Ízőrzők - Szenna
Gyártási év: 2011 | Adásnap: 2011. április 17.
Időpont: 11:10:19 | Időtartam: 00:34:29 | Forrás: Duna TV | ID: 1175620
Nava műfaj: ismeretterjesztő / oktató műsor 34 perc (Korhatár-besorolás: korhatár nélkül )
Címek Főcím: ÍzőrzőkMűsorújság szerinti cím: Ízőrzők: SzennaEpizódcím: Szenna
Műsorújság adatai: (magyar ismeretterjesztő film (2010)) (nincs kh.) Feliratozva a Teletext 222.oldalán. (színes, magyar ismeretterjesztő film, 30 perc, 2010) A Zselicség fővárosában, Szennán járt a stáb. A helyiektől megtudhatjuk, hogyan készül a pulyka fokhagymamártásban, a szennai töltött karaj, a zselici vadas nokedlivel, a nagypénteki sült-főtt perec és a Somogy kocka. A Zselicség fővárosában, Szennán járt a stáb. A helyiektől megtudhatjuk, hogyan készül a pulyka fokhagymamártásban, a szennai töltött karaj, a zselici vadas nokedlivel. Alkotók: Móczár István - rendező Móczár István - operatőr Róka Ildikó - szerkesztő
Fő leírás:
A műsorban a következő ételeket készítették el: - Gombás pulykamell - Zselici vadas nokedlivel - Pulyka fokhagymásan, puliszkával - Nagypénteki sült-főtt perec - Szennai töltött karaj - Somogy kocka
Teljes leirat:
(énekelnek)
- Szenna község története nyolc
évszázaddal ezelõttre nyúlik vissza.
Ez az az idõ, amitõl írásos emlékeink
vannak a falu közösségérõl.
Szenna Somogy megye közepén,
Kaposvártól 8 km-re helyezkedik el.
Területe a belsõ Somogyé és a Dráva
között húzódik.
A községet végigszeli a Deregélyi
patak
ez meg is látszik az épületek
elhelyezkedésén, mert eléggé
elszórtak az épületei.
Szenna községrõl érdemes tudni, hogy
nagyon sok erdõ és domb veszi körül.
Területe 2808 hektárnyi. Jelenlegi
lakosságának száma 760 és egy-két fõ.
Nagyon sokat ad Szenna
a néphagyományokra.
A szennai néprajzi gyûjtemény egy élõ
példája a hagyományõrzésnek.
A református templom körül épült,
épületeit a megye minden részérõl
hozták össze.
A hagyományokat nem csak a néprajzi
múzeum, hanem a civil szervezetek,
a község iskolája is õrzi.
Szenna sokáig zárt település volt, ez
sokáig lehetõséget adott arra,
hogy a hagyományok, a népi kultúra
itt helyben maradjon és itt éljen
tovább.
Az ünnepi viseleteket a lányok
ünnepnapokon nagyon sokáig hordták.
Az I. világháborúig az asszonyok
és a férfiak is a népviseletet
viselték.
A néphagyományok nem csak
a mûvészetben mutatkoznak meg,
Szennában jelentõs a falusi túrizmus
már több mint egy évtizede.
Nagyon sokan jönnek ide azért, hogy
a zselici, szennai ízeket
megismerjék.
Valamint azért, hogy megtanulják,
hogyan készülnek a szennai ételek.
- Legelõször egy gombás-majoránnás
pulykamellet fogunk készíteni.
Ezt az ételt saját magam
kísérleteztem ki.
Nagyon finom, nagyon szereti
a családom és a vendégek is.
Elõször egy szép fej vöröshagymát
készítünk, megpucoljuk,
megszeljük és megpároljuk kevés
kis zsiradékon.
A pulykamellet hosszúkás csíkokra
felszelem,
nem kell attól félni, hogy egyik
vékonyabb lesz, a máslik vastagabb.
A lényeg, hogy csíkokban legyen, hogy
gyorsan átpárolódjon.
Ami érdekessége az egész pulykával
kapcsolatban,
hogy ezen a vidéken valamikor nem
volt pulyka.
Én igali voltam, és otthon nekünk
annak idején voltak pulykáink.
Mikor idekerültem, kis pulykákat
kaptam édesanyámtól,
azt felnöveltük, de ellenállásba
ütközött a pulykahús, valahogy
most kezd visszatérni a hagyománya.
A zsiradék jól átmelegedett,
akkor hozzáadjuk az egy fej
vöröshagymát,
ezt üvegesre pároljuk.
Hozzátesszük a megmosott, felszelt
pulykamellet.
Átforgatjuk, kicsit sózzuk és nagyon
sok majoránnát teszünk rá.
Az egészet átforgatjuk, és hagyjuk
az egészet párolódni.
A gomba 20-25 dkg legyen, de lehet
több is, ha valaki úgy szereti.
Azért teszek hozzá kevesebb gombát,
mert gombás szósszal lesz besûrítve.
Törött bors is kell bele, vizet még
mindig nem teszünk alá, hogy saját
levében párolódjon.
Ehhez most hogy gyorsan kész legyen
krumplipürét készítek.
Ha a krumpli apróra van szelve,
sokkal gyorsabban fõ.
Már majdnem kész a pulyka, ilyenkor
öntünk rá kis vizet,
hogy jobban puhuljon, meg párolódjon
is.
A krumplit feltesszük fõni, teszünk
bele icipici sót,
a pulykánk megpuhult, hozzátesszük
a tisztított gombát,
és ha ezzel is megpuhult pillanatokon
belül készen van már.
Megfõtt a krumpli és én szeretem
hagyományosan a krumplinyomón
átnyomni.
A zsiradék már hozzá van adva
a krumplihoz, hozzáadjuk a tejet is.
Csak óvatosan, hogy a krumplipüré
krumplipüré legyen és ne pedig
egy lötty.
A szomszéd településen van egy
nyugdíjas erdész,
aki az erdõt járja, és gyûjti
a gombát. A piacon sokáig õ volt
a gombavizsgáló is.
Õ készít mindenféle erdei gombából
gombaport,
egy kanál lisztet tettünk hozzá,
ezt tejszínnel elkeverjük.
Ez azért legyen nagy mennyiség, hogy
legyen bõven szaftunk.
Jól kiforraljuk, hogy a liszt íze
elmenjen azért.
Elkészült a pulykánk, tálalhattuk is.
Kis szaftos hús, ami felséges és
nagyon finom.
Ez annyira egyszerû, hogy ajánlom
mindenkinek, ezzel senki nem fog
lebõgni.
- Itt vagyunk a szennai szabadtéri
néprajzi gyûjteményben.
Közismertebb nevén a szennai
falumúzeumban.
A már meglévõ festett kazettás
mûemlék templom környezetében
épült ez a kis skanzen, ami
Magyarországon a legkisebb,
de az a híressége, hogy élõ faluban
kapott helyet.
Az öt portából álló gyûjtemény
a belsõ somogyi és Dráva-menti
parasztság építési kultúráját,
használati tárgyait lakáskörülményeit
mutatja be.
A házak a dél-dunántúli háztípuson
belül a talpas faházas típust
képviselik.
Mindegyik ház három osztatú.
A középsõ helyiség egy konyha. Ebben
az idõszakban
itt még füstös konyhákat építettek.
A legrégebbi évszámunk 1843-as
évszámot visel a mestergerendáján.
A XIX. század közepén élõ lakosság
használati tárgyaival ismerkedhetünk
meg.
A konyhában volt az ételkészítés
fõ színtere.
De onnan fûtötték a mai ízlésünknek
is megfelelõ nagyon szép
cserépkályhákat.
A lakószobák berendezése egyszerû,
sarokpados elrendezésû.
Ez a XIX. század második feléig lévõ
berendezési módra még jellemzõ.
Az utolsó két háznál kicsit késõbbi
korszak berendezési tárgyaival
ismerkedhetünk meg.
A XIX. század legvégén, de inkább
a XX. század elsõ évtizedeiben volt
jellemzõ,
hogy az elsõ utcai helyiséget, amit
korábban lakószobának használtak,
azt tiszta szobává alakították át.
1978-ban nyílt meg a múzeum, és
1982-ben megkapta az Európai
Építészeti Örökség
legmagasabb kitüntetését, az
Európa Nostra-díjat.
Rajta szépen megfogalmazva az áll:
a mûemlék templom mellett sikeresen
telepített
épületekért élõ múzeumot létrehozva.
Itt az életet részben a többfajta
állat jelzi,
másrészt sok alkalommal tartunk
foglalkozásokat
fõként gyerekek erre az érdeklõdõk,
hogy a népi kultúrát így is
megmutathassuk nekik.
Vadas mártást készítünk galuskával.
Amelybe szarvas combot fogunk
fõzni.
A szarvas husit felszeleteltük,
egy páclében bepácoltuk,
hideg vízben kiáztattuk, hogy ne
legyen túl véres,
vizet forraltunk, amibe tettünk
vöröshagymát, fokhagymát, borsot
babérlevelet, borókabogyót és ezt
lehûtöttük.
Ráöntöttük a húsra, és pár
napig ebben pácolódott.
Megpucoljuk a zöldségeket,
a sárgarépa adja meg a zamatát.
Megpucoltuk a vöröshagymát, amit
nem kell apróra szelni, mert át
fogjuk passzírozni.
Zsiradékot teszünk a lábosba, amit
felhevítünk,
beletesszük a husit, majd nagy lángon
megkapatjuk, hogy legyen kérge
hogy az ízeket magába zárja.
A vöröshagymát, a babérlevelet és
a zöldségeket dinszteltük kicsit,
majd felengedtük vízzel, amibe
tettünk még két kanálnyi mustárt
és az elõre elkészített karamellt.
Szép színt ad a vadasunknak és
valamint egy kellemes édeskés
ízt.
Felengedjük, belerakjuk a húst
és azzal fõzzük tovább.
Kb. egy órát hagyjuk párolódni,
míg a hús puhára nem fõ.
A vadasunkhoz nokedlit fogunk
készíteni.
Fél kg lisztet teszünk két kanál
búzadarát,
amitõl keményebb lesz a tészta,
roppanósabb lesz a galuska.
Kis sót teszünk bele, majd beleütünk
három tojást.
Hideg vízzel elkeverjük, jó sûrû
masszát kell kapnunk.
Teszünk fel vizet, abba teszünk sót
és egy kis zsiradékot.
A galuskát a forró vízbe evõkanál
segítségével beleszaggatjuk.
Hagyományos, nagyobb galuskák
lesznek belõle, mint ha szaggatóval
szaggatnánk ki.
Leszûrjük, leöblítjük majd egy kis
zsiradékkal összekeverjük.
A vadasunk megfõtt.
Kiszedjük a húst, a mártást
össze fogjuk túrmixolni.
Utána fogjuk behabarni, és tejfölt
tenni bele.
Kis citrom levét beletesszük, három
evõkanálnyi lisztet hideg vízzel
csomómentesre keverünk.
Ezzel összeforraljuk az ételünket,
a tejfölt a legvégén tesszük bele.
A húst beletesszük a mártásba,
levesszük a tûzrõl és elkészült
a vadasunk.
(zene)
- Szennában vagyunk a festett
kazettájú református templomban.
Ez egy sajátos református templom,
mert a puritán kálvinista irányzat
nem tûrte meg a templomban a képeket,
szobrokat, díszítéseket, ennek
ellenére ez a templom mégis
úgy néz ki, mint faluhelyen a tiszta
szoba,
ahol virágminták, hímzések tették
színesebbé, hangulatosabbá
az otthont, ünnepet varázsoltak
a hétköznapok nehéz világába.
Ezt az ünnepi hangulatot kívánták
megteremteni,
amikor ezt a templomot így
kifestették.
A virágmintás motívumok elsõsorban
a zselici táj szépségeit tükrözik.
A zselici erdészet itt van
körülöttünk és így érthetõ,
hogy a madarak, fák, virágok képei
jelennek meg az ábrázolásokban.
A madár és virágábrázolás mellett
megtaláljuk
a korai reformációi hitvallási
képeket is.
A csillag, az oszlop, a szabályos
rajzolatú körminták
mind a reformáció korának emlékeit
tükrözik.
Ez a sellõ azt hangsúlyozza, hogy
tulajdonképpen
az akkori lelkész, amikor ez
a templom épülhetett
talán õ hatott úgy az asztalos
mesterre,
hogy egy ilyen képet is rajzoljon,
hogy a bûnt megtestesítve
elrettentse az embereket.
Ugyanakkor figyelmeztessen arra is,
Krisztus visszajön, aki megítél
élõket és holtakat.
De ugyanakkor láttatja a küzdõ
egyházat is.
(zene)
- Most egy fokhagymás pulykaszeletet
készítünk.
Volt egy vendégem, egy házaspár
aki azt mondta, hogy fáj a gyomra.
A férje viszont szeretett volna
jókat enni. Párolt húst kért
a hölgy,
elkészítettem a párolt húst, szegény
férjnek szerettem volna a kedvében
járni valahogy,
és akkor elkezdtem... ezt a szaftot
amiben párolódott a hús, valahogy
össze kéne sûríteni...
Kitaláltam, hogy egy kis fokhagymával
és tejföllel besûrítem ezt a szaftot.
Vacsoránál feltálaltam a kétféle
húst,
és a feleség kérdezte a férjtõl: Te
mit eszel?
Milyen a tiéd? Finom. A férj mondta,
nagyon finom, kóstold meg.
Cserépedényben készítjük el.
Egy szép pulykamellet megmostam.
Befûszerezem de csak óvatosan.
Kell egy kis kakukkfû.
amit a saját kertemben szedtem.
Besózzuk, kicsit beborsozzuk a húst.
Teszünk hozzá babérlevelet, vajjal
vagy margarinnal bedörzsöljük.
A pulyáknak kell egy kis ízesítés,
mert a pulykahús nagyon száraz.
Öntünk rá 1,5-2 dl vizet, többet
nem, mert nem párolog el.
Rátesszük a pataki tál tetejét,
és irány a sütõ.
A sütõben egy jó órát sül
200-250 fokon.
Fokhagymából ízlés szerint, van
aki jobban szereti fokhagymásan,
van aki kevésbé.
Mindenki annyit tesz bele, ahogy
óhajtja.
A húst kiszedjük egy tányérra.
Míg átmelegszik a hús leve,
addig elkészítjük a habarást. Ez két
evõkanál liszt,
és kb. 3 dl tejszín. Kikeverjük
szépen,
egy kis tejföllel még az egészet
dúsíthatjuk.
Amikor felforrt a szaftunk,
a tejszínes, lisztes habarással
besûrítjük.
Ha ez megtörtént, hozzá tesszük
a fokhagymát is.
Az egészet alaposan kiforraljuk azért
hogy ne legyen liszt íze.
Mi, akik hosszú évtizedek óta
fõzünk,
nem szoktunk mindent rendesen
mérni, ragaszkodni a recepthez.
Erre mondjuk, hogy gondoló formán,
hogy az jó legyen, lágy legyen.
Ezt a szaftot is sûrûnek találtuk,
fellazítottuk.
A húst felszeljük, ezt nem kell
olyan vékonyra felszeleteljük,
ahogy esik, puffan. Olyan gondoló
formán.
A szaftba rakjuk a szeletelt pulykát,
az egészet még kiforraljuk egyszer.
Azért, hogy a hús vegye át
a kellemes fokhagyma ízt.
Ezt el lehet készíteni sertés
tarjából is.
Köretnek adhatunk hozzá
krumplipürét,
rizst, vagy puliszkát. Ízlés
dolga.
- A pulykánkhoz puliszkát fogunk
készíteni.
Egy liter forrásban lévõ vízhez
30-35 dkg
kukoricadarát öntünk, melyet
állandó keverés mellett
5-10 percig fõzünk, utána olvasztott
zsírral
kanál segítségével kiszaggatjuk,
és ezt tálaljuk a pulyka mellé.
(zene)
- Szenna mellett Patcán, egy hatvan
fõs kistelepülésen vagyunk,
ahol a Katica tanya aktív
pihenésközpont azért jött létre,
hogy az ország bármely részérõl
idelátogatóknak
olyan természet közeli élményt
nyújtson, amit a városban nem
kaphat meg,
és bemutathassunk az elõdeink
hagyományait, amit már csak
könyvekbõl ismernek.
Ilyen a kenyérdagasztás, langalló
sütés,
olyan ételeket kínáljunk bográcsban,
amiben õk részt vehetnek.
Olyan kézmûves foglalkozásokat
tanítsunk meg,
amik már lassan feledésbe merülnek.
Aki hozzánk ellátogat,
megsimogathatja az állatokat,
meg tudja különböztetni, vagyis
legalább segítünk neki abban,
hogy meg tudja különböztetni
a tyúkot a kakastól.
Megnézhetik azokat az õshonos
állatokat, amiket a tanyákon
láthatnak.
Van olyan kisgyerek, akit a szülei,
amikor megtaláltak bennünket,
bejárták az országot és keresték
a megfelelõ helyet, ahol a kisgyermek
lenyugodhatott,
és szerencsére megtaláltak bennünket,
azóta rendszeres látogatóink.
Az ország másik végébõl jönnek
hozzánk és nagy örömmel fogadjuk
õket, szinte ismerõsként.
Hazajönnek hozzánk, és nagyon sok
ilyen családunk van,
aki jön egy tehénfejésre, vagy egy
állatgondozásra.
Kinek mi a kedvence a gyerekek közül.
(zene)
- Most egy sült-fõtt perecet
készítünk.
Ezt Nagypénteken szokták nagyanyáink
készíteni a böjt idején.
Ez egy egyszerû kelt tészta.
Fél kg lisztet veszünk, teszünk
bele kevéske sót,
mert minden kelt tészta lényege,
hogy egy kis só is legyen benne.
Tejet langyosítottunk, tesztünk bele
egy kanálra való cukrot,
hogy feldobja az élesztõt,
belemorzsoljuk az élesztõt.
Hagyni fogjuk, hogy kicsit
keljen meg.
A lisztünkbe ütünk egy tojást,
megkelt az élesztõnk amit hozzáöntünk
a tojáshoz és a lisztet.
Összekeverjük, ha egy kicsit kemény,
teszünk hozzá kis tejet.
Az olaj kicsit gyengíti a tésztát,
lágyabbá teszi.
Jobb lesz az állaga a tésztánknak.
Ezt jól ki kell dolgoznunk.
Kigyúrjuk.
Meglisztezzük és hagyjuk, hogy
megkeljen. Betakarjuk egy
konyharuhával.
Megkelt a tésztánk.
Még egyszer akkorára feljött,
mint amekkora volt.
Meglisztezzük a deszkát, rárakjuk
és kinyújtjuk.
Ujjnyi vastagságúra sodorjuk ki,
perec formákat fogunk majd
formázni.
Kicsit meg lehet húzni, meg lehet
pödörni a tésztánkat.
Megfogjuk, összenyomjuk és egy
kis perecet kapunk belõle.
Kisebb-nagyobb, ahogy a tészta
engedi.
Húsvétkor, Nagypénteken húst
még nem ettek,
de már elõkészültek húsvétra.
Tehát a sonkákat már beáztatták,
és általában a húsvéti menü
reggelire a fõtt tojás volt,
a sonkával, tormával, igazi zsenge,
rántani való csirkét készítettek.
Ez a hagyomány ránk is ránk szállt,
mert mi is ezeket az ételeket
készítjük.
A perecet forrásban lévõ vízbe
tesszük,
egy-két percig fõzzük, utána
lecsepegtetjük,
kizsírozott tepsibe rakjuk, megkenjük
egy egész tojással,
és elõmelegített sütõben úgy
200 fok körül 15 percig sütjük.
Forrón kiszedjük a tepsibõl, és úgy
lehet tálalni.
(zene)
- A Zselic Tehetséggondozó
Közalapítvány mûködtetésébe
2000 óta mûvészeti iskolát
mûködtetünk itt a községben.
Népzenét és néptáncot oktatunk,
a népzenén belül
a citera, népi furulya, népi hegedû,
népi ének,
a néptáncot pedig óvodás kortól
egész az egyetemig bárki
tanulhatja.
Nálunk a gyereklétszám 80-100 körül
mozog,
akik néptáncolnak, ez is mutatja azt,
hogy a gyerekek ebben élnek.
Ezért jól és természetesen viselik
a népviseletet, amit láthatunk is
rajtuk.
Ez a népviselet a szennai hagyományos
népviselet, amiben a gyerekek most
táncolnak.
Nagyon szép eredményeink születtek
az elmúlt 10 esztendõben néptánc
terén.
A gyerekek két hónappal ezelõtt
Budapesten az országos
néptánc antológián egyik gyõztesként
az Operettszínházban adhattak számot
tudásukról.
Emellett évrõl-évre valamelyik
csoportunk elsõ helyezést hoz el
az országos koreográfiai versenyrõl,
amit minden évben Balatonbogláron
rendeznek.
Citera csoportunk, ezek az apró
gyerekek
négy éve zenélnek együtt, és most
már olyan szinten tudnak zenélni,
hogy akár egy kis zenekart, kis
együttest is alakíthatnak,
és a táncosoknak zenét
szolgáltatnak a fellépéseikhez.
Most egy szennai töltött karajt
készítünk.
Normál disznó karajból készül,
sonkával és fõtt tojással.
Ezt talán köthetjük a húsvéti
ünnepélyhez is,
mivel sonka és tojás a töltelék,
és ezt azért ritkán készítették.
Lényeges az, hogy a fõtt tojást
ne fõzzük keményre,
mert ha keményre fõztük,
a további fõzéstõl megzöldül
a sárgája.
A karajt elõre kiklopfoltuk, két
szelet karaj van egybe nyitva.
Erre teszünk egy szelet sonkát,
szép vékony sonkát, amibe
beletesszük a tojást.
Az egészet összehajtjuk, hústûvel
megpróbáljuk összetûzni.
A húst nem sózzuk be, a sonka ad
neki egy ilyen kellemes enyhén sós
ízt.
Az étolajat feltettük forrósodni,
a húst kis lisztbe beleforgatjuk.
Majd a forró olajban hírtelen
átsütjük, így kap egy kis kérget.
Meglátjuk mennyi olaj lesz, ha kell,
öntünk le belõle,
hogy azért ne legyen túl zsíros az
ételünk,
majd abban egy fej vöröshagymát
megdinsztelünk.
Most teszünk hozzá kis
pirospaprikát,
és visszarakjuk a húst.
Teszünk hozzá kis saját készítésû
lecsót,
egy kis sót, mert a hús nem volt
megsózva, csak a sonka.
A lecsó után teszünk hozzá kis
vargányát.
Ha valakinek nincs, akkor vargánya
nélkül is nagyon finom.
Öntünk alá egy kis vizet, hogy a hús
ne csak süljön, hanem párolódjon is.
Fedõ alatt fél órát pároljuk, és
meglátjuk, hogy megpuhult-e.
Elkészült a töltött karajunk, amit
szépen kettévágunk,
és tálalhatunk is. Köretnek lehet
hozzá krumplipüré, nokedli,
rizs, ki mivel óhajtja.
- Kaposváron hirdettek egy
tanfolyamot.
Kosárkötõ tanfolyamot, amit régóta
szerettem volna megtanulni.
Annál is fogva, mivel nagyapám is
tudott kosarat fonni.
Sajnos õ már nem él, nagyon kicsi
voltam amikor õ meghalt,
úgyhogy tõle nem tanulhattam meg,
ezért úgy döntöttem erre jelentkezek.
Kisbajomi kosárfonó az oktatóm, mert
jelenleg is tart még a tanfolyam,
tõle tanultam, amit tudok,
és igyekszem az õ tudását megfelelõen
hasznosítani a magam számára.
Én esténként fonok, mikor családom
aludni megy,
tulajdonképpen szabadidõmben, mert
nekem ez a hobbi, kikapcsolódás.
Az anyaggyûjtéssel kezdõdik
maga a munka,
a kosárkötõ fûzt akkor aratják
november végén, mikor a dér
már megcsípte az ágait
és lehullott a levele. Majd jön az
anyagválogatás,
mert a kosár méretétõl függ, hogy
milyen vesszõt használunk.
Aztán ha ez is megvan, akkor
kezdõdhet maga a munka.
Használunk kétfajta vesszõt,
a nyersen szedett vesszõt
a természetes vesszõt, ebbõl
készülnek általában a gazdasági
kosarak,
és készíthetünk fõzött vesszõbõl is
kosarakat,
ezek mutatósabb darabok, ebbõl
készülnek a bevásárló kosarak,
kenyér kosarak, aszalókat lehet
készíteni, tálcákat,
végtelen felhasználási lehetõsége
van a kosárfûznek.
- Nagyon finom édességet készítünk,
ami egy szem fiam kedvence.
A süteménynek az a neve itt nálunk,
hogy Somogy kocka.
Kakaós piskótát készítünk, ami
annyit jelent, hogy van két kanál
kakaó
nyolc kanál liszt és másfél csomag
sütõpor, 10 kanál cukor,
meg 10 tojásunk lesz.
A tojásokat széjjel választjuk
egymástól,
hogy a tojás fehérjét szépen fel
tudjuk verni, kicsi sót tegyünk hozzá
a sárgájával is szépen elkeverjük,
a cukorral is gyorsan összedolgozzuk,
majd beletesszük a lisztes keveréket.
Mehet a sütõbe, amit 275 fokra
elõmelegítettem,
és addig hagyom ezen a hõmérsékleten,
amíg nem érzem meg a tészta illatát.
Miközben sül a kakaós tésztánk,
elkészítjük a sárga piskótát is.
Ehhez négy tojást használunk csak,
mert ennek egy keskenyebb tésztának
kell lenni.
Fölverjük a tojásfehérjét, utána
hozzátesszük a sárgáját,
a cukrot és a sütõporral kevert
lisztet,
utána ugyanúgy tepsibe tesszük,
majd ha az megsült, sülhet ez is.
Elkészítjük a krémet: másfél adag
csoki pudingot teszek
2 és fél deci tejjel, ezt sûrûre
megfõzzük,
én szoktam ilyenkor beletenni cukrot
azért, hogy jobban kiadja az ízét.
25-30 dkg vajat vagy margarin,
kikeverjük ugyanannyi porcukorral,
teszünk hozzá vaníliás cukrot,
utána hozzátesszük a pudingot,
és a kettõt szintén összekeverjük.
Megsült és kihûlt a süteményünk.
A kakaósat szépen körbevágom
késsel utána folytatom egy kis házi
cérnával,
és ezzel szépen egyenlegesen el lehet
vágni a tésztát.
Takarékosan megtöltjük a krémünkkel,
mert három részre kell osztani.
Erre rákerül a sárga piskótánk,
amit szintén megkenünk ezzel
a krémmel,
lefedtük a harmadik lappal,
és ezt is megkenjük. Most jön
a trükközés,
nem vágom el, csak bejelölöm.
Most az egészet meghintjük egy kis
tortadarával,
a vajas krémbõl fére tettünk kicsit,
ezzel szépen megdíszítjük.
Most kitesszük a spájzba, hogy az
egész érjen össze,
ma pihen és holnap szeleteljük.
(zene)
...
Több
Földrajzi név:
Szenna (Somogy megye)

Személyek

05:40:47

Bendi Tiborné

05:42:40

Handó Jánosné

05:46:03

Imrő Judit

05:48:45

Magyarosné Bóna Ágota

05:51:53

Gueth Péter

05:58:09

Farkas Sándorné

06:05:49

Nagyné Antal Andrea

06:02:29

Rakonca és Hajadonna Néptánccsoport

06:03:23

A Szennai Zselic Művészeti Iskola Citeracsoportja

Kiemelt részek

05:42:31

Gombás pulykamell

05:48:22

Zselici vadas

05:53:59

Pulyka fokhagymásan

05:59:30

Nagypénteki sült-főtt perec

06:03:40

Szennai töltött karaj

06:07:01

Somogy kocka

05:40:23

Ízőrzők: Szenna

09:27:07

Ízőrzők