Ízőrzők - Egerszalók
Gyártási év: 2011 | Adásnap: 2011. május 29.
Időpont: 11:08:43 | Időtartam: 00:30:00 | Forrás: Duna TV | ID: 1192614
Nava műfaj: ismeretterjesztő / oktató műsor 30 perc (Korhatár-besorolás: korhatár nélkül )
Címek Főcím: ÍzőrzőkMűsorújság szerinti cím: Ízőrzők: EgerszalókEpizódcím: Egerszalók
Műsorújság adatai: (magyar ismeretterjesztő film (2010)) (nincs kh.) Feliratozva a Teletext 222.oldalán. (színes, magyar ismeretterjesztő film, 30 perc, 2010) Gasztronómiai kalandozásunk következő állomása a borairól, fürdőjéről híres Egerszalók. A közismert Palóc leves mellett elkészítjük az ízletes Laskó-völgyi halászlevet. Három különleges étel elkészítésével is megismerkedhetnek a nézők: barna sörben párolt kakas, kemencés babos csülök és fűszeres házinyúl kerül az asztalra. Gasztronómiai kalandozásunk következő állomása a borairól, fürdőjéről híres Egerszalók. A közismert Palóc leves mellett elkészítjük az ízletes Laskó-völgyi halászlevet. Alkotók: Móczár István - rendező Móczár István - operatőr Róka Ildikó - szerkesztő
Fő leírás:
A műsorban a következő ételeket készítették el: - Palóc leves - Kemencés babos csülök - Laskóvölgyi halászlé - Barna sörben párolt kakas - Fűszeres házinyúl pecsenye - Szalóki nagykalács
Teljes leirat:
- (énekelnek) "Robog már a magyar
gõzös kereke,
látszik már az édesanyám vidéke!
Repülj gõzös, meg se állj,
te meg, jó fecskemadár
szállj elõre,
vigasztald az anyámat!
Vigasztald a várakozó
babámat!"
- Egerszalókon vagyunk.
Ez a kicsi falu 1900 fõs,
és csak 6 km-re vagyunk Egertõl.
Ez szerencsénk,
hiszen Eger közelsége és vonzása
nagy hatással van ránk is.
Persze nekünk is van mire
büszkélkedni,
és nagyon régre tekinthetünk vissza,
hiszen búcsújáró hely vagyunk,
és egyházi, ifjúsági
lelkigyakorlatnak is helyet adunk.
Talán innen a vendéglátás,
vendégszeretet gyökere.
De megtaláltuk helyünket
a mostani vendéglátásban is,
hiszen a fürdõnek köszönhetõen,
gyógyvíznek köszönhetõen
nagyon sok vendég érkezik
Egerszalókra,
és megkóstolhatják a nagyon
finom borainkat,
és ehetik a finom ételeinket.
Mindenben egy kicsit
különlegesek vagyunk,
külön van a templomunk a
toronytól,
nagyon érdekes dolgaink vannak,
a barlanglakás, a kaptárkövek
és nagyon sok látványosság.
Nagyon kíváncsiak ránk az emberek,
és ezért jönnek el hozzánk.
Nagyon szívesen látjuk õket.
- Az elsõ ételünk - mivel hogy
palócföld határán vagyunk,
Egerszalókon - egy palócleves lesz,
amit lehet,
hogy majd többen felül fognak
bírálni, ugyanis ennek én magam
is több változatát ismerem.
Ezt egy palóc receptgyûjteménybõl,
mondjuk azt, hogy "én így tudom
palócleves"!
Marhából fogom elkészíteni,
1 kg marhacombból.
Szép egyforma kockákra vágjuk
a husikát.
Aki ügyes és bátor,
és tud bárányt szerezni,
annak a bárányt javaslom,
de ebbõl is reméljük,
hogy nagyon remek lesz.
Tehát a husit összedaraboltuk,
és felkészítünk egy marhapörköltet.
Az alapja természetesen hagyma.
60 dekányi hagymát vágtam össze,
ehhez egy fél fej fokhagymát
aprítottam,
és most ezt meg fogom futtatni
az olajon, hozzáadok egy kis egész
köményt,
ezt sokan nem szeretik,
azoknak az õrölt köményt is javaslom.
A pörkölthöz mindenesetre
nagyon szükséges.
Rárakom a húst, ezt jól átforgatom,
természetesen a só
nem maradhat ki a pörköltbõl,
de ezt csak akkor,
amikor a hús már egy kis
kérget kapott.
Majd hozzáadom a pirospaprikát.
A pirospaprikát nagyon ügyesen
felöntöm vízzel, hogy ne kapjon
oda az alja,
és aztán rotyoghat a pörkölt.
Nagyon kell vigyázni rá,
nem szabad öntözni hozzá vizet,
csak akkor, amikor nagyon-nagyon
szükséges,
hiszen ezt nem fõzzük,
hanem pörköljük,
így lesz igazi a pörkölt.
Ez a marhapörkölt,
ez megérett arra,
hogy levessé változzon.
Beledobunk két babérlevelet,
összekötöttem egy kis gézbe
néhány borsszemet,
hozzáöntöm levével együtt
a sárgahüvelyû babot,
zöldhüvelyût,
ez kb. 60 dekányi.
Bele a vizet, egy forrás után
még majd utóízesítjük,
és a palócleves a tejfölözésre készen
áll.
Amíg várjuk, hogy felrottyanjon
a leves, addig elkészítettem
ezt a bizonyos tejfölt,
amivel be fogjuk sûríteni majd,
és a hõmérséklet kiegyenlítés miatt
egy kis forró levessel
szépen összekevercéltem.
Ennek ugye az a célja,
hogy ne váljon ki a tejföl majd,
hanem szépen egységes
legyen a leves.
Így az utolsó pillanatot kivárva
beleengedtük a megfõtt krumplit,
és így elkészült ez a tartalmas,
"szerintem ilyen a palócleves"
címû levesünk.
Jó étvágyat kívánok!
- Egerszalók legrégebbi lakásainál
állunk.
Ezek a barlangházak már
az 1800-as évek végén is itt voltak.
Ezeket tulajdonképpen nem is
építették, hanem vájták befelé
a tufakõbe, és nagyon érdekesek,
mert mindent bevájtak,
amire szükségük volt.
Nem csak a lakóhelyeket,
sokszor a jászoltól kezdve
a kis polcokig, fekvõhelyig,
és mindenféle dolgot,
amire szükségük volt.
Nagyon jól faragható ez a tufakõ,
sok mindent meg lehetett vele
csinálni.
Sõt, azt mondják, hogy amikor
az Egri várat újították föl,
akkor sokan bejártak
a környékrõl,
és sok mindent eltanultak
az olasz kõfaragó mesterektõl,
és onnantól kezdve itt is
úgy munkálták meg ezt a követ,
ahogy a fantáziájuk engedte.
Ezek a házikók kimondottan
szegény emberek házai voltak.
Itt a lakószoba, konyha
és hátul az istálló beosztások voltak
ezek a házak.
S nagyon érdekes, hogy pl.
a konyhán át hátrament
a különbözõ jószág,
fõleg a tehenek, a nagyobb jószágok,
amik értékesek voltak.
Aztán késõbb persze
kamra lett ez a helység.
Nagyon jól tartja a meleget.
Ugyanúgy, mint a borospincéknél,
fûtés nélkül is van 8-10 fok télen.
Azt mesélik itt az asszonyok,
hogy egy ölnyi rõzsével
elég volt télen, hogyha befûtöttek
a kemencébe,
és máris jó idõ volt,
meleg volt.
Sokan azt mondják, hogy átok
volt itt élni.
Mások azt mondják,
hogy áldás volt.
És hogyha megnézzük,
akkor tényleg látszik,
hogy itt-ott vizes,
máskor meg a romantikáját
érezzük át az egésznek.
Ez minden nap látogatható
9-tõl 4 óráig.
A hagyományõrzõ rendezvényeinket
általában itt tartjuk most már,
és olyankor itt megtelik
élettel ez az egész tér.
Nagyon izgalmas,
úgyhogy mindenkinek ajánlom.
- Kemencés, káposztás,
babos csülköt fogunk elkészíteni,
ami vasedénybe lesz összeállítva,
és egy kinti nagy kemencébe
sütjük majd meg.
Ez valószínû egy régi
bányász étel lehetett,
mert igencsak tartalmas.
Eredetileg úgy készül,
hogy egy nagy vasedénybe
káposzta, bab és egy egész
csülök kerül rá.
A tetejére megint bab és káposzta.
Az Egerszalóki Tortúra,
az egy gasztronómiai nap,
amit már az országban nagyon
sokfelé ismernek.
És erre az alkalomra
szoktam egy 80-100 adagot
elkészíteni, és ennek az egyformán
osztása
csak úgy történhet, hogyha én
a csülköt, a babot és a káposztát
egy kicsit elfõzõzöm.
Tehát ez az egész úgy kezdõdik,
hogy a megmosott csülköt
kuktába egy fél órára,
3/4 órára elõfõzöm.
Addig öntöm csak vízzel,
hogy éppen hogy ellepje.
Ez a fõzés kb. olyan 3/4 óráig
történik,
csak azért, hogy le tudjam
választani a csontjáról a húst.
A babot és a káposztát
feltesszük a csülök levébe megfõni.
Ehhez az ételhez 25 dkg babot
kell fölhasználnom,
1 kg 30 dkg csülköt,
és ugyanannyit,
1 kg 30 dkg káposztát,
és 20 dkg bacon szalonnát.
A káposztát csak egy nagyon kicsit
mossuk át,
és szintén egy külön fazékba
a csülök maradék levével
föltesszük fõni.
És ez a csülöklé ad
különleges zamatot még
magának a káposztának is,
és a babnak is.
Mindkettõnek kb. 3/4 óra
fõzés kell, addig kicsontozzuk
a csülköt, és összevágjuk.
Most a vasedény alját
- mivel semmi más zsiradék nincs
ehhez az ételhez - vékony bacon
szalonnával beborítom.
Ez egy kellemes ízt is kölcsönöz
neki, de az a feladata is van,
hogy nehogy véletlenül az edény
odakapja az ételt.
Beterítem az edény alját
káposztával,
erre jön a csülök,
ezután jön a bab.
Szinte teljesen elfõtte a levét,
ezt is szépen,
egyenletesen elosztjuk.
Nagyon vigyázni kell,
hogy a káposzta, az betakarja
a babot teljesen,
mert különben a kemencébe a bab
az kemény lesz.
A káposzta levét ráöntjük,
újra beborítjuk bacon szalonnával.
Most jönnek a fûszerek,
egy kis õrölt bors,
egy ki darált köménymag,
szerecsendió, õrölt babérlevél,
kerti, friss kakukkfû,
egy picike paprika
és a csombor, vagy borsikafû.
Ez segíti azt,
hogy az ember könnyebben
megeméssze a káposztát és a babot.
Most pedig rátesszük a tetejét,
és betesszük sülni
a 200 fokra elõmelegített
kemencébe.
Ezt ugyanúgy, mint ebbe a
vasedényben, ez elkészíthetõ római
tálban is.
Jó alaposan be kell áztatni,
a római tálba másfél,
két óra sütés kell neki.
A kemencébe sokkal hamarább,
egy óra alatt elkészül
ez az étel,
amihez friss kenyeret szoktunk
tálalni.
Az elfogyasztott étek után pedig
a sok finom egerszalóki borból
szoktuk megkínálni a vendégeket.
- Szerencsés évünk van,
mert pont 50 éve folyik ez a víz.
Egy kutatóforrás alapján
olajat kerestek,
de szerencsénkre ezt a vizet
találták.
Akkor még a terület teljesen puszta
volt, legelõ volt,
és ezt a kutat lezárták.
De mindig folyt belõle
egy kis víz, és kiderült,
hogy meleg víz,
sõt, jótékony hatású meleg víz,
és így a hasznosítása az elõbb-utóbb
meg kell, hogy történjen.
Ugye 50 év eltelt,
és mi is belekezdtünk egy nagy
fejlesztésbe, a gyógyvíz
hasznosításába.
Kiderült, hogy valóban gyógyvíz.
Azt hozzá kell tenni,
hogy a magyar minõsítés
sokkal szigorúbb,
mint az európaiak,
és azt gondolom,
hogy így ez a víz talán a világ
egyik legjobb gyógyvize.
És ahhoz méltó beruházást
szerettünk volna elérni,
gyógyfürdõt és gyógyszállodát.
És ez ma már megépült,
és nagyon szépen mûködik.
Kijön a csõbõl a víz,
nyomás és hõveszteség miatt
kiválik egy só,
sódombnak hívjuk ezt a jelenséget.
Így most már 50 éve van sódombunk.
Szinte jelképe lett a településnek.
- Egy halászlevet szeretnék fõzni,
amelyiknek igaz,
hogy mi adtuk a nevet,
jobban mondva én adtam a nevet,
mert én fõzöm halászlevet,
ezért laskóvölgyi halászlé.
Itt van egy gyönyörû szép
110-120 hektáros tavunk,
amiben mindenfajta halakat lehet
találni.
Csuka, harcsa, ponty,
de a csuka nem olyan sok,
inkább a süllõ, a keszeg,
a kárász és a gyönyörû szép pontyok.
Nagyon szép halakat szoktunk fogni,
és azokból szoktunk betárolni
magunknak,
hogy tudjunk készíteni halászleveket.
Ez én halászlevem,
ez egy olyan natúr halászlé,
amibe csak a halhús
és a hozzá való megfelelõ
fûszerek vannak.
De nem passzírozom,
nem mixelem,
hanem olyan halhúsból próbálom
csinálni, amely gyakorlatilag
nagyobb részben szálkamentes,
vagy nagyon nagy gerincek
vannak benne, amit ki lehet
belõle szedni.
Össze van vágva a hagyma,
és a hagymát gyakorlatilag
enyhén zsírban tesszük föl,
de nem sütjük,
hanem amikor beletettük a halhúst,
akkor feltöltjük vízzel,
és 3-4 óra hosszán keresztül fõzzük,
és gyakorlatilag a hagyma
szétfõ benne.
Az alaplevet,
amit több fajta - 3-4 - halból
készül, amiben vannak ugye
harcsa, ponty, keszeg és
tiszai kárász.
Ezekbõl fõzzük, ami gyakorlatilag
ilyen 3-4 óra hosszáig kell
minimum fõzni ahhoz,
hogy normálisan le tudjuk
szedni belõle a húsrészt,
kifõjön belõle ez a mennyiségû
alapanyag,
ami a halászlének ugye megadja
a maga jellegzetes ízét,
és a késõbbiekben a kocsonyásodását.
Mikor ez megvan,
nekiállunk, kiszedjük belõle,
és a csontokat kiszedjük,
a húst leverjük, és gyakorlatilag
magában a halászlének
az alapanyagában ez a halhús
szálkásan marad meg benne,
ami nagyon kellemes ízt,
és nagyon finom illatot ad,
nem olyan, mint egy borsófõzelék,
például csak egy ilyen
hasonlat képen említsem.
A halszeleteket azt általában,
mikor a halászét fölteszem,
az alapot fõni,
akkor a halszeleteket még egyszer
újrapucolom, újramosom õket,
és gyönyörû szépen a
megfelelõ szeletekre felvagdalom.
És ahogy felvágtam, rétegesen
bepakolom egy tálba, megsózva.
Enyhén, akkora sómennyiséggel,
ami kb. a megfelelõ mennyiségû
halászléhez elegendõ.
Tehát külön a halászlevet
nem szoktam sózni, csak fûszerezni.
Az alaplevet föltesszük,
és utána fûszerezem be,
borsot tettem bele,
és most teszel bele
színezõ paprikát,
amivel gyakorlatilag egy nagyon
gyönyörû színt adok.
Miután ugye a halászlé alapot
már elkészítettük és befûszereztük,
feltettük, akkor a halhúst
azt kb. 5-6 percnél tovább
nem szabad fõzni.
Ez hamar megfõ, és nem megyen
széjjel.
És amikor már majdnem készen van,
akkor 3-4 perccel elõtte,
mielõtt levesszük, egy intenzív fõzés
mellett beletesszük a halikrát,
a haltejet, ami még egy nagyon
jellegzetes és nagyon
kellemes ízt ad neki.
De úgy szoktuk csinálni,
hogy darabosan tesszük bele,
mert hát aki nem szereti
a halikrát, haltejet, akkor az nem
vesz ki belõle.
Megnézzük, hogy megfelelõ-e
a zsírtartalma, ez attól függ,
hogy a hal milyen zsíros volt,
mert általában mindig
megpróbáljuk a halnak a saját
zsírját fölhasználni ahhoz,
hogy ne kelljen külön zsírozni,
vagy olajozni,
de ahhoz, hogy a fûszerek megadják
a kellemest ízt és a színt,
ehhez egy nagyon kevés zsírra
szükség van.
Aztán majd utána csak jó étvágyat
tudok kívánni,
hogyha megkóstoljuk,
hogy milyen lesz a halászlé.
- Egerszalókon vagyunk,
egy jellegzetes borvidék helyszínén,
ahol igen sok vörös és fehér
szõlõfajta, borfajta megtalálható.
Amerre néz az ember egy hegytetõrõl
szõlõterületeket lát mindenhol,
és talán a lakosság nagy részének
ez ad megélhetést és
munkalehetõséget.
Itt nálunk, a pincében a 70%-a
a boroknak vörösbor,
a kereslet is ezt kívánja,
mint vidék, száraz bor termõ vidék.
Vörösborokból a cabernet sauvignon,
merlot, kékfrankos,
bíbor kadarka, oportó,
ezek a vörösborok futnak igazából.
Fehérbõl pedig nagyon
keresettek a száraz muskotály,
olaszrizling, leányka.
Újabbak az új telepítésekbõl
a chardonnay, tramini.
Nálunk nem túl savasak a borok.
A vörösek sem,
a fehérek sem, hiába erõs,
testes, száraz borokról van szó,
a savtartalom nem magas egyáltalán,
így minden embernek ajánljuk,
nem lesz gyomorfájása.
- Szegény kis kakaskáról
mesélni valónk nem sok van,
mert személyesen nem ismertem,
sajnos.
De Szomolyáról valósi,
annyit tudok mondani,
és ez egy világhírû kakas,
ugyanis ha jól megszámoljuk,
akkor ez 4 combból áll,
és alig-alig van másik részlete.
Ezt tulajdonképpen nem én
neveltem fel,
hanem egy kolleganõm,
de háztáji, gyönyörû sárga,
és ebbõl készül a sörös kakas.
Ennek a különlegessége az,
hogy barna sört fogok rálocsolni,
és ettõl egy kicsit karamellesebb ízt
kap.
Mivel, hogy önök nem tudják
megkóstolni, el kell hogy higgyék!
Nagyon finom lesz!
Tehát a kis kakaskánkat
megfosztottuk a tollától,
feldaraboltuk, ejtettünk rajta
néhány kis bevágást, és mindenféle
bevágásokba amennyi fokhagymát
tudtunk, beletuszkoltunk.
Ilyenkor ezt el kell mondani,
hogy ez is itt a reklám helye,
hogy mindenkit arra szeretnék
buzdítani, hogy kísérletezzen
tyúktartással, kakaskatartással,
mert egyáltalán nem nehéz.
A tepsi aljára olívaolaj került,
növényi olaj és némi vaj.
Ezzel a kakas elõkészítése
be is fejezõdik, és bemehet
a kb. 250 fokos hûtõbe.
A kis kakas, hogyha nagyon szépen
megpirult, akkor kikapjuk a sütõbõl,
készítünk neki a cseréptál aljára
egy kényelmes, jó puha zöldségágyat,
amibe a kéznél levõ összes
zöldséget belevagdoshatjuk.
Nem kell gyönyörû szépre,
én kelkáposztát, sárgarépát
és vöröshagymát vágtam alá,
de mehet bele nyugodtan zeller,
ami éppen a kertben terem.
A kiskakast ráhelyezzük
a zöldségágyra, hogyha két sort
készítünk, akkor nyilván a két sor
közé is zöldségeket csempészhetünk,
hogy az íze menjen bele.
Mellé tesszük a teatojást,
amiben kakukkfû van,
babérlevél és szemes bors,
és ennek az íze majd
jól bele fog fõni abba a mártásba,
ami a végén elkészül.
Majd ráöntjük ezt a két üveg
barna sört, lefedjük.
A kakasunk korától függõen
a sütési idõ a 4 és a 6 óra
közé tehetõ.
Közben ellenõrizhetjük,
hogy elértük-e már a kellõ
puhaságot.
Én most ebbõl a kakaskából
úgy nézem ki,
hogy egy 6 órás sülés kell neki
majd a cseréptálba.
Megsült a kiskakasunk.
Gyönyörû szép színe van.
Ez most olyan 3 óra hossza alatt
elkészült,
úgyhogy meglepõen gyors
menetet jártunk végig.
Ifjú volt a jószág.
És itt van ez a bizonyos lé,
amibõl majd most elkészül
a mártás.
Átszûrtem a zöldségágyat,
és átszûrtem ezt,
amibe a kakaska sült.
Most ezt rátesszük a tûzhelyre.
Egy kis lisztel besûrítem,
és egy kis tejszínnel
megszelídítjük az ízét,
és szerintem remek lesz.
- Egerszalóki Rozmaring,
a hagyományõrzõ asszonykórus
1976-ban alakult.
Azzal a céllal alakult meg,
hogy minél több igazi dalokat,
eredeti dalokat gyûjtsenek be
Egerszalókon és azt majd
a késõbbieknek továbbadják.
2009-ben újjáalakult,
már csak egyetlen egy
alapító tagunk van az énekkarban.
Részt veszünk minden
kulturális összejöveteleken,
nagyon sok meghívást kapunk,
egy évben van, mikor 20-22
meghívásunk van.
Örömmel fogadunk minden meghívást,
örömmel veszünk részt,
és továbbra is az a célunk,
hogy gyûjtögessünk
minél szebb, minél eredetibb
dalokat és azt tudjuk majd
továbbadni a fiatalságnak.
2010-ben az Országos
Arany Minõsítésben részesültünk.
Teljes eredetiségében van a
tájházunk,
és a Sitter Ferencné készítette
a babákat Szalóknak az összes
népviseletérõl.
(énekelnek) "...hogy te feléd
vezetem a babámat!"
- Egy fûszeres házinyúl pecsenyét
fogunk készíteni zöldségágyon.
Igazából a nyúl itt a falusi
emberek életében
szerintem itt, és mindenhol
máshol is ugyanolyan
szerepet töltött be, mint a csirke.
Kiszaladtak, megfogták,
levágták, hip-hop megették
egy ebédre.
Ahogy az öregek mesélik,
nem is nagyon volt külön ól neki,
meg külön helység, hanem a tehenek
alatt, amit azok kihullajtottak,
azt a nyulak megették,
ott szaporodtak,
és csak vagdosták le õket.
Tehát nagyon fontos
szerepe volt volt szerintem,
igazából nem volt túl nagy
becsülete, mint állatnak.
A nyulat kemencében sütjük.
Nagyon sok kemence van itt,
Egerszalókon a faluban.
A szomszédunkban van az egyik
legjobb kemence,
azt mondják, itt sütötték
a nagykalácsot,
meg a hurkát, kolbászt
lakodalmakra.
Ez a mi kemencénk, ez nem olyan régi.
Sokat használjuk,
és sokat sütök benne,
én az idõsebb emberektõl
nagyon sokat tanultam itt
a kemencében sütésrõl.
S a nagymamámmal,
õ volt az, aki ezt nekem
igazából megtanította.
De hát úgy készül a dolog,
hogy a répát és a zöldséget
megtisztítottam, és a hagymát.
Ezután csíkokra vágtam,
illetve egész pontosan
csak negyedekbe vágtam el
a zöldséget és negyedekbe a
vöröshagymát.
Feldarabolom a nyulat,
beteszem serpenyõbe.
A nyulat besózzuk.
A kakukkfüvet késõbb szórom mellé,
és akkor kis szalonna...
Ezt is én füstöltem,
és itt a kemencében van
egy füstölõkémény,
és abba a füstölõkéményben
készítettem.
Ez sima, sózott füstölt szalonna,
tulajdonképpen semmi különleges
nincs benne azon kívül,
hogy saját gyártmány.
A húst megsózom,
forró zsírral leöntöm.
Ez a forró zsír azért szükséges,
hogy egy kis kéreg
összekapja a hús tetejét,
és jobban benne maradjon
a húsnak az íze, zamata.
Most kerülnek rá a fûszerek.
elõször a babérlevél,
illetve a sorrend majdnem mindegy,
csak most ezt így sikerült.
A kakukkfû...
A kakukkfû az itteni szedés,
itt szedtem szemben
a domboldalon.
Minden évben magamnak szedem
a kakukkfüvet, és magamnak gyûjtöm
a gombát, ez nagyon fontos dolog,
hogy az mindig legyen itthon.
Jön rá a szemes bors,
ez egészben kerül rá,
tehát nem õrölt bors,
hanem szemes.
Rárakom a zöldségeket,
szépen elosztom,
nem feltétlen kell,
hogy alatta legyen, igazából én azért
nem is szeretem, ha alatta van,
mert akkor megég a répa és a zöldség,
egy kicsit így megkaramellizálódik.
Tehát a zöldségek,
fûszerek rajta vannak,
hagyma, szalonna,
és most egy kevés vörösbor,
mondjuk nagyjából másfél, 2 dl.
Ez után még egy kis víz.
Most ezt így befedem,
összepárolom a kemencébe.
A vizet sütés közben néha figyelem,
és ha elfõ róla,
akkor szoktam pótolni.
És mielõtt tálalnám,
elõtte egy 20 perccel
leveszem róla a fedõt,
és úgy sütöm készre,
tehát akkor egy kicsit lepirítom.
Hozzá pedig egyben sült
burgonya lesz.
Ez is a kemencében készül,
ez külön készül.
Az az egyedi ebben a burgonya
készítésben,
hogy meghámozom a burgonyát,
viszont nem vágom föl,
hanem így egyben hagyom.
Azt is belerakom egy serpenyõbe,
leöntöm forró zsírral,
kicsit megsózom,
átkeverem, befedem,
és azt is berakom a kemencébe,
és kap egy gyönyörû,
aranysárga kérget,
és belül olyan lesz,
mint egy omlós fõtt krumpli.
És közben persze a pecsenyelével
még meglocsolom a krumplit,
hogy egy kis íze is legyen.
És utána tálalom közvetlenül a
kemencébõl.
- Kõtúránk egyik állomása
a kaptárkõ.
A településen és környékén
hét ilyen kaptárkõ van,
amit most itt látunk,
az egy maradvány.
Ebben már nincs meg a fülke.
A többi kaptárkõben még
ott vannak a bevájt fülkék.
Egyik-másikban még
ülõhely is van bevájva.
Ilyet láthattunk a csõszkunyhónál is.
Ezek a kaptárkövek nagyon régiek.
Egyesek szerint méhészkedésre
használtál,
mások kultikus célokra vezetik
vissza az eredetét.
Pontosan nem lehet tudni.
Mondják azt is,
hogy a koppányi idõkbõl
a lázadóknak temetkezési hely
volt ez a kaptárkõ.
Hát, mindenki képzelje bele
amit szeretne, minden esetre
nagyon kellemes túrát lehet tenni,
hogyha végiglátogatjuk
ezeket a köveket a településen.
- Mikor lakodalom volt,
mert nagyon sok lagzi volt,
akkor még templomban esküdtek,
meg a tanácsházánál.
Akkor mindig nagykalácsot
sütöttünk.
Mert az az igaz, hogy még akkor
nem volt torta,
de még sütemény se!
Hanem csak lekváros kalács!
Bukta volt, lekváros bukta,
meg rácsos kalács,
amire rácsot tettünk rája,
mindent kelt tésztából.
Meg azután ugye mákos kalács
rúdban volt csinálva, meg diós.
Nem volt sütemény.
Hát most hozzáfogunk
a nagykalács történetéhez, hogy
hogy is csináltuk a nagykalácsot,
mert bizony még 3 kemence
nagykalács is sült,
mikor lagzi volt. Úgy szoktam,
hogy 1 kg 20 dkg liszthez
kimérem a 9 dl tejet.
De 7 és fél decit
egybeteszek, abba beleteszek
4 kanál cukrot, meg két élesztõt.
Az megkel külön.
Mikor átszitáljuk a lisztet,
teszünk bele 7 kávéskanál sót,
és teszünk bele vanília cukrot.
Meg azután teszünk bele még
reszelt citromhéját.
Most már megkelt az élesztõ,
azt most már dagasztok.
Akkor a másfél deci tejet
külön teszem,
amiben 42 édeset beleteszem,
aztán aztat egybe beleöntöm a
lisztbe.
Valamikor cukrot tettek bele,
de a cukor lehúzza.
Most már megmosom a mazsolát is.
Na, Jézus nevibe fogjunk
hozzá dagasztani!
Hát ezt aztán jól ki kell dagasztani,
az biztos, hogy elváljon a táltól,
de mire ki van dagasztva,
nincs rajta tészta.
Hát én már biztos süttem
200 nagykalácsot,
mióta hozzáfogtam sütni.
Nincs olyan hét,
hogy ne süssek.
Most is a lyányoméknál,
Debrecenbõl orvosok voltak,
azoknak sütöttem nagykalácsot.
Most sütöm ezt,
de tegnap is sütöttem.
A markomba öntök olajat,
azt azzal dagasztom,
mert háromszor dagasztom meg,
mikor olajat teszek bele.
Szeretem is sütni, az biztos!
Szeretem nagyon!
A lyányaim úgy szokták mondani,
hogy: édesanyám!
Minek kínlódik már ilyennel?
De mikor szeretem sütni,
mert szeretik, olyan jó,
mikor mondják:
jaj Bözsi néni, de finom volt
a nagykalács!
Úgyhogy tojás se kell bele,
ez nagyon olcsó.
Tojást se teszünk bele,
mert nem kell bele.
Most kiteszem, nem a felét,
hanem csak egy kicsit hagyok benne,
ami kakaós lesz!
Kikenem a lábast vajjal.
12 édeset a kanál kakaóba,
meg a 2 kanál tejbe dolgozom ki.
Na, ezt kell aztán megint kidolgozni!
Ebbe is háromszor teszek olajat,
hogy szét tudjam dolgozni.
Kitesszük a gyúrótáblára,
meglisztezzük a gyúrótáblát,
aztán sikálóval elnyújtjuk,
mert mi úgy hívjuk a sikálót,
azzal nyújtjuk a tésztát!
Úgy hívják, hogy sikáló,
máshol úgy hívják megint,
ahogy akarják!
A barna tésztát is ráteszem,
és akkor így rakom rája a mazsolát!
Feltekerem, és most már
beleteszem a kivajazott lábasba.
Két végirõl alágyûröm,
azt így teszem bele.
Azt most már beteszem az ágyba,
mert mi ott szoktuk keleszteni,
az ágyban!
Betesszük kelni.
Elmegyen. Ennek kell egy óra hossza,
ha hideg van, ha melege van,
hamarabb megkel.
Amikor megkel a nagykalács,
színig kel a lábas,
akkor még ráteszek egy kis párnát,
már begyújtom a sütõt,
10 percig nagy lángon elõmelegítem.
Akkor megkenem tojással,
aztán akkor beteszem sülni!
Akkor 10 percig nagy lángon sül,
10 perc után 45 percig kis lángra
veszem!
Akkor megnézem, hogy jól van-e,
kiveszem.
Mikor kisül a nagykalács,
nem szoktuk felvágni,
mert melegen gyûri.
Azért szoktuk elõtte való nap
kisütni a nagykalácsot,
ha másnap valahova megrendelik,
hogy elõtte való nap
sütöm ki, hogy másnap
tudják szeletelni.
- Mi, Egerszalókiak megtaláltuk
a kincseinket,
és van egy ilyen mondásunk is,
hogy: "Keressük meg kincseinket,
fényesítsük ki és mutassuk meg!"
Nekünk nagyon sok kincsünk van.
Az egyik ismerõsöm azt mondja,
hogy mi Mária kötényében vagyunk.
Valóban szerencsés helyzetben
vagyunk, és élünk is azzal
a lehetõséggel amit a természet
és az emberek szorgalma adott nekünk.
- (énekelnek) "Feketére van
a gõzös festve!
Még azt mondják,
hogy én üljek bele!
Kettõt, hármat füttyentett a masina,
Isten veled víg Szalók faluja!
Isten veled víg Szalók faluja!
Jaj de sokat végigmentem rajta!
ugyan babám fáj-e a te szíved,
mikor engem víg Egerbõl kivisznek!
Mikor engem víg Egerbõl kivisznek,
Az árokba még a víz is reszket!
Az árokban a víz hadd reszkessen,
csak a babám igazán szeressen!"
...
Több
Földrajzi név:
Egerszalók

Személyek

05:39:23

Tőgyi Gábor

05:40:14

Nádasi Erika

05:42:39

Gyüre Mariann

05:44:48

Kohári Lajosné

05:49:18

Végvári András

05:52:52

Helli Gábor

05:56:28

Juhász Józsefné

05:57:34

Sík Péter

06:01:53

Sike Ferencné

Kiemelt részek

05:40:07

Palócleves

05:44:18

Kemencés babos csülök

05:49:42

Laskóvölgyi halászlé

05:53:38

Barnasörben párolt kakas

05:57:27

Fűszeres házinyúlpecsenye

06:01:44

Szalóki nagykalács

05:38:48

Ízőrzők: Egerszalók