festõ készítette ezeket a
freskókat.
Tanulmányai befejezése után
kipróbálta, a freskó technikával
mit tud alkotni.
1956-ban készültek el ezek a
freskók és õ utána nyugatra
kényszerült távozni,
Rómában élte le az életét,
nyugállományban jött vissza ide
Magyarországra.
Ami még fontos, a színes
üvegablakaink majdhogynem
egyedülállók Magyarországon.
Sztehló Lili tervezte, ill.
kivitelezte. 1958-ban készültek.
A dátumok azért fontosak, mert
egy ilyen nehéz történelmi
szituációban is
egy falu ilyen nagyszerû dolgokat
tudott alkotni, és maradandó
dolgokat tudott létrehozni.
Az orgona nagyon jó állapotban
van. Az iskola énekkara is évente
többször ad itt hangversenyt.
A mûvészeti fesztiválok kapcsán
orgonahangversenyek, egyéb
koncerteknek ad helyet a templom.
(ének)
Következõ ételünk, amit elkészítünk,
a fóliás pisztráng.
Bármilyen hallal elkészíthetõ ez
az étel, most mi pisztránggal
fogjuk elkészíteni.
Az elõkészített pisztrángot
fûszerezzük, sózzuk, borsozzuk,
azután hagymával, paradicsommal,
erõs paprikával betöltjük.
Felnyitjuk a pisztrángot behelyezzük
a paradicsomot, paprikát, hagymát
és az erõs paprikát.
Megpróbáljuk összefogni, és
bacon szalonnál összetekerjük.
Ez egy nagyon finom és pikáns
étel, amihez köretként sült
idényzöldséget adunk.
Fóliából letépünk 70-80 cm-es
darabot, félbehajtjuk.
Fontos, hogy a fóliát olajjal
bekenjük, mert a pisztráng
különben beleragad.
Azután betekerjük a halat,
próbáljuk minél jobban összefogni,
hogy sütés közben ne potyogjanak
ki belõle a hagyma, paradicsom,
paprika és egyéb dolgok.
Serpenyõben fogjuk megsütni,
kevés olajon, kb. 20 perc alatt
megsül.
Ehhez az ételhez petrezselymes
burgonyát is lehet adni.
Mi most sült zöldségekkel fogjuk
elkészíteni.
Cukkinit, paprikát. A cukkinit
próbáljuk vékony szeletekre
felvágni,
és tévépaprikát teszünk még
bele. Szentén nagyobbra vágjuk.
A póréhagymát nem feltétlenül
szükséges, ízlés szerint adhatjuk.
Beletesszük a serpenyõbe és egy
nagyon kevés sót szórunk rá.
Más fûszert nem is igényel.
Elkészült a pisztráng.
Közben a zöldségek is megsültek.
Tálaláshoz egyszerûen csak
kicsúsztatjuk a zöldségeket.
Ezt az ételt akár sütõben, akár
parázson tábortûz mellett bárhol
el tudjuk készíteni,
csak akkor jobban be kell
csomagolnunk.
Ennek az étel elkészítésének
hegykõi jellegét a paprika, a
paradicsom és a hagyma adja meg.
A Fertõben rengeteg halfajta
megtalálható, és amelyik
szimpatikus abból készítik.
Pontyból, harcsából vagy amibõl
óhajtják.
A vasfüggöny emlékhely, ahol
állunk történelmünk egy része.
Az eredeti helyszínen mutatjuk
be, hogy milyen volt,
amikor országokat, embereket
aknamezõkkel, szögesdróttal
választottak el egymástól.
A vasfüggöny 1948-as megépítésétõl
az 1989-es lebontásáig sok könnyet,
fájdalmat
és tragédiát okozott emberek
százezreinek, millióinak.
Korhûen, többségében eredeti anyag
felhasználásával mutatjuk be
a vasfüggöny fennállásának mind
3 idõszakát. A vasfüggönyt 1948-ban
egy minisztertanácsi határozattal
hozták létre.
Elõször szögesdrót kerítést húztak
az ország nyugati és déli,
jugoszláv határszakaszán,
majd aknamezõket telepítettek.
1948-tól 1956-ig az ún. botlódrótos
aknarendszer volt.
Érdekes itt a történelemnek és
az isteni gondviselésnek a
megnyilvánulása,
hogy a botlódrótos aknarendszert
1956 október 20-ára felszedték az
egész nyugati határon.
Akkor még senki sem tudta, hogy
3 nap múlva kitör a forradalom.
Ha nem szedték volna fel az
aknarendszert, akkor a több
százezer embernek
nem sikerült volna elmenekülnie
az országból és így a forradalom
megtorlása
sokkal több emberáldozatot
követelt volna.
Bennünket hegykõieket az 50-es
évek végétõl, a 60-as évektõl
választott el szinte a külvilágtól,
hisz a települést megközelíteni
csak külön engedéllyel lehetett,
az ún. határsávi engedéllyel.
Ezt a vasfüggönyt igazából még
a hegykõiek sem közelíthették
meg,
hisz ún. mélységi határõrizet is
volt, és a határt megközelítõ
emberek is
csak külön engedély birtokában
jöhettek a határ közelében.
Akik munkát végeztek, ismételten
külön engedély birtokában mehettek
a dróton túlra,
mert a hegykõiek úgy nevezték
itt a határt, hogy a drót.
- Az az étel, amit most elkészítek,
nem egy tipikusan diétás étel,
de egy kis Fertõ-parti zöldségekkel,
egy kis tejfölös rakott burgonyával
nagyon ízletes tud lenni és
egészséges.
Decemberben a gazda levágta a
hízót, a háziasszony elkészítette
a disznóvágás napján
a különbözõ jellegzetes falusi
ételeket,
karácsonykor elfogyasztotta a
család a hízó nemesebb részeit,
a karajt,
a combot, a szelet húst és
ilyenkor tavaszra maradt az
oldalas.
A háziasszony, aki ügyes volt,
ebbõl is akart valami jót és
finomat készíteni.
Oldalasból készült ételt fogok
készíteni, a parasztoldalast
tejfölös rakott burgonyával.
Úgy készítem, hogy elõször is az
oldalast befûszerezem különbözõ
fûszerekkel, elõször is sóval.
Az oldalasnak azt a részét
szeretem, amelyik nem porcogós,
és így könnyen lehet szeletelni.
Teszek rá õrölt borsót, õrölt
kömény van összekeverve sóval.
Azért is jobb egyben sütni az
oldalast, mert nem szárad ki, és
minden íz a húsban marad.
Az edény aljára öntök egy kis
zsiradékot, beleteszem az
oldalast,
és megszórom egészköménnyel,
teszek rá hagymakarikákat, egy
kis fokhagymát,
öntök a tetejére is egy kis
zsiradékot. Kis vizet öntök az
oldalas alá,
ráteszem a tetejét és beteszem a
sütõbe sülni. 1 óra alatt kész.
Elkészítjük közben a köretünket.
A jénai aljára kis olajat teszek,
a burgonyát vékony szeletekre vágom,
megsózom, tejföl és tojás
összekeverése után egy masszával
fogom leönteni.
2 tojást elegyítem, megsózom,
tettem bele kis szerecsendiót,
és tejfölt.
A tejfölös masszával leöntött
nyers krumplimat lefóliázom,
hogy jobban megsüljön.
A sült oldalas és a rakott
tejfölös burgonya mellé,
hogy javítsuk a zöldségek arányát,
készítek egy szalonnás zöldbabot.
A szalonnát fölkockázom, majd egy
serpenyõben kicsit lepirítom és
ráteszem a zöldbabot,
és tulajdonképpen ressre párolom.
Nagyon hamar megvan és tálalás
elõtt szoktam elkészíteni.
kb. 40 perces sülés után leveszem
a jénai tetejét az oldalasról
hogy a teteje szép piros legyen.
Ezután felszeletelem. Közben
készen van tejfölös rakott
burgonyám,
megpirítottam a zöldbabot a
füstölt szalonnával és ezeket
fogom együtt tálalni.
- Hegykõ azon szerencsés települések
közé tartozik, ahol a 60-as évek
vége felé
szénhidrátkutatás közben termál
vizet találtak.
Menetközben kiderült, hogy ez a
termálvíz nagyon magas ásványi
sót tartalmazó termálvíz.
Késõbb gyógyvízzé minõsített víz,
nátrium kloridos, tehát konyhasó
tartalmú,
és alkáli hidrogén karbonátos víz.
Nagyon népszerû ízületes
betegségben szenvedõk részére.
A vízben található konyhasó az
az immunréteget aktivizálja,
serkenti a vérkeringést,
tehát az ízületekhez még jobban
eljut a víznek a gyógyító hatása,
de különféle gyulladásos
betegségek, bõrbetegségek esetén
is nagyon jól használható.
A fürdõ egész évben üzemel, OEP
beutalással is jönnek betegek,
de nem csak a magyar, hanem a
külföldi vendégek körében is
kedvelt
gyógyulási lehetõséget találhatnak
itt a vendégek. A gyógyvizünk 1340
méter mélyrõl jön a felszínre,
56 fokos, gyógymedenceként 2
medence üzemel. Az egyikben
36-38 fokos vizet,
a másikban ennél hûvösebb, 28-30
fokos vizet tartunk. Ezen kívül
beltéri medencéink is vannak,
mivel egész évben nyitva
tartunk és várjuk a vendégeket.
- Egy fertõhomoki süteményt fogunk
készíteni, ez a tökös béles.
Egy hagyományos népi étel.
A homokiak biztosan más alkalmakkor
is, de búcsúkor készítették fõleg.
Az a sajátossága, hogy a túró
töltelékbe spárgatököt, gyalult
tököt is kevertek.
Csúfolták is a fertõhomokiakat,
fõleg a hegykõiek, ez a csúfolódó
kis versike úgy szólt,
hogy tökös béles buborka,
homokiak búcsúja.
Sokat gondolkodtam rajta, hogy
vajon miért keverték a tököt a
túróba.
Valószínûleg azért, mert búcsúkor
a nagycsalád összejött, nagyon
sokan voltak,
és a túrót egy kicsit ezzel
felszaporították ezzel a tökkel,
tehát kiegészítették a tölteléket.
A buborka szó onnan származik,
hogy a fertõhomokiak horvátok,
horvát nemzetiségûek,
õk a 17. században kerültek ide,
a nyelvet viszont megõrizték,
ill. keverték.
Tehát a magyar beszédbe nagyon
sok horvát szót is belekevertek,
és a buborka szó az innen
származik, tehát ez egy horvátos
uborka név,
amivel szinté csúfolták õket.
A tökös bélesnek az alapja egy
kelt tészta.
Fel kell futtatnunk az élesztõt
egy kevés tejben egy kis cukorral.
A túróba egy gyalult tök kerül,
ez egy spárgatök, amit elõzõnap
legyalulunk,
majd konyharuhába tesszük és egy
éjszakán át préseljük.
1 kiló túróba keverjük az egy
kiló tököt, aztán cukrot és
vaníliás cukrot is teszünk.
Olyan receptet is hallottam már,
amikor nem édes a túrótöltelék,
hanem borsos.
Ha megkelt az élesztõ, beöntjük a
lisztbe, kis lisztet belekeverünk,
egy kovász keletkezzen,
és egy kicsit várunk, amíg
tovább kel. Ha megkelt a kovász,
rászórjuk a kristálycukrot,
ez 8 deka cukor és a vaníliát,
és szükséges mennyiségû langyos
tejjel megdagasztjuk.
Kalácstésztát készítünk, nem kell
túl keménynek lenni, amit könnyû
a kézzel kidolgozni.
Ezzel a kicsit húzó mozdulattal
hozzádörzsöljük az edény széléhez,
és egyenletesen simává kell
dagasztani.
Meglisztezzük az edényben, majd
letakarjuk és meleg helyen kb.
fél óráig pihentetjük,
hogy szépen megkeljen. Ha megkelt
a tésztánk, akkor egy gyúródeszkán
két egyforma darabra vágjuk,
és olyan méretûre sodorjuk ki,
amekkora a tepsink.
A tepsit kicsit kizsírozzuk,
belisztezzük, erre helyezzük rá
kinyújtott tésztát.
Kisodorjuk a tészta másik felét,
ami majd a töltelék tetejére fog
kerülni.
Ebbe a tökös-túrós töltelékbe
teszünk még 2 tojássárgáját,
könnyebben keverhetõ lesz
és szép lesz a színe. Ezt a
tölteléket egyenletesen rákenjük
a kelt tésztára.
Ezután ráhelyezzük a másik tésztát,
majd egy felvert tojással megkenjük.
Ha megkentük, kicsit megszurkáljuk,
hogy a gõzök távozni tudjanak
belõle.
30 perc sütés kell hozzá, akkor
szép pirosra sül a teteje és
szelet szeletelni.
Ez egy régi hagyományos
fertõhomoki étel, amit már el
is felejtettünk,
azonban a fertõszéplaki
tájházaknál megrendezésre kerül
a tökfesztivál,
ahol minden világörökségi
település valamilyen tökbõl
készült ételt mutat be.
A homokiak rendszeresen a
fertõhomoki tökösbélessel vesznek
részt ezen a rendezvényen.
Elõször mindenki egy kicsit
óvatosan kóstolgatja, fél egy
picit a tök íztõl,
de ez a süteményben egyáltalán
nem érezhetõ és nagy sikert
szokott aratni,
úgy, hogy a receptet is mindig
elkérik a látogatók.
- Fertõhomok a világörökség
részéhez tartozó település itt
a Fertõ-parton.
Egy népi jellegû házban vagyunk,
ami itt 1930-ban épült.
A falu 1930-ban el szenvedett egy
jelentõs tûzvészt, akkor épült
újjá.
2002-ben az önkormányzat
megvásárolta. Nagyon lepusztult
épült volt már ez,
ez egy szép példa arra, hogy
hogy lehet megõrizni egy olyan
tájépületet,
ami egyébként hogyha nem kapta
volna ezt a funkciót, akkor
valószínûleg eltûnt volna.
Ekkor a falu lelkesedése adta
össze a helytörténeti gyûjteményt,
ami igen komolynak mondható, és
és azóta is szaporodik, fejlõdik
tovább.
Ez a lelkesedés a mai napig
megvan, és ezt bizonyítja,
hogy 2004-ben ez a ház volt az
év tájháza.
A konyhában látunk egy csak erre
a tájra jellemzõ kemencét,
ami szinte lakószobányi méretû
kemence, hasonlót talán még
az Õrségben lehet látni.
Ezt fõleg sütés-fõzésre használták,
amikor van bármilyen esemény is a
tájházban,
akkor a kemencét is használjuk,
beépítjük a rendezvényekbe.
Az épülethez tartozóan van egy
szintén táji jellegzetességû
építmény,
ami erre a tájra jellemzõ, az a
pajtaépület itt hátul.
Ez is egy igen szép és igen
jelentõs gyûjtemény.
- Az ételt, amit elkészítünk az
párolt marha lesz, tormás
zsemlemártással.
Igazából ez egy horvát étel,
a Fertõ-parton több település
is van,
amit horvát nemzetiségûek lakják.
Fõtt marhahús, amit úgy készítünk,
mint egy húslevest.
Egyszerûen föltesszük fõni az
elõkészített fehérpecsenyét,
természetesen hegykõi sárgarépát,
fehérrépát. A zöldségeket nem kell
apróra vágni,
mint a húslevesbe, olyan méretûekre,
darabokra - nincs jelentõsége,
az íze úgyis kijön belõle, mert
elég hosszan kell fõzni, min.
1-2 órát.
Sózzuk, egy kevés kis borsot
teszünk bele. Az elvesztett
folyadékot természetesen pótoljuk.
Egyáltalán nem kell megijedni,
ha erõsen forr, nem kell félni,
hogy zavaros lesz.
Igazából ezt csak a tormás
zsemlemártáshoz fogjuk használni
ezt a levet.
Elkészült a fõtt marhánk,
megcsináljuk hozzá a tormás
zsemlemártást.
Kockákra vágjuk a szemlét,
nem kell, hogy aprók legyenek.
Lehet friss zsemlébõl is, mert
úgyis kicsit tûzön megpirítjuk,
megszárítjuk.
Teljesen szárazon, olaj nélkül
zsír nélkül lepirítjuk kicsit.
A jellegzetes ízét ennek a
zsemlemártásnak a torma adja
meg,
és a megszárított, megpirított
zsemléhez hozzáadjuk mielõtt
felengednénk.
A tormát nem kell pirítani és
hozzá adjuk a levest, és lehet
tálalni.
A Fertõ-parti Nemzeti Parkban
számtalan szürke marhát találunk,
Fertõújlakon találhatók.
Kora tavasszal kihajtják õket a
levegõre és egészen késõ õszig
kint vannak.
Ennek köszönhetõen jóval lazább
rostozatú a húsuk, finomabb,
szaftosabb ételeket lehet belõlük
készíteni.
Természetesen, hogy ha nincs
szürke marha, meg lehet oldani sima,
hagyományos szarvasmarhából is
ezt az ételt.
- Hegykõrõl kiindulva számos
érdekesség, látványosság várja
az ideérkezõt.
Ha úgy tetszik a Fertõ-tónak, a
Fertõ világörökségi Fertõtájnak
az egyik központi települése
Hegykõ.
Másrészt pedig a Fertõ Hanság
Nemzeti Parknak is vannak Hegykõ
határában területei.
A Hegykõ tanösvény az már bevezet
bennünket a Fertõ Hanság Nemzeti
Park egyik csendes zugába,
a fertõi szikes puszta térségébe,
ahol a nádassal találkozik a
puszta.
A tanösvény végén van egy
vasfüggöny emlékhely is,
és vasfüggöny emlékhelytõl néhány
méterre pedig egy madármegfigyelõ
kilátó.
Ezt a csend szigetének szoktam
mondani, hiszen ha valaki ott
eltölt egy fél órát,
egy órát, másfél órát, akkor
megnyílik elõtte a táj.
Megjelenik egy nagy kócsag, egy
barna réti héja, vagy éppenséggel
hallgathatja a nádi poszátákat.
Nem a tömeges látnivalók helye,
hanem egy kicsikét a természetbe
beleélve magát
eltölthet kellemes órákat ott.
Ha viszont a tömeges látnivalókra
kíváncsi valaki,
akkor sem kell messzire mennie
Hegykõtõl,
hiszen Saród, Fertõújlak határában
itt van a sziki õszirózsa
tanösvény a szikes tavakkal,
a szikes pusztákkal. Ez tényleg
a tömeges látnivalók tanösvénye,
hiszen itt nagyon sok értéket,
természeti értéket lehet látni,
és ezek mind-mind tömegével
fordulnak elõ. Gondoljunk csak
a nyári ludakra,
tehát sok-sok látnivaló fogadja
itt a látogatókat.
- Én ma egy nagyon kedvelt tortát
fogok készíteni, ez a hegykõi
sárgarépa torta.
Azért szeretem készíteni, mert
nagyon könnyû sikert elérni vele.
Ez a torta nagyon szép, nagyon
ízletes és nagyon egyszerû.
Mint minden piskótához, elkészítjük
a hozzávalókat, a lisztet, a
cukrot,
a tojásokat szétválasztva, itt
most sárgarépát is készítünk,
30 dekát,
nagyon finom reszelõn lereszelünk,
mert így lesz szép a tésztánk.
Diót használok, amit a sütõporral,
és liszttel összekeverünk elõre,
így egyenletesebb lesz a tésztánk,
de dió helyett lehet mogyorót is
használni,
ha valaki szereti soványabban.
Mi diót használunk, mert itt
ez az elterjedtebb.
A hegykõi zöldség és sárgarépa
nagyon régóta híres és szeretett,
a zamata miatt, a színe miatt.
Én is ezért szeretem használni,
hiszen ilyen gyönyörû színû
sárgarépát lehet tenni a tortánkba,
ami aztán késõbb a sülés után is
látszani fog. És akkor most
elkészítjük a piskóta részét.
Teszünk 2-3 evõkanál vizet a
tojásfehérjéhez és kemény habbá
felverjük,
közben apránként adagoljuk majd
hozzá a cukrot.
Biztosan tudják a sokat sütõk,
hogy fontos, hogy jól kikeverjük a
habot, jó kemény hab legyen,
hiszen a piskótának a sikeréhez
az egyik legfontosabb a jól
kikevert alapanyagok.
Apránként a sárgáját is
beletesszük, azzal befejezzük
az alapkrém kikeverését.
És most összevegyítjük a diót, a
lisztet a kevés sütõporral, és a
30 deka sárgarépát is.
Ez a szokatlan ebben a piskótában,
hogy itt a sárgarépa, de ettõl
lesz érdekes a sütink.
Összekeverem a két masszát.
Az elõkészített tortaformába
tesszük és máris tehetjük a
sütõbe.
A tortánk sül és közben
elkészítjük a krémet.
Ehhez egy krémsajtot használunk
fel, tejszínt habfixálóval és
némi cukrot.
A krémsajtot összekeverem a
cukorral, nem sokáig kell
keverni,
a cukor ne ropogjon. Talán 3
perc elegendõ.
Ezután a tejszín következik a
habfixálóval. Ha kikevertem
jó habosra a tejszínt,
a két alapanyagot összekeverem
és egy nagyon szép, selymes
krémet kapok.
Ezt aztán 3 vagy négyfele osztom,
aszerint, hogy a tortámat hány
rétegre szeretném felvágni.
Ha 3 rétegû lesz a torta, akkor
a krémet négyfele bontom,
és a negyedik egységet használom
majd kívül, ezzel fogom dekorálni
a torta külsejét.
Szép zöld pisztáciával
megszórjuk a tortaszeleteket.
Díszíthetnénk marcipán dísszel
is, de azt gondolom, sokkal
természetesebb
ha sárgarépával díszítjük, ha már
benne is sárgarépa van,
maradjunk akkor a díszítésnél is
természetes színeknél és ízeknél.
A fûszerkert egyik legszebb
tavaszi növényét, a citromfüvet
is használjuk ilyenkor,
és még ezzel is díszítjük. Azt
hiszem, aki ezt a répatortát
meglátja,
még ha nem is szereti a
sárgarépát, lehet, hogy még akkor
is szeretne kóstolni belõle,
mert olyan jó kis tavaszi
kedvenc színei vannak.
...
Több
Földrajzi név:
Hegykő

Személyek

05:38:51

Szigethi István

05:40:43

Varga Józsefné

05:43:01

dr. Reisner Ferenc

05:48:24

Szigethi István

05:50:11

Bors Józsefné

05:53:44

Radovits Tibor

05:55:15

Horváth Attiláné

05:59:06

Szilágyi Lajos

06:00:46

Kóczán Krisztián

06:02:31

Fersch Attila

06:04:05

Hospely Károlyné

Kiemelt részek

05:38:33

Ízőrzők: Hegykő