Ízőrzők - Gyulafirátót
Gyártási év: 2010 | Adásnap: 2010. december 05.
Időpont: 14:50:00 | Időtartam: 00:29:57 | Forrás: Duna TV | ID: 1102764
Nava műfaj: ismeretterjesztő / oktató műsor 29 perc (Korhatár-besorolás: korhatár nélkül )
Címek Főcím: ÍzőrzőkMűsorújság szerinti cím: Ízőrzők: GyulafirátótEpizódcím: Gyulafirátót
Műsorújság adatai: (magyar ismeretterjesztő film (2010)) (nincs kh.) (színes, magyar ismeretterjesztő film, 31 perc, 2010) Gyulafirátót Veszprémtől hat kilométerre fekvő település, ahol, mint mondják, "reggel a Balaton, este a Bakony illatát lehet érezni". Gasztronómiájára a német ízvilág a jellemző. A műsorból olyan kiadós, laktató ételek receptjét ismerhetjük, mint a kolbászos tarhonyaleves, a goblinye (mákos gombóc), a savanyúkáposztás metélt tészta, a sült oldalas burgonyagombóccal és káposztával, a pörcös hajtóka és a paraszttorta. Gyulafirátót Veszprémtől hat kilométerre fekvő település, ahol, mint mondják, "reggel a Balaton, este a Bakony illatát lehet érezni". Gasztronómiájára a német ízvilág a jellemző. Alkotók: Móczár István - rendező Móczár István - operatőr Róka Ildikó - szerkesztő
Fő leírás:
A műsorban a következő ételeket készítették el: - Kolbászos tarhonya leves - Goblinye – mákos gombóc - Savanyú káposztás metélt tészta - Sült oldalas burgonya gombóccal, párolt káposztával - Pörcös hajtóka - Paraszt torta
Teljes leirat:
- Veszprémtől 6 km-re fekszik ez
a gyönyörű település egy völgyben,
a Bakony lábánál.
Mondhatjuk azt, hogy itt reggel a
Balaton,
este pedig a Bakony illatát
érezhetjük.
Itt állunk a Premontrei kolostor
romnál, Gyulafirátóton.
13. századi ez a rom, amelyik
nagyon jól mutatja azt,
hogy Gyulafirátótnak milyen
gyökerei vannak.
A betelepülők, akik elsősorban
magyarok voltak a középkorban,
Gyulafi László vezénylete alatt
a reformáció idején mind
reformátusok lettek,
és már akkor nagyon szoros volt
a kapcsolat Veszprémmel,
hiszen Gyulafi László Veszprém
várkapitány is volt a török
kiűzése után.
1791-től a német betelepülők
megfordították ezt az arányt,
gyakorlatilag ezután alakult ki
a falu jelenlegi formája,
ami azt jelenti, főleg német és
magyar keveredésből származó
népek lakják, zömében katolikusok.
Az iskolában, ahol 300 gyermek
tanul, 150 az, aki német
nemzetiségű oktatásra jár,
ami szintén azt mutatja, egy
kettősség jellemzi Gyulafirátótot.
Ez nagyon jól tükröződik egyébként
az ételekben is,
hiszen egy furcsa kettősség
jellemzi a települést.
Magyar gyökerek, de német
íz világ és, német kultúra
behatása jellemez minket.
Burgonya léből készült kolbászos
tarhonyalevest szeretnék ma
készíteni.
Ez egy nagyon régi étel, ami
mifelénk a burgonya hazájában
egy nagyon honos
és nagyon könnyen elkészíthető
étel. Én nagyon szeretem, már csak
azért is,
mert önmagában is laktató, egy
kis palacsintával, bármilyen
tésztával egy nagyon gyors
és könnyű kis ebédet tudunk
vele készíteni.
Az első dolgunk az, hogy
lepucoljuk a burgonyát.
Ebbe nem teszünk bele burgonyát,
bár van, aki tesz bele egy pár
szemet,
viszont a leve nagyon finom,
ki lehet próbálni.
Általában akkor szoktunk ilyen
ételt készíteni otthon,
hogyha magát a burgonyát is fel
tudjuk használni, gyakorlatilag
semmi nem vész kárba.
Tehát mindent fel tudunk használni,
ami nagyon fontos a mai világban,
hogy az ember ne dobjon ki semmit.
A burgonyát közepes nagyságúra
szoktam fölszeletelni, hogy
gyorsan megfőjön.
Jó bő, sós vízbe fölteszem a
krumplit főni,
és addig, amíg a krumpli fő,
addig előkészítem a zöldséget,
ill. fölkarikázom a kolbászt.
Ugye ez most új sárgarépa, új
zöldség, én ezt ilyenkor nem
szoktam vékonyra vágni,
mert hamar megfő így is. Ha lehet,
akkor házi füstölt kolbászt
szoktam használni.
Ennek nagyon jó íze van, ezt is
egy kicsit vastagabbra szeljük,
hogy ne főjön széjjel.
És mivel megfőtt a krumplink,
így átszűrjük. Utána olajon
megpirítom a tarhonyát.
Azt jól megszoktam pirítani, mert
az úgy szép és úgy finom.
Amikor megpirult, akkor
rászórunk egy pici lisztet,
Egy picit azzal tovább pirítom,
utána pirospaprikát, majd
föltöm ezzel a burgonya lével,
beleteszem a zöldséget, és mielőtt
elkészült, előtte karikázzuk bele
a füstölt kolbászt,
és ettől kapja meg azt a kis ízt,
amit mi szeretnénk a vendégink,
vagy a családtagjaink elé tenni
az asztalnál.
(ének)
- A gyulafirátóti Bakonyi Erdő
Pávakör 1974 óta folyamatosan
működik.
A szomszédos népdalkörökkel
baráti kapcsolatot tart fent.
Itt helyben mindig szerepelünk,
minden ünnepségen,
és a településen kívül pedig a
megyében szinte mindenhol,
szomszédolás címén szoktunk
szervezni programokat.
Ezen kívül az országos versenyeken
mindig részt vettünk.
A pávakörnek az elismert
eredményei: 4 ezüst, 12 arany
és 2 Aranypáva-díj országos
szinten.
A határon kívüli magyarokkal is
tartunk fenn kapcsolatot.
Burgenlanddal, Alsóőrrel,
Sepsiszentgyörggyel, erdélyiekkel,
és a szlovákiai Vágkirályfa
dalkörrel.
Most már több, mint 10 éves a
kapcsolat,
sőt már 20 éves körüli kapcsolat
van a vágkirályfai csoporttal
együtt.
A népdalkör jelenlegi létszáma
25 főből áll, sajnos most már
szinte azt lehet mondani,
hogy mindenki nyugdíjas, mert
ugye 36 évvel ezelőtt, amikor
alakultunk,
hát akkor még fiatalok voltunk,
és az idő az eljárt, de a népdalt
nagyon szeretjük,
és a csoportot az együtténeklés
öröme tartja fenn.
(ének)
- Ma egy goblinye tésztát
készítünk.
Ezt a tésztát a szomszéd
asszonytól tanultam.
Lókotról hozták a nagyszülei,
a szlávoktól való ez a tészta.
Meg a németek is átvették
ugyanúgy, mint az öltözködést,
meg minden hagyományt.
2 deci tejbe 4 dkg élesztőt
fölfuttatunk, 60 deka lisztet
veszünk,
egy tojást teszünk bele, sót,
és hát kelt tésztát dagasztunk.
Mi többször készítünk ilyen
ételeket.
Iskola német nemzetiségi
tagozatával is tartjuk a
kapcsolatot,
és a 15 éves évfordulón ott is
sütöttünk tésztákat,
ilyen hagyományos ételeket,
és akkor is készült ilyen is.
Ezeket tésztákat inkább a
nagymamák készítik.
Azoktól még amit megtanulnak a
fiatalok.
Addig dagasztjuk, míg a táltól
elválik, meg hát ki is simul.
Egy kicsi zsiradékot is tehetünk
bele. Már elég sima a tészta.
Készen van a tészta, letakarjuk,
megkelesztjük és utána folytatjuk.
Megkelt a tésztánk, és akkor
kisodorjuk, fél centi vastagra.
Négyzeteket vágunk, mindegyikbe
teszünk egy-egy szem aszalt
szilvát.
Teszünk még egyet, és akkor kis
gombóckákát készítünk.
Ahol összeállítottuk, azt tesszük
alulra, hogy szebbek legyenek.
Amikor készen vannak a kis
gombóckák, akkor meleg zsírba
belemártjuk,
és akkor egymás mellé rakjuk
a tepsibe.
Kicsit kelesztjük,
előmelegített sütőbe sütjük.
Kisült a goblinye, kiöntjük ide
a deszkára. El is gurult, kapós
lesz.
Széjjel szedjük, hogy kicsit
hűljön meg, addig a mákot cukorral
elkeverjük,
elkészítjük a cukros tejet,
meglocsoljuk a langyos tejjel.
Azért locsoljuk meg a langyos
tejjel, hogy a mák rátapadjon.
Ezt a tésztát böjti eledelként
tálalták tejfölös bablevessel
általában.
- Gyulafirátóton vagyunk, a
Hadnagy László Helytörténeti
Gyűjteményben.
Hadnagy László a falunk szülötte,
1946-tól itt tanított
Gyulafirátóton,
de a pedagógusi tevékenységét
majdnem túlszárnyalja a
néphagyományőrző tevékenysége,
muzeológusi tevékenysége. Pápán
volt múzeumigazgató,
és az egész megyében végülis
a hagyományőrzést összefogta.
Saját lakásában gyűjtötte a
Gyulafirátót tárgyi emlékeit,
és minden vágya az volt, hogy
valamikor majd egy gyűjteményt
hozzunk létre.
Első iskolának mondják a
gyulafirátótiak, ez egy 1948-ban
épült iskola,
és ezt alakították át az egyik
részét helytörténeti gyűjteménnyé,
és el is kezdtük gyűjteni a
dolgokat. Legtöbbet a Hadnagy
házaspártól,
és nem érhette meg, a teremtő
másképp rendelkezett.
Úgy, hogy mielőtt a múzeum
helytörténeti gyűjteményt
kialakítottuk volna,
ő hírtelen meghalt. És akkor úgy
gondoltuk, az ő munkáját tovább
kell folytatni, dolgozni,
és közösen hordtuk össze még
az itt látható dolgokat, és így
kialakult
Gyulafirátót történeti és
tárgyi emlékei.
- Savanyú káposztás metélt
tésztát készítünk.
Ezt az ételt az anyósomtól
tanultam.
Ez egy igazi jó laktató étel,
ezt inkább télen főzték.
Minden háznál nagyon sok
savanyú káposztát tettek el
régen.
Olyan 100 literes hordót
elraktak, amit úgy tapostak
bele a hordóba.
ez a hordós káposztából készül.
Először a savanyú káposztát
kiáztatjuk,
hogy ne legyen olyan savanyú.
Fölszeljük a szalonnát és lassú
tűzön sütjük.
Jó zsíros a szalonna, úgy hogy
ez alá most nem kell zsírt tenni,
mert ez magában megfog sülni.
Először tesszük oda a szalonnát,
hogy a zsírját kiengedje,
és abba tesszük bele a hagymát
is. Amikor a szalonnánk már
zsírt engedett,
akkor tesszük rá a káposztát
és akkor együtt sütjük, pároljuk
tovább,
mert ez kb. fél óra, háromnegyed
órát igénybe vesz, mire megpuhul,
mire teljesen elkészül.
Most készítjük a tésztát, ez akkor
jó, ha úgy gyúrjuk a tésztát, nem
a kész tésztából.
Így marokkal mérjük a lisztet,
két marok liszt kb. egy fél kiló.
Sót teszünk bele, 1 tojást,
vízzel gyúrjuk tovább. Régen
így készültek a tészták.
Metélt tészta, kocka tészta
azok inkább frissen készültek.
Összeállt a tészta és akkor itt
a deszkán gyúrjuk tovább, hogy
sima legyen.
Mindig a széléről gyúrjuk
befelé, akkor kisimul.
Ha keményebb, akkor nem ragad
össze, szebben el lehet szelni.
Gyúrás után, ha kicsit
pihentetjük, akkor könnyebb
kisodorni.
Fél centi vastagra kisodorjuk,
meglisztezzük a tésztát, és
5-6 centis csíkokra elvágjuk.
3-at, 4-et egymásra rakunk, és
úgy szeljük, gyufa vastagságúra
legyen sodorva és szelve.
Akkor jó a tészta, ha nem tapad
össze. Kifőzzük, kicsi sót
tehetünk a vízbe.
Amikor följön a víz tetejére,
akkor már ki is szedjük.
Ha elég zsíros a káposztánk,
akkor erre már nem teszünk zsírt,
hanem a szalonnának a zsiradékába
elkeverjük, és akkor kész lesz.
Ezt az ételt régen úgy készítettük,
hogy egyik nap a szalonnás vagy
sonkás káposztát,
sült krumplival egy fő étel volt,
mellé kicsit vékonyabb leves,
rántott leves,
vagy valami készült, és akkor
annyi káposztát készítettek,
hogy másnapra is maradjon belőle,
és akkor a következő nap készült
a tészta,
és mellé készült egy leves, és
akkor kész volt az ebéd megint.
(ének)
- Nyugdíjas klubunk 1988-ban
alakult, és felvette Rátót
Mátyás nevét.
Rátót Mátyás a rátóti premontrei
kolostor, ahol vagyunk, alapítója.
A hagyományőrző csoportunk
1990-ben alakult, Gunter Jánosné
vezetésével.
A nyugdíjas klub tagsága jelenleg
60 fő, a hagyományőrző csoport
kb. 20-25 fővel működik.
Nagyon sokfelé megyünk szerepelni.
Bejártuk mondhatni már az egész
országot.
Jártunk Miskolcon, Cserkeszőlőn,
Nagymaroson,
általában országos nyugdíjas
találkozókon, nyugdíjas
programokon,
de szerepeltünk Kapolcson,
Taliándörögdön,
sőt a Duna televízióban is,
2000-ben, szüreti műsorunkkal.
Budapesten is többször megfordultunk,
az Életet az éveknek rendezésében
zajló
nyugdíjas találkozókon, ahol
épp a mostani műsorunkkal első
helyezést kaptunk annakidején.
(ének)
- Amit most én készíteni fogok
az egy sült oldalas, párolt
káposzta,
fehér káposztából és burgonya
gombóc.
A hagyomány ez nálunk elég
régre nyúlik vissza. Ez egy
sváb étel.
Ezt egyébként normál módon a
gasztronómiában főtt burgonyával
ismerik ezt az ételt.
Mi svábok burgonyagombóccal
készítjük.
Ehhez az ételhez kell kb. egy
másfél kiló oldalas, felszeletelem,
miután megmostam az oldalast,
beteszem a tepsibe.
Nem kell sok étolaj alá, mert
az oldalas elég zsíros hús és
engedje fogja a zsírját.
Köménymagot, pici vizet alá,
1 decinél nem kell alá több víz,
és mehet be a sütőbe.
Második fázisnál a párolt
káposztát kezdjük el készíteni.
Ezt fejes káposztából, fehér
fejes káposztából készítjük.
Több helyen készítik egyébként
előszeretettel lila káposztából.
Nálunk a család jobban szereti a
fehér káposztát.
Ez kb. 1,5, 2 kilós káposzta.
Egyébként lehet kevesebb
káposztából is,
de nálunk mindenki szereti a
káposztát, ezért készül egész
nagy fej káposztából.
külső leveleitől megszabadítom
a káposztát.
Azért választottunk most nagyobb
káposztát, mert ez még elég friss
káposzta,
és ez rengeteg vizet tartalmaz,
sokat fog veszíteni a súlyából.
A káposztát megsózzuk, hogy
engedjen egy kis levet,
összekeverjük, hagyjuk állni.
De ehhez kell 2 fej vöröshagyma,
nem kell kockára vágni.
Teszünk a fazékba vagy lábosba
olajat,
arra rátesszük a hagymát, és
elkezdjük pirítani. Mire ez
megpirul,
addigra a káposztánk is már
jó lesz. Már párolódik a káposzta,
látszik, összeesett egy kicsit,
és most ráteszem a köményt.
Piros paprikát majd egy kicsit
később,
mert nem szeretném, ha megégne
rajta a paprika.
Ez ugye mindig ízlés szerint a
kömény, ki mennyire szereti.
A tarhonya levesből kikerült
krumplit összetöröm, és hagyom
kihűlni.
Majd utána teszek hozzá egy kis
lisztet. Lassan elkészül a
káposzta,
rárakjuk a piros paprikát, egy
2-3 kávéskanálnyit rakunk rá,
és egy nagyon pici ecetet öntünk
a végén bele. Van, aki cukorral
készíti a káposztát,
mifelénk nem szeretjük bele a
cukrot, és mi kis ecetet teszünk
a végén bele.
Ettől lesz olyan pikáns íze.
Elkezdjük a gombócot. Összetörtük
már a krumplit, 3-4 evőkanálnyi
lisztet és egy pici sót rakunk bele.
Nem kell bele sok, mert a
krumpliban már van és ezt az
egészet összedolgozzuk.
Ahogy gyúrjuk össze, úgy is látjuk,
hogy kell-e esetleg még egy kis
lisztet.
Hengerformára kicsit elnyújtom
és akkor elszeletelem.
Amikor ez kész, akkor ezekből
pici gombócot formálok. Ezeket
főzöm ki a vízben.
Ennek a gombócnak egyébként
ugyanaz a tészta alapja, mint a
szilvás gombócnak.
Levesszük a fóliát az oldalasról
és rátesszük a fokhagymát.
Ennek már csak annyi kell, hogy
visszarakjuk a sütőbe, pirosra
sütjük.
Ha készen van az oldalas, akkor
utána a tányérra a gombócot,
párolt káposztát
és az oldalas rá kell tenni, és
ezt a hármat együtt esszük.
A település gyökerei meghatározzák
a hagyományainkat is.
A számtalan civil szervezetünk az,
amelyik képviseli ünnepeink során
rendezvényeinken ezeket a
hagyományokat.
Nagyon színes a kulturális
életünk, hiába 26 éve Veszprém
város része Gyulafirátót,
a kulturális identitása megmaradt.
Egyszerűen nem olvadt be Veszprém
sokszínű kultúrájába,
hanem gazdagítja azt a saját
színével, és a helyi lakosok
azok nem is szeretik egyébként
hogy veszprémiek lennénk,
mi Gyulafirátótiak vagyunk,
természetesen tudva azt, hogy
egy nagyvároshoz tartozunk.
-A Gyulafirátótért Közhasznú
Egyesület által kialakított
közösségi helyiségben vagyunk.
A közösségi helyiséget a
2003-ban alakult egyesületünk
azzal a szándékkal alakította
itt ki a régi iskolában, közel
a helytörténeti gyűjteményhez,
hogy a közösségi rendezvényeknek
helyet adjon.
A falu, ill. a városrész szebbé
tételében és az egyesületünk
jeleskedik azzal,
hogy a virágosításban is szerepet
vállal, ágyásokat alakítottunk ki.
Ezeknek az ágyásoknak a
betelepítését, gondozását vállalja
az egyesület,
A virágdézsák virágosítását, ill.
beültetését és gondozását
vállalja az egyesület.
Bokrokat és fákat telepítünk,
különböző pályázati forrásokból
a közterekre.
Havonta megjelentetjük a rátóti
Mi-újságot, ami az egyesület
gondozásában jelenik meg.
És nemcsak, hogy mi szerkesztjük,
jelentetjük meg, hanem mi is
terjesztjük ezt az újságot.
Tehát ingyenesen a falu közel
ezer háztartásába eljuttatjuk
ezt az újságot.
- Pörcös hajtókát készítek, amit
ezelőtt 50 évvel tanultam a
nagyanyámtól.
Disznóölés után szokták ezt
készíteni. Nagy volt a család,
11 tagú volt a nagyszülőkkel
együtt, és a zsírt mikor
kisütötték, maradt olyan alja,
tehát azt mondták pörcnek. És
abból mindig csinálták ezt a
kelt tésztát.
Lisztet veszek kb. 80 dekát,
30-40 deka burgonyát, amit
héjában megfőzök, utána kinyomom.
Általában bableves mellé szokták
csinálni. Ez akkor finom, mikor
sok benne a tepertő,
csak akkor egy kicsit úgy
visszalapul, tehát nem olyan
tetszetős,
de viszont nagyon finom, úgy
szereti a család.
Nagyon kevés kis cukrot teszek
bele, mert ez tulajdonképpen sós
tészta, és élesztőt teszek bele,
ezt meglangyosítom, megvárjuk
míg az élesztő emelkedik,
összedolgozom a krumplit meg a
lisztet, így elegyengetem.
Ebbe bővebben teszünk sót, mert
tulajdonképpen sós a tészta.
Megkelt az élesztő ráöntöm a
lisztre, és kidolgozzuk.
Először, mikor elkerültem
hazulról, ha sütöttem, akkor
mindig úgy csináltam,
3 öcsém van, hol az egyiknek
vittem, hol a másiknak,
de megtanulta most már a család
összes tagja.
Most ezt egy kicsit keményebbre
dagasztom, mint a kalács tésztát,
mert a krumpli gyengít.
Nagyon kiadós, laktató, mert
ugye zsíros. Legtöbbször akkor
csinálták,
mikor kenyeret sütöttek, és
kemencében kenyér megsült,
kemencébe bedugták a tepsit,
aztán ott megsült gyönyörű szép
pirosra.
Alig vártuk már, hogy megsüljön,
mert langyosan jó.
Ez így jó is lesz. Kicsikét
leterítem, hagyom kelni.
Míg ez kel, addig a tepertőt
átmelegítem.
Zsírsütésnél az üst aljában
maradt az az apró pörc, onnan
kapta talán a nevét is,
hogy pörcös hajtóka, de most
tepertőt veszünk, azt húsdarálón
megdaráljuk, picit rápirítók.
Erre is teszek egy kis sót,
jó kis langyosnak kell lenni,
hogy a tésztába bele lehessen
kenni.
Kizsírozom a tepsit, nagyon
szépen megkelt a tészta, a
deszkát alaposan meglisztezem.
Régen a nagyanyám hatalmas
nagyokat szokott ebből csinálni.
Én nem csinálok olyan nagyokat,
mert az unokáimnak sok is egy
belőle.
Ez kb. olyan fél centi vékonyra
sodorjuk, és ezzel a langyos
tepertővel megkenjük.
Itt középen hagyok egy részt,
mert két oldalról hajtogatom föl.
Említettem, hogy régen a
kemencébe sütötték,
és ott olyan 8-10 centi magas
volt egy-egy hajtóka, de én úgy
nem szerettem,
én már módosítottam rajta,
hogy ilyen kisebbre hajtom.
Valószínű innét kapta a nevét,
hogy hajtóka, mert nem úgy
sodrom föl, mint a rétest,
hanem hajtogatom, középen
elvágom, 6-7 centis szeleteket
csinálok.
A tepsiben még hagyjuk kelni egy
kicsikét, csak simán olajjal
megkenem,
nem szoktam tojással. Szép
pirosra megsült, és általában
langyosan,
tehát úgy szoktuk csinálni, hogy
ez délre legyen kész, mert
langyosan jó fogyasztani.
Ha kihűlt is persze meg lehet
enni, csak akkor már nem olyan
finom.
(zene)
A gyulafirátóti Német Nemzetiségi
Kulturális Egyesület 2001-ben
alakult.
Azóta aktívan működik. Célja,
a gyulafirátóti
és a környékbeli német
nemzetiségi hagyományoknak a
felkutatása,
azok bemutatása a nagyközönség
számára. Ennek érdekében egy
dalkört,
és egy tánccsoportot hoztunk
létre. Több elismerő oklevéllel,
és külön díjban részesült a
csoport.
Fellépünk Gyulafirátóton, a
rendezvényeken Veszprémben,
a Gizella Napok rendezvényén, a
környező településeknek a
nemzetiségi napján,
nemzetiségi rendezvényeken és
országos nyugdíjas bemutatókon,
fesztiválokon.
2008-ban Passauban járt a
tánccsoport és sikeresen
szerepelt.
Ez évben pedig Nagyatádon, a
Szép korúak Fesztiválján első
helyezést ért el a csoport.
Most készítjük a paraszt tortát.
A nagymamától tanultam annak
idején,
legtöbbször akkor csinálták,
mikor kenyérsütés volt,
és a kemencében akkor sütötték
mindenféle kelt tésztát, és mi
gyerekek nagyon szerettük.
Utána vasárnaponként is, az ő
elmondása szerint, nálunk ez
volt a vasárnapi sütemény.
Házi szilvalekvárt minden évben
nagyon sokat főztek be, és
legtöbbször üstben főzték.
A nagymamám még olyat is csinált,
hogy ilyen mosott köveket tett
mindig az aljára.
Annakidején lúggal, meg mindennel
mosta a köveket, megszárította
és az üst aljára tette a követ,
hogy nehogy leragadjon, és mikor
keverték,
akkor az a kő az mindig fölhozta
azt a lekvárt.
Úgy készítjük, hogy megszitáltuk
a lisztet, előkészítjük a kovászt.
Egy kis tejet, egy kis cukorral
megmelegítjük, egy kis élesztőt
bele,
egy csipet sót is teszünk a
tésztába, hogy ízesebb legyen.
Teszünk bele egy kanál zsírt,
kicsit puhább legyen és akkor
megkezdjük a dagasztást.
Fölfutott jól az élesztőnk, azt
szokták mondani a régi öregek,
hogy addig kell a tésztát gyúrni,
míg a verejték meg nem jelenik
az ember arcán.
Akkor lesz sima. Beletesszük a
tojást is.
Arra kell nagyon figyelni, hogy
nagyon ki kell dolgozza az ember,
ne legyenek bent csomók,
ne legyen túl kemény, meg
elpuhítani sem szabad.
Teszünk rá egy konyharuhát a
tetejére, meleg helyen kell
keleszteni.
Kiszedjük a tálból, egy picit
átgyúrjuk, kizsírozzuk közben
a tepsit.
És akkor előkészítjük a mákot.
Megkeverjük egy kis porcukorral,
egy kis citromot reszelünk bele,
beletesszük a levét is.
Most kinyújtjuk a tésztát,
beletesszük a tepsibe,
elegyengetjük szépen.
Kicsit vastagabb lett a tészta,
ezért egy kicsit több lekvárt
teszünk rá.
Rátesszük a mákot, alatta van
a tészta, a krém, máznak mondtuk
a tetején annakidején.
És ugye ez minden háznál készült,
a mákot is megtermelték a
nagyanyáink.
Előmelegített sütőbe, szép
lassan egy olyan 30 percig
sütjük.
Amikor kisült, akkor félbe
vágjuk hosszában, és utána ilyen
háromszögekre fölvágjuk,
tortaszeletre, és onnan kapta a
nevét, hogy paraszt torta.
Ugye annakidején nem nagyon
sütöttek tortát,
és nagyanyáink ezt nevezték el
paraszt tortának.
-A hagyományok megőrzését komoly
próbatétel elé állítja a település
bővülése,
hiszen folyamatos a bevándorlás,
elsősorban Veszprémből,
de nagyvárosokból szerte az
országból jellemző, hogy
betelepülnek Gyulafirátótra.
A közlekedési koordinációs
központ felmérése alapján
2025-ben Gyulafirátót jelenlegi
4 ezres lakosságszámát
megmásfélszerezi és 6 ezer
lakosa lesz.
Ez a jelenlegi helyi lakosoknak
egyébként nagy feladatot állít,
hiszen meg kell őriznünk a
hagyományunkat, meg kell őrizni
Gyulafirátót jelenlegi arcát,
de azt hiszem, látva a lelkes
helyi civil szervezeteket,
ez meg fog történni, és így meg
is őrizzük.
...
Több
Földrajzi név:
Gyulafirátót

Személyek

09:20:29

Czaun János

09:21:54

Surány Józsefné

09:24:13

Galambos Anna

09:25:45

Timer Jánosné

09:28:16

Kauker Katalin

09:33:53

Szedlák Judit

09:35:17

Kele-Mayer Erzsébet

09:39:23

Farkas László

09:40:33

Kaufmann Ferencné

09:44:19

Timer Jánosné

09:45:46

Lang Jánosné

Kiemelt részek

09:20:06

Ízőrzők: Gyulafirátót

09:27:07

Ízőrzők