Ízőrzők - Dunaegyháza
Gyártási év: 2010 | Adásnap: 2010. szeptember 12.
Időpont: 15:01:51 | Időtartam: 00:34:24 | Forrás: Duna TV | ID: 1057332
Nava műfaj: ismeretterjesztő / oktató műsor 34 perc (Korhatár-besorolás: korhatár nélkül )
Címek Főcím: ÍzőrzőkMűsorújság szerinti cím: Ízőrzők: DunaegyházaEpizódcím: Dunaegyháza
Műsorújság adatai: (magyar ismeretterjesztő film (2010)) Feliratozva a Teletext 222. oldalán. (színes, magyar ismeretterjesztő film, 31 perc, 2010) Dunaegyháza Bács-Kiskun megyében, a Duna partján fekszik. A település nagy részét szlovák nemzetiség alkotja, így a filmből jellegzetes szlovák ételek elkészítését mutatják be a helyi asszonyok: a csipetka- és gombóclevesét, a paprikás kalácsét, a krumplis nudliét, a krumplifánkét és a szőlős-túrós barátfüléét. Alkotók: Móczár István - rendező Móczár István - operatőr Róka Ildikó - szerkesztő
Fő leírás:
A műsorban a következő ételeket készítették el: - Csipetka leves - Paprikás kalács - Gombóc leves - Krumplis nudli - Krumpli fánk - Szőlős-túrós barátfüle
Teljes leirat:
- Dunaegyháza község Bács-Kiskun
megyében, a Duna mellett,
Dunaföldvártól és Solttól egyaránt
6 kilométerre fekvő település.
Az első írásos emlék a veszprémi
káptalan magán levéltárában található
ami egy 1217-ből származó oklevél.
A település neve középkori templomos
helyre utaló,
Dunaegyháza, illetve egyházi alakban
egy 1560-ban kelt adománylevélben
bukkan fel először.
A török hódoltság alatt
elnéptelenedett a falu,
de a 18. század első harmadába a
felvidéki Nyitra, Árva, Hont,
Zólyom vármegyékből újranépesedett
evangélikus vallású szlovákokkal.
Ez adja településünknek
legjellegzetesebb vonását napjainkban
Már 1715-ben iskolát építettek, sőt,
az első nádfedeles,
evangélikus templom helyett 1775-ben
újat építettek.
A látványosságok közé tartozik
továbbá a szlovák tájház,
és a sátorozásra, horgászásra
alkalmas, vadregényes Duna-ág,
a Kis-Dunánk.
A holtág lehetőséget biztosít a vízi
turizmusra, horgászatra,
partja a gyalogos és kerékpáros
természetjárásra.
Az ide érkező vendégnek mindenképp
érdemes megkóstolni
a falu jellegzetes ételeit, többek
között az egyházi csipetkát,
a rántásos gombóclevest, a rántásos
nudlit, a krumplis fánkot,
és a paprikás kalácsot. Ahogy mi
mondjuk... (szlovákul beszél)
A finom ebédet pedig egyházi borral
ajánlott megkoronázni.
- Most elkezdünk főzni valami finomat
és elkészülünk ehhez a csipetka
leveshez.
Ez a tót neve, csipetka,
nem csipetke.
Ez egy olyan különleges számunkra,
dunaegyháziaknak,
mert ez egy nagyon régi hagyomány
ez a csipetka.
Ezt a déd öreganyáink előtt is talán
főzték,
és semmihez nem hasonlítható,
a gulyáshoz vagy a húsleveshez,
mert egyáltalán nem olyan az
elkészítési módja,
viszont nálunk nagyon-nagyon szereti
mindenki.
Sőt, a nagyon öregek csinálták azt
is, hogy hús nélkül főzték meg,
aminek a tót neve bossije csipetke,
tehát nem volt hús,
és ez egy ilyen szegényes volt, de az
is nagyon finom volt.
Ebben most rengeteg lesz, és mi az
most megpróbáljuk megmutatni,
hogy hogy is készül el ez a leves,
legalább elmegy a híre ennek a
dunaegyházi csipetkának.
Mindent beleadunk, szó szerint
mindent, ami létezik.
Beleadunk nagyon finom, friss
rostélyost,
lehet kakasból is csinálni, vagy
lehet éppen disznóból,
de nem olyan igazi ez, mint egy
marha rostélyosból,
vagy marha lábszárból, mert ugye az
a legfinomabb hús.
Viszont ehhez a leveshez nagyon sok
csont szükséges.
Ez a mennyiség egy 7 literes fazékra
lesz, ez olyan 2 kiló körüli anyag.
Ezt azért vettük így, hogy nagyon
bőséges legyen.
Nem szoktuk nagyon nagyra vágni
ezt a húst,
tehát nem úgy, mint a pörköltnek,
hanem inkább kisebb darabokra vágjuk,
mert jobban kiadja az ízét.
Nem tudom, hány óra kell neki, ez
a hústól függ majd,
de 2 óra alatt kész lesz. Ebből a
levesből nagyon sokat meg tudnak
enni,
van egy unokatestvérem, az képes öt
tányérral is megenni,
mert az annyira imádja
ezt a csipetkát.
Alulra rakjuk a nagy csontokat, és
akkor belepakoljuk ezeket a husikat.
Föltettük a levest, és amíg a leves
fölforr, és leszedjük a habját,
addig mi ketten szépen megpucoljuk
ezeket a zöldségeket, a belevalót,
mert elég sok minden. Ez gezemice,
mindenféle,
de ennek mindnek bele kell menni,
mert ez is tulajdonképpen a lelke
a levesnek,
és rengeteg zöldség zöldje kell bele,
a zeller főleg.
Sőt, fokhagyma is kell bele.
Lehet, hogy zöldséget csak egyet
teszünk bele,
mert elég nagyok, viszont itt ezt a
sárgarépát biztos beletesszük.
Rakunk bele egy zöldpaprikát,
paradicsomot.
Ehhez a leveshez nem rakunk fiatal
zöldséget,
mert az nagyon-nagyon hamar megfő,
és nem adja ki a zamatát.
Összevágjuk, ilyen hosszúkásra
szoktuk vágni,
mert csipetkában szó nincs arról,
hogy karikára vágni, mert az tilos.
- Most készül a csipetka, fogom
gyúrni.
Ennek az a lényege, hogy jó kemény
tésztát gyúrjak,
és utána majd fogom nyújtani, majd
mondom sorba,
hogy ezt nem vastagra fogjuk
nyújtani.
A tojás meg van mosva előre,
két tojásból fogok gyúrni,
ezek friss tojások, az én tyúkjaim
tojták.
Egy pici sót teszek bele, és így adom
a lisztet, adagolom.
Ezt gondolom-szerint adok lisztet,
mert a lisztek sem egyformák.
Hogyha nagyon kemény, vagy hogy
mondjam,
akkor adok egy picike vizet, de
általában tojással szoktuk,
hogy ez kemény legyen ez a csipetka.
Általában Balatonon is én szoktam
gyúrni,
mert mindenki tud a barátnők közül,
de én szeretek gyúrni.
Ez nagyon nagy hagyomány
Dunaegyházán.
És valamikor úgy volt, hogy csak
akkor mehettünk férjhez,
ha a tál tiszta volt. Így kellett
gyúrni, hogy a tál tiszta legyen.
Nem ám úgy, mint most. Például az én
apukám is nagyon sokszor főzött,
de nem húsból, csak zöldségek, és
akkor gyúrt,
és akkor így csinálta, felvágta
ilyenekre,
és akkor így nyújtották, és akkor így
csipegették,
de most nem, ez nyújtva lesz. Én az
anyósomtól tanultam,
hogy a csipetkát nem kell annyira
kidolgozni, mint pl. más tésztát.
Nem tudom, hogy miért. Ő mindig ezt
mondta, és én szoktam is mondani
a barátnőimnek, hogy ő mindig azt
mondta, hogy annyira nem kell
kidolgozni,
mint mondjuk egy metélttésztához.
Kettévágom azért, mert így könnyebb
lesz majd.
És akkor így dolgozom ki, így
tanultam anyukámtól.
Jön a másik. Most fogom nyújtani.
Egy kicsit jó is, ha pihen különben,
mert ugye nagyon kemény.
Összevágom most, így.
És így.
És ezt fogjuk csipkedni.
Most akkor fogjuk a csipetkét
csinálni, csipkedni.
Itt a kis unokával is, aki majd fog
tanulni,
és már a Balatonon ő fog nekünk
főzni.
Így, nyugodtan. Kezdheted kicsikém.
Meg kell tanulni, mert mi már lassan
kiöregszünk.
Ilyen apróra kell ezt, a Marié még
apróbb.
Múltkor gyúrtam otthon Balatonra.
Féltem ám, olyan sokáig csipkedtem,
nehogy nagyok legyenek, mert akkor
letol, hogy nagyok.
- Lehabozzuk, ezt még egyszer meg
kell majd csinálni.
Berakjuk a zöldséget ebbe a levesbe,
mert most már annyira forr az egész,
bőséges lesz, most majd még a
fokhagymát is belerakjuk rögtön.
Sózzuk körülbelül, de majd inkább
utána sózzuk, nehogy eltoljuk.
Ez most a zöldség zöldje.
Most jön a zeller, ez is belemegy.
Na, ez a fokhagymának a szára.
Most pedig jön a fehérpaprika.
Ezt a hagymát apróra vágjuk, mert
egész más ízt ad,
mintha egészbe raknánk, és akkor
ezzel azt hiszem,
ezek a műveletek a zöldségfélékkel
be vannak fejezve.
Még jön a gömbölyű erős paprika,
de azt később tesszük bele,
hogy nehogy kifőjön és nagyon erős
lesz.
Ez gyönyörűséges házi paprika, nagyon
szép és nem erős.
És a csipetka eléggé bírja a
paprikát,
tehát akkor van szép színe.
Hát, most nem tudom,
hogy milyen a hús, van-e rajta
zsiradék,
mert ha nem szokott lenni nagyon
zsiradék,
akkor egy pici zsírt lehet bele tenni
azért, hogy legyen egy kis színe.
És akkor ezzel hadd főjön szépen.
Most belerakunk egy pici borsot.
Sokat nem, mert nem mindenki szereti.
És majd, amikor ez már főni fog,
csak akkor pucoljuk bele a krumplit.
Beleteszem a csipetkát, ez most már
az utolsó dolog ebbe az egészbe,
megvárjuk, hogy megfőjön.
Közben keverjük,
hogy ne legyenek csomók benne,
és akkor ez felforr,
megfő egy kicsit, és ez az utolsó,
és lehet ebédelni.
- Jelenleg Dunaegyházán vagyunk,
az evangélikus templomban.
Erről a templomról annyit lehet tudni
hogy 1774. február végén kezdték az
építését,
és 1775. advent második vasárnapján,
tehát december első vasárnapján
szentelték föl.
Akkoriban nem engedtek a protestáns
templomokhoz tornyot építeni,
ezért a tornyot csak 1825-ben
építették hozzá.
Jellegzetessége a formája az akkori
templomoknak,
nagyjából olyan magtár formájú
templom.
A támfal oszlopokat belülre tették
és nem kívülről támasztották meg.
Egyébként nem így nézett ki a
templom,
hanem egy szószék oltár volt annál az
oszlopnál,
és 1965-ben alakították át.
A másik fő két értéke ennek a
templomnak az oltárkép,
amit Than Mór festett 1867-ben,
és az orgona, ami 1879-ből származik,
egy 12 regiszteres,
egymanuálos, mechanikus orgona.
Elég nagy volt a gyülekezet 1775-ben,
mert 1735-től 1783-ig
a kiskőrösi evangélikus gyülekezetnek
is ez volt a temploma,
tehát ide jártak vasárnaponta,
nagy ünnepeken istentiszteletre.
Egyébként az egész falu tiszta
evangélikus volt,
és szlovák evangélikus.
- Paprikás kalácsot készítünk.
Ez hagyományos, én a szüleimtől,
anyukámtól tanultam még.
Kalács formába azért csinálom, mert
ebből akkor lehet édes kalácsot is
lehet csinálni.
Amilyent éppen akarunk.
Szoktam káposztásat is, mákosat is
csinálni,
mert ha szoktam, nem egy tepsivel
csinálok, hanem többel,
hogy az unokáknak is legyen.
Fölfuttatom az élesztőt,
s teszek bele cukrot, hogy följöjjön
az élesztő.
És akkor most elmorzsolom a zsírt
a liszttel.
Körülbelül 90 deka.
Én bögrével szoktam mérni,
az a méretem.
Azért teszek bele zsírt, hogy ne
száradjon ki.
Akkor puha marad.
Egy tojást raktam bele,
most beleteszem az élesztőt,
fel van futtatva.
Most már bedagasztom, összeállítom
most már.
És addig kell dagasztani, amíg a
táltól el nem válik.
Háromnegyed liter tej körülbelül.
Azelőtt ez volt: a kalács, meg rétes
volt.
Ez a paprikás kalács.
Akkor még nem voltak sütemények,
hanem csörögefánkot csinált anyukám,
meg kalácsot, s akkor ezt is.
Meg olyan lángost is kemencében,
olyan lapáttal betették,
kenyértésztából.
Hát, én sokat sütök a gyerekeknek,
mert ők ilyet nem csinálnak,
aztán ha jönnek, mondtam,
telefonáljanak, ha jönnek,
mert akkor készülök. Szerintem jó is
lesz már.
Nézd, hogy milyen szépen elvált
a táltól!
Megszórtam liszttel, most már
letakarom, és akkor kelesztem.
Körülbelül háromnegyed óra.
Még egyszer ennyinek kell lenni, mint
amilyen most.
Na, milyen szépen megkelt?
Kiborítottam, kettévágom, és így
fölgömbölyítem.
Az egyiket beleteszem a tálba,
ezt fogom csinálni előbb.
És akkor ki kell nyújtani.
Paprikás zsírral fogom megkenni.
Megforrósítottam a zsírt, beleraktam
a lisztet,
és mikor egy kicsit már kihűlt,
akkor raktam bele paprikát.
Mert ha előbb, akkor a paprika elég.
Nem lehet bele többet rakni, mert
akkor kifolyik.
És aztán megsózom, remélem, nem
sóztam túl.
Most betekerem, mint a mákos kalácsot
De talán úgy csinálom, hogy nem fogom
még utoljára így,
hanem így, mert akkor nem fog
kifolyni.
Na, most már beteszem a tepsibe.
Tejjel meg fogom kenni a kalácsot,
piros lesz a teteje.
Nem lesz olyan hóka, azt kész,
lehet sütni.
Mikor kivettem, kisült, és akkor
megkenem egy kis tejjel,
hogy puha legyen a tésztája.
Én úgy szoktam, én már gyakorlott
vagyok, hogy érzem,
mikor illata van már a süteménynek.
Én nem órára sütöm, soha nem órára,
hanem illatra. Amikor érzem, hogy
illata van,
akkor már megnézem, de hogyha még
kell, akkor megfordítom,
mert úgy süt a sütő, hogy meg kell
fordítanom.
(ének és zene)
- A népdal kör 8 éve alakult újjá,
az együttesünk magyar és szlovák
népdalokat egyaránt játszik, hiszen
a település szlovák nemzetségű.
Egyaránt szoktunk elmenni nemzetiségi
fellépésekre, folklór fesztiválokra,
nyugdíjas találkozókra, népdal körök
találkozóira,
az Életet az éveknek szövetségen
belül is nagyon sokat járunk,
nagyon sokfelé járunk énekelni.
Szívesen is énekelünk.
Az énekkar 2 évvel ezelőtt, és 4
évvel ezelőtt részt vett
egy országos szlovák minősítőn, ahol
arany-, illetve ezüst fokozatot ért
el.
Évente olyan 15-16 alkalommal
szoktunk szerepelni,
tehát azért elég sokat
jövünk-megyünk,
nem csak itt helyben, illetve a
környező településeken,
hanem egészen a határig, mondjuk
Kóspallagig, az van legmesszebb,
úgyhogy Tőserdő, Kóspallag, Kiskőrös,
meg nagyon sokfelé,
ahova éppen hívnak. A Dunamenti
Citera Együttes 4 éve kíséri a kört,
felkértek bennünket, hogy segítsünk
nekik, mert így könnyebb énekelniük.
Mi saját magunk voltunk eleve
nyolcan,
most már úgy néz ki, hogy ketten,
hárman maradunk,
mert a fiaink egyetemisták,
főiskolások.
A citera együttes is részt vett,
háromszoros minősítőn voltunk,
nekünk is van arany-, ezüst-, és
bronzfokozatunk.
- Ugye mink ezt az étel már régen
ismerjük, meg főzzük is,
de akik úgy jönnek ide lakni, mert
már sokan laknak itt Egyházán,
azok lehet, hogy nem nagyon ismerik.
Ez ilyen nyújtott gombóc leves,
ami paprikás rántással meg van kenve,
összegöngyölítve, és akkor abból van
a leves.
Legelőször a krumplit kell megpucolni
és megfőzni.
Hát, egy 3 kilót pucolunk,
és akkor egybe a tésztát
megcsináljuk,
és akkor azt elosztjuk háromfelé, és
abból lesz az egyik nudli,
a másik gombóc, a harmadik meg a
fánk.
Össze van darabolva a krumpli, és
még megmossuk,
és abba a fazékba ami ott van,
szépen föltesszük, megfőzzük.
Amíg a krumpli fő, készítjük a
zöldséget, ami kell a levesbe.
A rántást, hogy mire a krumpli megfő,
addigra készen legyen.
Mikor már készen van a krumpli,
ki van véve a forró vízből,
akkor összetörjük. Amíg hűl, addig
megcsináljuk a levesbe a hagymát.
Míg pirul a hagyma, addig
előkészítjük a zöldség zöldjét,
meg a paradicsomot, mert annak is
főni kell,
amíg a krumpli aztán elkészül.
Megsült a hagyma, most már hagyjuk
egy picit kihűlni,
hogy a paprika meg ne égjen,
és akkor megy bele a paprika, és úgy
megy bele a levesbe.
Megsózzuk, mert ennek is meg kell
azért főni.
Na, most vagy szerelmes lesz a
szakácsnő, vagy nem.
És most jön a tészta.
Most sót teszünk bele, mert ezt meg
kell sózni.
Jön bele a liszt. Na, édes jó
Istenem, mennyi kell bele?
Most ezt én se tudom, ennyi gombócot
még nem főztem. Majd meglássuk!
Az első mákos nudli úgy sikerült,
hogy egybe himbálózott.
Szétment a vízben egészen, mert kevés
lisztet adtam bele.
De hát az nagyon régen volt.
Most még ebben kevés a liszt.
Össze fog állni. Tetszik látni?
Már simul.
Na, most háromfelé van osztva.
Most melyikből lesz a nudli?
Majd nézem.
Kell rántás, mert ahogy ki van
nyújtva,
avval a rántással meg van kenve,
megsózzuk, összegöngyölítjük,
és úgy van gombócnak csinálva.
Amíg hűl a rántás, addig kinyújtom
a tésztát,
és addigra meghűl, beleteszem a
paprikát,
és máris kenem a gombócot.
Be van dolgozva.
Amikor össze van göngyölítve, van,
aki késsel elvágja,
de én így tenyérrel megnyomom,
és így alakul ki a gombóc, és már
majdnem a két vége...
Mert ha most elvágnám, itt is folyik
ki a rántás,
végül már azt se tudja az ember, hogy
hogy göngyölítse,
hogy benne maradjon a rántás.
Most már megfőtt a leve is azóta,
mióta kijött a krumpli,
most már jönnek a gombócok
a levesbe.
Amikor már jóformán kész, akkor jön
fel a leves tetejére.
- A dunaegyházi szlovák tájházat az
elmúlt század közepén építette a
Petrik család.
Az épület a szegény paraszti házak
tipikus példája,
ebben az időben az itteni házak a
hagyományoknak megfelelően
vert fallal készültek, így a Petrik
ház is vert falú,
tetőszerkezete a környéken található
fából készült,
és náddal fedték be, mely a település
körüli mocsárban bőven akadt.
Ez a ház szoba, konyha, belső kamra
elrendezéssel épült, apró udvarral,
ahol még hajdan helyet kapott az
állattartáshoz nélkülözhetetlen
istálló és fészer,
és az öregek még emlékeznek rá, hogy
ezen az aprócska udvaron
valamikor 300 birkát is tartottak.
A konyha hátsó része fele található
a szabadkémény,
a konyhai padka és az első szobába
nyúló kemence.
A konyhai padkán sorakoznak a
konyhában használatos tárgyak.
A kemence ma is használható
állapotban van.
Érdekessége ennek a kemencének, hogy
a nagyszobában a kemencébe torkolló,
vályogból épített sparhelt található,
amit a nagyszobából tudtak tüzelni,
így a téli hidegben nem a
szabadkémény alatt,
hanem a nagyszobában főztek.
Ehhez hasonló kemence kivitelezés a
környéken sehol sem található.
A lakószobában 6 személy lakott,
mely elég szűkös volt.
Ma a nagyszobában egy ágy, egy
sublót, sarokpad asztallal,
az ágy mellett bölcső, és a helyi
viseletet bemutató bábukat láthatjuk.
Lehetőségeinket figyelembe véve
igyekeztünk minél több megmaradt
házi szőttest összegyűjteni, de
sajnos így sem teljes a gyűjteményünk
A konyhából nyílik a belső kamra,
ez a helyiség élelmiszerek
és eszközök tárolására szolgált,
de rakták azokat a konyhai eszközöket
is ide,
amikre nem volt minden nap szükség.
Az udvaron állítottuk ki a régi
temetőből származó sírköveket,
kopjafákat,
ezek szlovák családok síremlékei, de
már a feliratozásuk magyar nyelvű.
- Most elkészítjük a krumplis,
paprikás rántásos nudlit.
Ezt leves után szokták fogyasztani,
mint bármilyen más édes tésztát,
lehet ezt úgy is csinálni, hogy
paprikás rántással,
meg fehér rántással, cukrosan is,
az is nagyon finom,
és azt is ugyanúgy kell leves után
fogyasztani.
És ezt nagyon szeretik, és nálunk,
Dunaegyházán meg szlovákul
úgy hívják, hogy zapraskovje nudle,
paprikovje zapraskovje nudle.
Elkészítjük a nudlinak a tésztáját,
csak a gombóc tésztának puhábbnak
kell lenni,
mint a nudlinak, annak keményebbnek
kell lenni.
Így még keményebbre kell gyúrni.
Utána kinyújtjuk, összemetéljük,
elvagdosom hosszúkásra.
Most eldarabolom ilyen aprókra.
Így szoktuk megsodorni, és akkor nem
fog annyira összeragadni.
Így meg kell sodorni minden egyes
nudlit.
Ez az eledel meg olyan, ha gombócot
csinálnak,
akkor esetleg, vagy pedig krumpli
levest csinálnak,
és utána ezt nagyon ritka ember, aki
nem szereti.
Csak az, aki nem tudja, hogy mi az.
A mi családunkban nagyon gyakran
csináltuk,
mert szerettük mi is, szüleim is,
meg én is, a gyermekeim is,
azok meg pláne édesen szerették.
Én meg jobb szerettem így, paprikásan
Nekem ízletesebb volt.
Szoktunk gombócot is csinálni, ilyen
apró kis gombócot,
így összesodrom mindezt, és akkor kis
gombócnak csinálom,
és ugyanilyen rántással, vagy édes,
vagy paprikás rántással.
Az is nagyon finom, de érdekes azért,
amit csipetkélünk tésztát,
egész más az íze, mint a vágott
tésztának.
Sokszor ezt a gyerekeim nem akarták
elhinni, hogy van valami benne,
hogy a bolti tésztának is más az
íze, meg a házi készítményű
tésztának is.
Készen van a nudli, megvárjuk, míg
fölforr a víz,
akkor kifőzzük, és utána betesszük a
paprikás rántásba,
egy picit megsózzuk, és már készen is
van, lehet enni.
Egy kis híg rántást csinálok,
megpirongatom egy kicsikét.
Készen van a nudli, most a fehér
rántást ráöntöttem.
Lehet ezt édesen is, paprikásan is.
Ez most a fehér rántásos, édes nudli.
Becukrozom és készen van.
Most kezdődik a paprikás rántásos
nudli.
Picikét megsózom, összekeverem, és
következik rá a paprikás rántás.
Készen van a nudli.
Most készül a lapcsánka. Szlovákul,
vagy tótul úgy hívjuk,
krumplijovje pampuske.
Ez ugyanabból a tésztából van, amiből
a gombóc és a nudli,
ugyanaz a tésztája. Most itt van a
krumplis tészta,
ezt ki fogom nyújtani,
összedarabolom kockákra.
Olajban vagy zsírban kisütni, aki
szereti, fahéjas cukorral leszórva,
vagy pedig csak sima porcukorral.
(zene)
- A Dunaegyházi Slnehnice Nemzetiségi
Néptánc Csoport 1995-ben alakult,
akkor még az általános iskola
diákjaiból.
Mára 5 korcsoport van, egészen az
óvodától a felnőtt korig táncolnak
a gyerekeink és a fiataljaink.
Elsősorban magyarországi szlovák,
illetve az anyaország béli szlovák
táncokat táncoljuk,
de természetesen, mivel a gyerekeink
zöme egy művészeti iskolának is
tanulója,
magyar néptáncokkal is
megismerkedhetnek.
Eredményeink között tartjuk számon,
hogy többször jártunk Szlovákiában
különféle fesztiválokon, ahol a
magyarországi szlovákságot
képviseltük,
legutóbb éppen tavaly május végén,
Pöstyénben voltunk
egy Slovaci Slovakom című
rendezvényen,
többször eljutottunk már a
Bács-Kiskun megyei
Nemzetiségi Fesztivál gálaműsorára
Bajára,
rendszeresen fellépünk a környező
településeken,
Dunaegyháza rendezvényein, műsorain,
és próbáljuk azt színesíteni.
(zene)
- Most pedig el fogjuk készíteni a
barátfülét.
Először is majd teszünk bele lisztet,
sós vízzel meggyúrjuk,
ebbe tojás nem kell, mert akkor
kemény lesz maga a tészta.
Ezt ugye ragasztani kell majd. Ez is
nagyon finom,
ez is nálunk egy nagy hagyomány.
Az én édesanyám főzte úgy is, hogy
metélttésztát,
és akkor kívülre tette a szőlőt, de
úgy,
hogy a szőlőt szűrőkanálba tette, és
forró vízbe berakta,
hogy ne legyen olyan kemény a héja,
és akkor úgy tettek rá túrót.
Rakok lisztet, ez is tetszés szerint
ugye, ha nagy a család,
akkor több lisztet rakunk.
A vízbe teszünk egy kicsi sót.
Elkeverjük, és ahogy mondtam, ebbe
tojás nem kell,
ezt csak így fogjuk begyúrni ezzel az
enyhén sós vízzel.
Sok só nem kell, mert ez édes lesz.
Itt viszont itt is el kell találni,
mert ez se lehet nagyon lágy,
mert akkor nagyon ragad, de viszont
kemény se,
mert akkor nem ragadnak össze
a barátfüleink.
Ezt jól meggyúrjuk.
Itt szintén így, hogy a tálunk tiszta
legyen.
Csak egy a baj, hogy a lányainkat
nem tanítottuk meg erre.
Nem érnek rá, ráfogják.
De enni szeretik azért.
Jó, most már kirakjuk a gyúródeszkára
és akkor itt kidolgozom a tésztát.
Ezt jobban ki kell dolgozni, mint
a csipetkát.
Nehogy csomós legyen. Ezt imádom
csinálni különben. Komolyan!
Talán anyukám is így volt, hogy
rokonoknak is gyúrt,
lehet, hogy én vittem tovább.
Most már elkezdem nyújtani
a barátfülét, a galuskánkat.
Lassan, mert ez elég nagy lesz, de
hát majd alakul,
mert ej, ráérünk arra még.
Kihúzgálom és elfelezem, így. Itt
kicsit megnyomom,
hogy az a közepe, és így fogom majd
rakni bele a szőlőcskét.
(zene)
Most ezt ráteszem, és most elkezdem
szépen nyomkodni a tésztát.
Vigyázok a szőlőkre.
(zene)
Felvágjuk és utána megy bele a forró
vízbe, ott kifőzzük.
Kifőztük a barátfülénket, most pedig
rátesszük a túrót.
Egy ici-pici sót adunk bele, és adunk
bele cukrot is.
Utána még összetörjük a túrót, és
majd adok bele tejfölt is,
egy kanálra valót. Többet nem rakok
bele,
ne legyen nagyon mászkos nekünk.
És ha ez valakinek nem elég cukros,
akkor mg a tetejét megcukrozza.
Mert nem mindenki szereti, ha nagyon
édes.
Nem egyszerre rakom rá, mert mindjárt
meg fogom forgatni.
És megint rakunk rá túrót, hogy
mindenhol legyen azért rajta.
Meg kell kóstolni ezeket a tót
ételeket, mert ezek nagyon finomak.
(zene)
- Látogassanak el hozzánk!
(zene)
...
Több
Földrajzi név:
Dunaegyháza

Személyek

09:32:14

Nagy Tamás

09:34:24

Varga Mártonné

09:37:06

Sztik Gyuláné

09:41:39

Bácsi János

09:42:56

Buránszki Imréné

09:46:02

Horváth Márta

09:47:32

Suska Sándorné

09:52:51

Végh Istvánné

09:56:20

Sebők Szilvia

Kiemelt részek

09:34:05

Csipetkaleves

09:42:46

Paprikás kalács

09:47:39

Gombócleves

09:52:44

Krumplis nudli

09:55:28

Krumplifánk

09:57:46

Szőlős-túrós barátfüle

09:31:59

Ízőrzők: Dunaegyháza

09:27:07

Ízőrzők