Ízőrzők - Nagybörzsöny
Gyártási év: 2010 | Adásnap: 2011. március 06.
Időpont: 15:01:22 | Időtartam: 00:34:11 | Forrás: Duna TV | ID: 1152108
Nava műfaj: ismeretterjesztő / oktató műsor 34 perc (Korhatár-besorolás: korhatár nélkül )
Címek Főcím: ÍzőrzőkMűsorújság szerinti cím: Ízőrzők: NagybörzsönyEpizódcím: Nagybörzsöny
Műsorújság adatai: (magyar ismeretterjesztő film (2011)) (nincs kh.) Feliratozva a Teletext 222. oldalán. (színes, magyar ismeretterjesztő film, 32 perc, 2011) Nagybörzsöny gazdag múltú német település, mely régen szőlőjéről és ércbányászatáról volt ismert. A német ajkú lakói nyelvén Pilsen a Duna-Ipoly Nemzeti Park, az erdei vasút, négy temploma és máig működőképes vízimalma miatt ma közkedvelt kirándulóhely. Hagyományos ételeik közül a műsorból megismerhetjük a savanyú nyelvleves, a crierti peun (kevert bab), a vlájkn (szalonnás lepény), a hiedn (velő kolbásztöltelékkel), a sörkifli és a mahigi vasájn (diós és mákos fánk) receptjét. Hagyományos ételeik közül megismerhetjük a savanyú nyelvleves, a crierti peun (kevert bab), a vlájkn (szalonnás lepény), a hiedn (velő kolbásztöltelékkel), a sörkifli és a mahigi vasájn receptjét. Alkotók: Móczár István - rendező Móczár István - operatőr Róka Ildikó - szerkesztő
Fő leírás:
A műsorban a következő ételeket készítették el: - Savanyú nyelvleves - Crierti peun – Kevert bab - Vlájkn – Lepény - Hiedn – Velő kolbásztöltelékkel - Sörkifli - Mahigi Vasájn – Mákos fánk
Teljes leirat:
- Nagybörzsönyben a község szívében
állunk most.
A település Pest-megye északi
részén található, a Dunakanyartól
20-30 kilométerre, Szobtól 20,
Esztergomtól 25 kilométer távolságra,
Budapesttől egy óra autóút.
A település számos látnivalóval
rendelkezi, van itt egy tájház
vagy bánya gazdaház,
emellett állunk most.
A vízimalom 160 éve épült
és működőképes, emellett a két
Árpád-kori eredetű templomot,
a Szent István templomot illetve
a bányász templomot tekintik meg
a turisták.
A falu szélén van a kisvasút
végállomása, innen egy túra tehető
a kisvasúttal a hegység, a Börzsöny
hegység szívébe is.
A település kivételes a mai
Magyarországon.
Német ajkú lakosok éltek itt és
az ő leszármazottaik vagyunk mi is
de nem svábok, nem a török után
betelepült németségről van szó,
hanem a mi elődeink már 750-800
éve az Árpád-kor végén érkeztek
ide, a hagyomány szerint bányászat
miatt, bányászként hozták,
telepítették ide az első németeket.
A bányák a Börzsöny-hegységben
a török korig működtek
tudomásunk szerint.
A török kor után néhány éven át
időnként megnyitották őket
egy-egy szerencsés lelet, egy-egy
gazdagabb telér előkerülése esetén
aztán utána évtizedekig ismét
felhagyták, elfelejtették a
bányaművelést.
Az utolsó bányászati tevékenység az
1950-es években folyt itt.
1956 óta szünetel a bányászat.
A középkorban ide érkező német
telepesek közt nem csak bányászok
hanem mezőgazdasággal foglalkozó
parasztemberek is lehettek,
már a középkor végén nagyon
jelentős itt a szőlőtermelés
és ez megmaradt egészen a
II. világháborúig a legfontosabb
megélhetési forrásként.
Azt mondhatni, hogy igen jelentős
jómód alakult ki a településen.
Az itteni 100-300 éves épületek,
régi lakóházak sokszor háborítatlanul
átépítés nélkül megmaradtak a
XXI. századig.
Ezek jelentik a másik fő vonzerőt
az idelátogatókat ez a régi,
ódon bányavárosi hangulat
is vonzza.
Kivételes szerencsének tekinthető
hogy a régi épületek mellett
a nyelvjárás, elődeink nyelve is
fennmaradt.
Az idősebbek még beszélik ezt
az archaikus, mai német számára
érthetetlen nyelvjárást.
A nyelv mellett több hagyomány is
megőrződött.
A régi ételek csak Börzsönyben
ismert, készített hagyományos szász
ételek is értéket képviselnek,
ezeket még az idősebbek készítik
a fiatalabbak pedig megtanulják
tőlük helyenként.
- Most egy hagyományos ételt
fogunk elkészíteni,
melyet disznóvágás idején
készítettek, mivel a nyelv a
disznóvágáshoz kötődött,
ez a savanyú nyelvleves lesz.
Elkészítését a disznóvágás után
egy héttel eltolták, mivel addig
sózással tudták tartósítani és így
nem kellett azonnal elfogyasztani.
Most egy kiló sertésnyelvet
használunk, régen egy nagy
sertésnek jóval nagyobb nyelve
volt, nem ilyen pici és azt
osztották be egy család
tagjai.
Ezt föltesszük vízben
főni.
Fűszerezzük egész borsot és
babérlevelet teszünk,
ezen kívül egész fokhagymákat
teszünk bele, 4-5 darabot
és még sót és ezután körülbelül
egy óra hosszát feltesszük a
gáztűzhelyre.
Amíg a nyelvek főnek elkészítjük
a habarást.
Fél liter tejfölhöz egy pici
vizet töltünk,
azt simára keverjük.
3-4 evőkanál liszttel sűrítjük.
Habarást úgy is végezhetjük,
hogy nem körkörös mozdulatokkal
hanem előre-hátra végezzük a
keverést, nem lesz csomós
a habarásunk.
Ízesítésnek még kis fonnyasztott
fokhagymát fogunk használni.
A fokhagymát apró darabokra
vágjuk és így tesszük az olajba
és egy pici pirospaprikát is
teszünk bele.
Mikor megfőtt a nyelvünk, akkor
kivesszük a főzőléből,
ezt félretesszük, ezután
hőkiegyenlítéssel keverjük bele
a habarást, hogy nehogy összekapja
a habarásunkat.
Először elkeverjük a meleg
levessel a habarást és utána
belekeverjük a levesbe és
fölforraljuk és beletesszük még
a fokhagymás paprikát.
A nyelvből szeleteket vágunk,
hát ezek kisebb nyelvek,
úgyhogy szerintem egy nyelvet
vehetünk egy főre és
majd erre merjük rá a levest.
Igény szerint esetleg
ecetet adhatunk hozzá, aki
savanykásan szereti és
adunk hozzá pirítóst és
jó étvágyat kívánunk.
- Nagybörzsönyben vagyunk most
a kis Szent István templomnál,
de van Börzsönynek még ezen
kívül három temploma, de
a Szent István templom a legrégebbi,
itt áll már több mint 800 éve
lassan már 900, eredeti falaival,
ablakaival nagyon kevés javítás
mellett.
Andezit kövekből oltatlan mésszel
építették fel a falakat.
A hegyekben bányászták, faragták
a köveket, aztán tájolása
keletelve van, egyedül a felkelő
nap világítja meg, ahogy kell
a szentéjt a felkelő nap, ahogy
nyuszik minden órában másik
ablakon világít be.
Az északi oldalán se ajtó, se ablak
ezt hívták valamikor a sötétség
oldalának.
Aztán amit még tudni lehet a
kis körfal a templom körül
és a torony része pár évvel
későbben épült, de ez is még
a XIII. század végén.
A körfal magasabb volt másfél
méterrel, ugye védőfalként
is szolgált.
A templomot búvóhelyként is
használták.
A szentély körül lehet látni
tatárfejeket, könyv szerint
tatárjáráskor kerültek fel,
állítólag el akarták foglalni a
templomot, de elfogták őket,
kivégezték és elrettentésül kerültek
a falra.
Tizennyolc tatárfej van, mindegyik
más és egyik kazetta üres,
állítólag egyikük megszökött,
ügyesebb volt.
1200 után itt volt a falu temetője
a templom körül 500-600 évig,
de aztán kicsinek bizonyult a hely,
a temető 1800-ba áttelepült
az országút másik felére, de azóta
is működik a kis templom,
temetések után itt vannak a
gyászmisék.
Van egy oltárképünk, de azt már
az 1600-as években festette
egy ismeretlen festő.
István királyunk ajánlja Szűzanyának
az országot.
A műemlék felügyelőségnek egyedül
a vízelvezetést kellett, hogy
megoldják, mert az első ablaknál
kapott egy komolyabb repedést a kis
templom, de a vízelvezetéssel
megoldódott a probléma, azóta stabil.
- Ez sűrű, főzelék bab
börzsönyiesen, crierti peun.
Még a szüleink csinálták,
meg anyósom is, meg az anyám is,
ez olyan börzsönyi szokás volt,
hogy ezt főzeléknek csináltuk, na.
Egész télen hosszú a tél, akkor
nagyon finom.
Egy kiló babot szoktam egyszerre
főzni, csak előtte való este
be kell áztatni.
Kétféle babból van, egy vajbab és
egy gyöngybab.
Valahogy finomabb ez a gyöngybab
nagyon finom a főzelékhez,
mert ennek nincs semmi héja
annyira mintha, mintha
lencséből volna a főzelék,
annyira finom és másnap, mikor
főzöm egy kanál sót teszek rá,
vízzel leöntöm, jó puhára
megfőzöm, mikor készen van,
akkor három kanál lisztet
lekeverem, lehabarom és
kezdem belekeverni.
Ilyenkor mikor a habarást
csinálom, akkor mindig keverni kell,
mert az aljára ha letapad a liszt,
egyet jót forr és kész az étel
és utána megsütök egy darab
szalonnát és hagymát.
Mikor már a szalonna megsült,
a hagymát csak így fonnyasztani
szabad, rajta jól megfonnyasztani,
míg kicsit fényessé válik és avval
meglocsoljuk.
Ez egy tál ételnek is nagyon
megfelel ez a sűrű bab.
- A nagybörzsönyi vízimalomban
vagyunk.
Ez a vízimalom az 1800-as évek
közepén épült, pontosabban
'47 és '52 között.
A Börzsöny pataknak a vizét
használták fel, több malom is volt
ennek a pataknak a partján,
hát ez az egy épület, ami épségben
fent maradt.
Ez egy felül csapos malomkerék,
hát a vizet felülről vezetik a
malomkerékre, ettől felül csapott.
Úgy oldották meg, hogy a patak
vizét felduzzasztják és a patak
mellett alagút csatornán jön a víz
és zsiliprendszerrel el kell zárni
a vizet és amikor megtelik az árok
akkor felnyitni a zsilipet és
akkor jön a víz a kerékre.
Itt láthatók a malomkövek,
ez az ősi őrlési módszer
ebben a malomban is malomkövekkel
őröltek 160 évvel ezelőtt
teljes kiőrlésű lisztet és az 1930-as
években gépesítették ezt a malmot.
Az akkori molnár meg tudta
vásárolni a két hengerszéket és
attól fogva már a hengerszékeken
őröltek, a malomkövekkel már nem.
A gépeket is a víz ereje
működtette.
Itt körbe lehet járni a malom részt,
egy kiállítási termet.
Lehet látni a régi eszközöket,
tárgyakat.
A nyáron volt nyári konyhájuk,
ott lehet látni ezt a csikós
sparheltet, amin főztek, meg az
udvaron lehet látni a kenyérsütő
kemencét, amiben kenyeret
sütöttek, szóval itt éltek, laktak,
dolgoztak.
- Nagybörzsöny a Börzsöny szívében
egy nagyon gyönyörű kis ékszerfalu.
Hála istennek nagyon szeretik a
turisták, sokat járnak ide
és 2007-ben a falu fiatalabbjai
egy egyesületet alakítottunk,
hogy a falut szépítsük, virágosítsuk,
mindenféle társadalmi munkákat
megcsináljunk és hogy a turisták
még jobban jöjjenek,
még többen jöjjenek
Nagybörzsönybe, ezért az az ötlet
született, hogy akiknek kemencéjük
van, süssenek lepényt.
Minden hétvégén szombat, vasárnap
vagy nagy ünnepekkor
mindig máshol, máshol történik
a lepénysütés.
Szeretném bemutatni a lepénykészítés
alapjait.
A börzsönyi neve vlájtn,
ez svábul van.
Ez egy egyszerű kenyértészta,
ezt annak idején a szüleink, amikor
kenyeret sütöttek minden héten
sütötték a kenyeret és akkor
öt-hat kis gombócot letéptek
a kenyértésztából és ezt
gyorsan megsütötték a kemencében
hogy a családnak legyen mit enni
és mi gyerekek nagyon vártuk,
nagyon szerettük.
Én onnan emlékszem, hogy az
anyukám, hogy csinálta
és most évek múltán, mikor már
anyukám nem él, én is elkezdtem
csinálni.
Öt deka élesztőt veszek és egy
kis cukorral megszóróm és
felfuttatom langyos vízzel, itt van
benne az élesztő
s előtte teszek egy kanál
sót bele.
Én úgy szoktam a sós kelt tésztákat
csinálni mindig, hogy egy kilóhoz
egy ilyen kanál só.
Jó alaposan kidolgozzuk és
utána már az élesztőt hagyjuk
az fog majd dolgozni.
Lehet ezt variálni, hogy főtt
krumplit tesznek a tésztába,
akkor ilyen krumplis kenyér lesz
belőle vagy krumplis lepény,
akkor rozslisztet tesz bele,
úgyhogy lehet variálni, most ez
már mindjárt kész is,
így amikor ilyen tiszta marad
a tál, akkor már jó.
Megszórom liszttel és rá szoktam
tenni egy nylont,
akkor jobban megindul a kelés
folyamata és tiszta ruhával
letakarom.
Amíg a tészta kel, addig összevágjuk
a tetejére valókat.
Házi szalonnát szoktunk nagyon
apró kockákra vágni, hogy ahogy kisül
akkor ne ilyen üveges valamik
legyenek, hanem jó kis pörcök
süljenek belőle, azért kell ilyen
picikre vágni.
Szeretjük nagyon hagymával
megszórva.
Nagyon apróra szoktunk vágni
lila hagymát, zöld hagymát,
esetleg ha nincs lila, zöld, akkor
fehér hagymát és ezzel szoktuk
megszórni egy kicsit a lepény
tetejét.
A lepénynek a tetejére először
egy tejfölös-tojásos öntetet
teszünk, ezt nem kell nagyon habosra
kikeverni, csak éppen így,
hogy a tejföl is, meg a fehérje is
egy kicsit összekeveredjen
de nem kell, hogy elegy legyen,
hanem ilyen darabos, hogy
látszódjon, amikor megsül a fehér,
a tejföl, meg a sárgája is.
Ebbe nem teszünk semmi sót,
mert a szalonnának a sója az elég
lesz.
Elkészült a tésztánk, szépen
megdagadt, így ki szoktam
gombócozni, saccra negyven deka
ez egy adag,
egy ilyen jó marék gombóc.
Kinyújtom szépen a tésztát,
megpróbálom szép kerekre
csinálni.
Jó minőségű a tészta, jó ruganyos,
most jön rá ez a tejföl-tojás
keverék.
Azért hagyok itt a szélén egy kis
peremet, hogy amikor az bekerül
a kemencébe az rögtön
földagad és akkor nem engedi
ezt a tejfölös-tojásos szószt
lecsurogni a kemence aljára.
Következik a szalonna,
ez olyan négy deka körülbelül,
mérni nem szoktuk és akkor
jön a hagyma, ebből is így csak
ennyit és kész.
Papa, hozhatod a lapátot.
A kemence közben már
felmelegedett, annak három órás
melegítés kell, hogy elég
meleg legyen és akkor hamar
finoman megsül a tészta.
Egy fűtéssel olyan 18 lepényt
tudunk csak megsütni
és akkor az, hogy gyorsan, jól
megsüljön, mert amikor már
hűl ki a kemence, akkor már
nem olyan jól süti meg és
akkor kicsit szívósabb lesz
a lepény.
A lapátnak is van egy technikai
része, ezzel a nyers tésztát
rakjuk be és amikor kivesszük,
akkor ezt a felét használjuk,
a másik felét, azért, hogy az
a hamu, az a kormos, esetleg
valami része, hogy ne a tiszta
tésztára menjen rá,
úgyhogy ennek ez a
mottója, ezt is az öregektől
tanultuk.
Javaslom ezt a tésztát otthon is
el lehet készíteni gáz tepsiben,
hogyha készítjük, akkor kettő ilyen
nagy alakú gáz tepsire való ez az
anyag és ugyanúgy meg lehet
csinálni és majd meglátják,
hogy nagyon ízleni fog
mindenkinek.
- A nagybörzsönyi tájházban illetve
bányagazda házában vagyunk.
Nagyon régi az épület, nem
biztos, hogy így kiderül a kora
első ránézésre, több mint
300 éves ez a ház.
Alá van pincézve egy olyan hosszú
illetve széles pince van alattunk,
mint maga az épület,
21 méteres a pincéje.
Erre épült mindenféle alap nélkül
a ház, tiszta kőből készítették
és annyira eredeti az állapota,
hogy a falai, pallói, gerendái
teljesen korabeliek.
Ugye régen fenyőt nem használtak
a tölgy illetve a bükkfa a két
legkeményebb fánk és hogyha
ezeket jól illetve szakszerűen
befüstölték, akkor a szú legalább
170-180 évig nem tudott belemenni
ezekbe a gerendákba.
Teljesen klasszikus elrendezésű
a házikó, ugye mindig a konyhájába
jövünk be.
Nagyon érdekes egyébként a
konyhája egy nyitott kéményes,
szabad kéményes konyhája van, ami
úgy gondolom, hogy a korához képest
nagyon nagynak mondható illetve
még abban is különleges,
hogy az 1970-es években lakva volt
a ház, tehát amit a konyhában
látunk lerakódást illetve érzünk
illatot, füst illatot az teljesen
autentikus.
Ugye az első szoba, az utcára néző
első szoba az mindig a tiszta
szoba vagy szép szoba volt, ami
tabunak számított a hétköznapokban,
nem használták.
Ott gyereket szültek, halottat
ravataloztak, vendéget fogadtak.
Most nálunk a tiszta szoba az
teljes mértékben bányászati
jelleggel van berendezve, mert ugye
nem úgy van a ház berendezve
ahogy anno lakták, mivel ez egy
gyűjtemény és amit gyűjteni sikerült
az lett kiállítva.
Ahol most vagyunk, a belső szoba
volt a lakószoba vagy ha úgy
tetszik hálószoba, innen pedig
nyílt egy kamra, spejz,
ami most különböző asztalos,
illetve kádár szerszámokkal van
berendezve, ugyanis Nagybörzsönynek
nem csak bányászata volt, hanem
örök időktől szőlészete, borászata.
1872-ig jegyezzük, ugyanis
a filoxéra akkor pusztította ki
a nagybörzsönyi szőlőket.
- Most készítünk egy hiedn-t,
kolbásztölteléket velővel.
Mikor ölés van, akkor kétfelé
vágják a fejet és abból veszik ki a
hiedn-t, amit börzsönyiesen így
mondják s magyarul pedig velő
s nagyon finom étel, van aki hozzá
krumplit főz vagy kenyérrel
mártogatja, de nagyon finom és
nagyon szeretik itt falun.
Először is a kolbásztölteléket
fogjuk megsütni egy kicsit.
Mikor már megolvadt a zsír
belerakom a kolbásztölteléket.
Majd mikor már nagyjából látom,
hogy jó lesz, akkor teszem rá
a velőt, mert az előbb megsül.
Ezt tulajdonképpen azért nem kell
külön fűszerezni, mert ezt a
kolbásztölteléket már eredetileg
mikor töltik a kolbászt, akkor
meg van fűszerezve.
Különben ezt ha nincs is ölés
meg lehet csinálni így is,
hogy ledarálják a húst,
pirospaprikát tesznek be,
fokhagymát, köménymagot és
az ízesítés a lényeg, hogy ugyanúgy
kell csinálni, mint a
kolbásztölteléket, mindenki tudja
falun és ugyanúgy el lehet
készíteni.
Mikor a malacot szétszedik, akkor
szétválasszák a belektől a tüdőt,
a májat, mindent, máját külön
teszik, szépen lemossák,
mert rajta van az epe is, azt
akkor szépen kivágják, majd
utána lemossák és akkor a májból
csinálnak májas hurkát is,
de viszont mindig le szoktunk csípni
egy szeletet, hogy meg tudjuk
a disznóöléskor frissen enni
és akkor fölszeleteljük, úgy mint
most, fogom fölszeletelem és
akkor hagymás zsíron megsütjük.
Lehet ezt sütni úgy csak zsírban is,
csak úgy hirtelen megsütni,
de így olyan szaftosabb és olyan
finom hagymás zsíron.
Na, most a zsír fölolvadt,
berakom a hagymát,
kicsit megfonnyasztom,
ilyen üvegesre, megpirítom és
ráteszem a paprikát, meg ne
égjen a paprika,
gyorsan összekeverem és így
berakom a májacskát.
Azért sütöttem ezt most külön
a másiktól, mert ennek
nem kell annyi sok sütési idő,
mint a kolbásztölteléknek.
Jöhet a só, bors,
ráteszem a majorannát és
összekeverjük.
Egy pici paradicsomot szoktam
beletenni a szaftja miatt,
s olyan jó ízt ad.
Most teljesen elkészült,
most lehet tálalni, úgyhogy a
tálaláskor van aki úgy szereti,
hogy csak a májat eszi, van aki
a kolbászszaftosat szereti jobban,
de egybe is lehet, úgyhogy
ezt is szednek, azt is szednek
a tányérba, mint a háromból és
akkor lehet krumplival is fogyasztani
és kenyérrel és savanyúval
úgyhogy nagyon príma ilyenkor
jól lakik mindenki.
- Ezt a kis templomot 1300-ban
szentelték fel.
Német bányászokat telepítettek
a faluba, ők indították el a
bányászatot, ugye, itt nemesfémeket
bányásztak, aranyat, ezüstöt,
ugye ez a gazdagságot is jelentett
és a bányászok ugye hívő emberek
voltak, nehéz munkát végeztek,
igényelték nekik, családjuknak
legyen egy külön kis templomuk,
de 1300-ban csak a szentély része
volt meg egy kis kápolna, aztán
1417-ben bővítették a kis
templomot, sokáig ez volt a falu
plébánia temploma,
Szent Miklós templom volt,
de aztán ez is kicsinek bizonyult,
utána épült meg a barokk templom.
Aztán amit a kis templomról
tudni lehet, a kőből épült
oltári szentségtartó tabernákum
nagyon szép, aztán a sekrestye
ajtót még a mesternek a kézjegyét
is lehet látni, aztán, amire
büszkék vagyunk az ország
legrégibb orgonája, hordozható
orgonája még nagyon szép
hangja van, ezt használjuk.
Ami még nagyon szép a
csillagboltozat, az oltár fölött
nagyon kevés freskó maradványa van,
érdemes megnézni.
- A sörkiflit készítjük és különböző
töltelékeket használok hozzá,
az a különlegessége, hogy sajttal
is tölthető, kolbásszal is tölthető
sőt pizza krémmel is tölthető,
a fiatalok azért szeretik már azt is
és akkor a tetejét egy kis sajttal
megszórom, nagyon mutatós is
és finom, sok vendéget megkínálunk
vele és már visszajelezték,
hogy kérik a receptjét.
Egy kiló finom lisztet veszek,
egy evőkanál sót teszek, ilyen
púpozott evőkanál sót,
akkor ezt egy kicsit még ízesítem
őrölt köménnyel, egy kis
feketeborsot is teszek bele,
beleöntöm a két deci étolajat.
Teszünk egy evőkanál cukrot,
ehhez körülbelül hét deci
tejet, hát én már nem mérem, én
már csak úgy szemrevételezem
és ehhez teszek hét deka élesztőt,
belemorzsolom és ezt meglangyosítom.
A megkelt élesztőt beleöntöm a
kicsit összekevert lisztbe,
ennek olyan jó kis laza tésztának
kell lenni, ha nem elég a tej
akkor még egy picit pótolhatom,
de én úgy látom, hogy elég lesz,
jól kidolgozzuk, ne tapadjon
rá a kézre már a tészta.
Nagyon hamar összeáll a tésztája
nem kell már alája liszt,
hanem maga a zsiradékban a
gyúrótáblán már nyújtható.
Nagyon jól elválik a táltól is
látni már, egy óra kell,
hogy megkelljen, hát a hőmérséklettől
is függ, majd kicsit oda
melegre helyezzük, hogy minél
előbb meglegyen.
Amíg kel a tészta elkészítjük
a töltelékeket,
ami kis sajtdarabkákból áll
és kolbász darabkákból
és a legtetejére pedig reszelt
sajtot készítettem.
Hát a mennyisége a sajtnak
körülbelül úgy 30 deka,
a kolbász meg ki mennyit gondol,
meg a reszelt sajt.
A tojásba egy picike sót teszek
és utána felverem a tojást,
hogy ilyen jó kis laza állaga legyen,
amivel majd a tésztát megkenem.
Most megkenjük a tepsi alját
egy kis zsiradékkal,
máris vehetjük a tésztát és ezt
a tészta mennyiséget most négy
felé vágom
és csak az egyikkel dolgozunk.
Gömbölyű kis bucikát formálunk
belőle, lehet egy kicsit vastagabbra
is hagyni, vékonyabbra is,
amit először megfelezek,
negyedelem mindegyiket, ezt töltöm.
Most töltsük ezt sajttal és ezt
szépen felgöngyöljük ilyen kis
formája lesz a kiflicskénknek.
A tepsibe szépen elhelyezzük,
máris jöhet a következő, nem sok
lisztet teszünk alá, egy
picikét csak.
Ebbe kerül a kolbásztöltelék,
ezt jobban a férfiak szeretik,
erre lehet egy kicsit inni.
Így fektetem és így fogom tudni,
hogy ez kolbászos, mikor kiszedem.
Na, most megkenjük tojással,
rászórjuk a sajtot, szép pirosra
sütjük.
A sütőnek jó melegnek
kell lenni, mint minden kelt
tésztához olyan 200-250 fokon
és akkor, amikor már piros,
akkor egy kicsit visszaveszem,
hogy jól átsüljön.
Frissen is fogyasztható, de másnap
is még teához is, bármihez,
sörhöz is még, hiszen a nevében
is benne van, hogy sörkifli.
Nagybörzsönyben a látnivalók
mellett a természeti környezet
is vonzza a látogatókat.
A Börzsöny hegység nyugati
szélén terül el a település.
A Börzsöny az ország legnagyobb
érintetlen erdőrengetege.
Az ide kirándulók miután körülnéztek
a faluban gyakran nekivágnak az
erdőknek.
A Nagyhideg-hegyre, a Csóványosra
és még számos más érdekes
célponthoz vezetnek kiépített,
jelzett túra útvonalak.
Aki kevesebbet szeretne gyalogolni
vagy pedig családdal, gyermekekkel
érkezik a kisvasutat szokta igénybe
venni.
Ez a kisvasút 2002 óta üzemel ismét.
2002 óta márciustól,
március végétől, a melegebb időszak
kezdetétől novemberig,
november elejéig közlekedik
hétvégenként.
Nyáron bővített menetrenddel
péntek, szombat, vasárnap,
a többi hétvégén szombat, vasárnap
napi három, nyáron négy járat
fordul meg Nagybörzsöny és a nyolc
kilométerre levő Kisírtás között.
Körülbelül fél óra az út föl
és fél óra visszafelé.
A település legvonzóbb szolgáltatása
ez a kisvasutas utazás,
évente körülbelül húszezer
látogatónk fordul meg rajta.
- Ez farsangi szokás, akkor minden
házba farsangkor sütnek ilyen
fánkot, mi börzsönyiek meg is
töltjük mákkal vagy dióval,
úgyhogy töltött fánk lesz.
Elsőnek egy csészébe
kelesztek öt deka élesztőt,
egy fél deci tejbe vagy 1 deci tejbe.
Utána a tojásokat, most csak
a sárgáját fogom beleverni.
A fehérjét ide rakom és a sárgáját
majd ide.
A fehérjét azért nem tesszük bele,
attól kemények.
Most négy kanál cukrot fogok
venni hozzá, hogy elolvadna.
Ha sok cukrot teszünk bele,
akkor van amikor megégnek,
jól kikeverem.
Nagyon fontos, hogy minden jó
meleg legyen,
a liszt is, a tej is langyos, akkor
jó, hamar kel,
mert ha nem jól kel meg akkor
azért olyan nehéz az a fánk,
nem az a könnyű.
Hát, most nem tudom, hogy fog
sikerülni, de próbálom, hogy
jó legyen.
Beleteszem most ezt az élesztőt
is és akkor máris kezdem gyúrni már.
Egy három deci tejet szoktam,
fél litert mindig készítek
de nem fogy el a fél kiló
liszthez, mert azért a tojás is
fölveszi.
Még egy csipet sót is beleteszünk.
Most már ezt csak addig dolgozom
majd, míg egészen jól le nem
válik a tálról.
Anyósomtól a legtöbbet tanultam
a főzést.
Nem mindent szeretnek azt a mostani
új holmit, a férjem még most is
olyan akaratos, hogy nem szereti
az olyan újféle ételeket,
akkor már mindjárt, jobb volt
az, amit édesanyám csinált,
ez a válasz.
Egy jó bablevest, azt nagyon
szeretik nálunk,
sok zöldséggel, nagy kertünk van
és ott mindenből szeretek termelni,
bár a lányom már mindig azt
mondja, majd füvet vetünk bele,
addig, amíg én élek és tudok,
addig nem vetünk füvet.
Most minden már benne van,
de a vajat elfelejtettük,
most fogom beletenni olvasztva.
Bele kell dolgoznom, akkor kész lesz.
Ez direkt most jó, mert úgyis
a tészta nem elég meleg,
most a vajtól átmelegszik jobban
és hamarabb fog nekem megkelni.
Készen is vagyok, egy keresztet
csinálunk, letakarjuk és betesszük
a melegre.
A mákot egy kis tejbe fölfőzöm
a cukorral.
A diót is csak egy csöpp tejjel,
porcukorral szoktam összedolgozni.
Van, aki ezt is megfőzi, de ez
nem olyan, mint a mák,
a mák az kemény.
Megkelt a tészta és most
csinálhatjuk a fánkot majd.
Nyújtófát nem használom,
hanem csak így fogom széthúzni.
Belerakom a tölteléket és
ráfordítom, így rárakjuk
és ki fogom nyomni.
Csinálunk belőle egy pár darabot,
akkor a diósat csináljuk.
Egy fél óra kelni kell
és utána már forró zsírban
de nem nagyon forróba sütni.
A fele időt szoktam fedő alá tenni
és a másik felit már mikor szép
sárga, úgy hagyom.
Szép pirosra megsütöm.
Amikor kivesszük melegen,
vaníliás porcukorral megszórjuk.
...
Több
Földrajzi név:
Nagybörzsöny

Személyek

09:31:44

Batizi Zoltán

09:34:13

Ifj. Juhász Kálmán

09:36:23

Gyócsiné Kólig Éva

09:38:26

Grósz Tiborné

09:39:57

Csorbáné Fidel Anikó

09:41:27

Sztanek Istvánné

09:46:49

Bóna Dániel

09:48:56

Bogya Lajosné

09:52:48

Csomor Jánosné

Kiemelt részek

09:34:22

Savanyú nyelvleves

09:38:16

Crierti peun - Kevert bab

09:42:32

Vlájkn - Lepény

09:48:50

Hiedn - Velő kolbásztöltelékkel

09:52:42

Sörkifli

09:56:57

Mahigi Vasájn - Mákos fánk

09:31:34

Ízőrzők: Nagybörzsöny

09:27:07

Ízőrzők