Ízőrzők - Velem
Gyártási év: 2010 | Adásnap: 2010. augusztus 01.
Időpont: 14:48:52 | Időtartam: 00:30:53 | Forrás: Duna TV | ID: 1027510
Nava műfaj: ismeretterjesztő / oktató műsor 30 perc (Korhatár-besorolás: korhatár nélkül )
Címek Főcím: ÍzőrzőkMűsorújság szerinti cím: Ízőrzők: VelemEpizódcím: Velem
Műsorújság adatai: (magyar ismeretterjesztő film (2010)) Feliratozva a teletext 333. oldalán. (színes, magyar ismeretterjesztő film, 31 perc, 2010) Velem Magyarország egyik legszebb vidékén, Vas megye északnyugati részén, a Kőszegi-hegység lábánál található kis község. A település az Írottkő Natúrpark része. Híres a vidéket övező őshonos szelídgesztenyés, a környező erdőkben pedig sokféle gomba terem, így a bemutatott ételek alapja is ez. A zöldborsós rókagombaleves, a vargányás langalló, az almás-gesztenyés palacsinta, a gesztenyés koszorú és rolád mellett azonban még két különleges ételt is elkészítenek a helyi asszonyok: a káposztás fasírtot sült zöldségekkel és a túrófasírtot. Velem Magyarország egyik legszebb vidékén, Vas megye északnyugati részén, a Kőszegi-hegység lábánál található kis község. A település az Írottkő Natúrpark része. Alkotók: Móczár István - rendező Móczár István - operatőr Róka Ildikó - szerkesztő
Fő leírás:
A műsorban a következő ételeket készítették el: - Zöldborsós rókagomba leves - Almás-gesztenyés palacsinta - Vargányás langalló - Káposztás fasírt sült zöldségekkel - Gesztenyés koszorú - Túró fasírt - Gesztenye rolád
Teljes leirat:
- Magyarország legnyugatibb
csücskében vagyunk,
a Dunántúl legmagasabb pontja az
Írottkő, a Kőszegi-hegység lábánál,
egy 350 lakosú kisközségben,
Velemben.
Ez a falu az Alpokalján helyezkedik
el, általában pihenni, gyógyulni
jönnek az emberek. A település
flórája és faunája nagyon híres.
Az Alpok nyúlványai, a kristálytiszta
levegő, a csordogáló patakok,
források,
a növényzet, az állatvilág az egyik
legháborítatlanabb ebben az országban
és reméljük, még nagyon
sokáig így is marad.
A múltja a keltákig,
avarokig nyúlik vissza.
A község fölött helyezkedik
el, 570 méter magasságban
a község temploma, ami
az akropoliszos városból,
a kelták és avarok idejéből való
vissza, ami meghatározza az életünket
és úgy viccesen szoktam mondani,
hogy mivel a hegy lábánál lakunk,
és valószínű, abban az időben
itt, a völgyben nem laktak,
hogy jött az első ember, és mondta
a másiknak, hogy gyere velem.
Így lett Velem. Nem így
lett, de szokták mondani,
mi előszeretettel járunk oda,
óriási jelentősége volt a falunak,
hisz itt őrizték a magyar királyi
koronát és ékszereit 3 hónapig,
1944 decemberétől 1945
áprilisáig, itt volt piciben
az utolsó országgyűlés
a Szálasi-rendszer alatt.
Amire büszkék vagyunk, hogy
közbiztonságunk, egyéb dolgaink hála
Isten, jók.
- Zöldborsós rókagomba
levest fogunk készíteni.
Ezt a gombát nálunk nyulicának
hívják, kora nyáron, illetve kora
ősszel terem
nagy tömegben a tölgyesekben,
bükkösökben, illetve út partokon.
Ez a leves semmiben sem különbözik
a megszokott zöldborsó levestől,
illetve mégis, mert ez a rókagomba
olyan ízt, zamatot ad neki,
amiben semmivel össze nem
hasonlítható.
Legelőször megtisztítjuk a
zöldségeket.
A legelső a hagyma.
Ehhez a levesmennyiséghez egy
fél hagymát használok én most.
Apróra vágjuk, és megpirítjuk.
Ez lesz a leves alapja.
Megtisztítjuk a zöldségeket,
sárgarépát és a fehérrépát,
földaraboljuk, a hagymához
hozzáadjuk a sárgarépát és a
fehérrépát,
és ezeket is megpirítjuk.
Amikor megpárolódott a répa,
akkor hozzáadjuk a rókagombát,
egy kicsit ezt is lepirítjuk,
belerakjuk a borsót is.
Ha friss a borsó, akkor
egy kicsit párolhatjuk,
hogyha mélyhűtött, akkor nem kell.
Fölengedjük a levest vízzel.
Ízesítésként adjunk hozzá paprikát,
zellert, paradicsomot, lestyánt,
ezt később kidobhatjuk majd
belőle. Teszünk hozzá még sót.
Ezt addig főzzük, amíg az
összetevők teljesen meg nem puhulnak.
Közben elkészíthetjük a
rántást. Kis olajat felhevítünk,
teszünk 2 evőkanálnyi lisztet
körülbelül, és megpirítjuk
rózsaszínűre.
Ha megpirult a rántás, teszünk rá
egy kis pirospaprikát, fölengedjük,
összefőzzük a levessel.
Levesbetétnek vajas galuskát
készítünk.
Fölütünk 1 tojást, teszünk hozzá egy
mokkáskanálnyi vajat, s annyi lisztet
hogy galuska sűrűségű masszát
kapjunk.
A galuskát egy kanállal
szaggatjuk a levesbe.
A zöldség zöldjét a legvégén tesszük
rá, hogy ne veszítse el szép, zöld
színét.
- Velem község természeti
környezetét és az itt élők életét
mindig a hegyek határozták meg.
Kihasználták a hegy tömegét, a követ,
a csillámpalát, ebből
építkeztek, falakat húztak fel.
Kihasználták az erdőket, a faanyagot,
a hegy adta domborulati tényezőket.
A lankákon szántókat,
szőlőket hasznosítottak.
Az erdő fáját és az erdő gyümölcseit,
a növényeket és az állatokat pedig
gyógyításra és a mindennapi
élethez használták fel.
A kövek jellegzetes felépülése
megtekinthető például a velemi
kőfejtőben,
aminek érdekessége a tapadó
cseppkő borította felszín.
A környék klímáját is az erdők
és a hegyek határozzák meg.
Nagyon sok a csapadék, nagyon
kevés a napsütéses órák száma.
Nagyon gazdag a növényvilág,
sok az erdő, és ez alakította ki
azt a szubalpin klímát,
ami nagyon gyógyító hatású,
főleg légúti megbetegedésben
szenvedők számára,
ezért klimatikus gyógyhely, Velem.
A természet növény- és állatvilága
is nagyon gazdag,
a Kőszegtől egészen Bozsokig
terjedő szelídgesztenyés sáv
meghatározó jelentőségű
volt az emberek életében,
de gyönyörűek az itt található
bükkösök és a telepített fenyvesek
is.
Olyan különleges élőlények élnek itt,
mint számos kosborféle, turbánliliom,
de akár a gyöngyvirág is, és olyan
állatok, mint a foltos szalamandra
és a sebespisztráng a
kis hegyi patakokban.
Ezt a természeti sokféleséget
őrzi az Írottkőn a Natúrpark,
mely hazánk első natúrparkja, és
most már nemzetközileg is elismert,
EDEN-díjjal kitüntetett
egyesületként működik.
- A település legrégebbi
természeti kincse a szelídgesztenye,
aminek az ízvilága az egész
országba, sőt annak idején
a nagy Magyarországot tekintve, a
határon túl is előszeretettel
fogyasztották.
Irányvonat ment Pestre, a
Nagycsarnokba,
már a kofák éjszaka várták a vonatot
és Lukácsházáig levitték szekerekkel
a vonatra, onnét 1 nappal
előbb elment az éjszakai vonat,
és a velemi gazdák 1 nappal később
mentek utána, és eladták Pesten a
gesztenyét.
A közvetlen környezetében nemcsak
gesztenye eladással, nagyon gondosan
a válogatással, és aminek nagyon nagy
híre volt, a sütéssel foglalkoztak
egészen, Mindenszentek utánig,
akár még az adventi hetekben is
Szombathelyen és Ausztriában
egyaránt.
- Vas megyének a jellegzetes,
végül is gyümölcse, a gesztenye,
amiből mi nagyon sok finomságot
készítünk.
A gesztenye egy ilyen
nagyon bökős gubában van.
Ha megérett a gyümölcse, akkor
így szétnyílik, de van olyan,
aminek nem nyílik szét,
azt mi úgy kitiporjuk.
Kesztyűvel szedjük, mert
másképp nem lehet, nagyon bökős,
és itt van a gyümölcse, amit mi
gesztenyepürének vagy bárminek,
ami a süteménybe felhasználható.
Megpucoljuk a külső héjától,
utána meg kell főzni, és amikor
megfőztük, akkor külön le kell még
ezt a belső héját újból fejteni,
és akkor ez van átpasszírozva,
és ezt használjuk föl a tésztákba,
mert ebben nagyon sok a vitamin.
- Ebből a finom gesztenyemasszából
most egy almás-gesztenyés töltelékű
palacsintát fogunk készíteni.
A palacsinta elkészítése
hagyományos módon történik:
egy kis só, egy kis cukor, 2 tojás,
hogy jobb legye az íze, egy kis
vaníliáscukrot is teszünk bele.
Összekeverem, hogy egynemű legyen,
és aztán fokozatosan adagolni fogom
hozzá felváltva a lisztet és a tejet,
hogy csomómentesre sikerüljön.
Én úgy szoktam csinálni, hogy mikor
megvan az egészen sűrű
palacsintatésztám,
ami még hát ugye egy sűrű massza,
akkor onnantól kezdve már nem tejjel
hígítom,
hanem szódavízzel, és attól
könnyű lesz a palacsinta.
Állni hagyom, és hogyha majd
később kívánja, akkor megint kap
egy kis szódavizet.
Most félretesszük és hozzákezdek
a töltelék készítéséhez.
Minden évben Gesztenyefesztivál
van a faluban és gondoltuk,
hogy egy jó vásári látványosság
lenne a palacsintasütés,
és ahhoz, hogy a mi igazi, jó
kis gesztenyénket bemutassuk,
palacsintával is, szükség volt,
hogy valami anyaggal lazítsuk,
és így gondoltuk, hogy a
szintén itt termett almával
összehozzuk a gesztenyét,
és így született meg
a gesztenyés-almás palacsinta
receptje.
A töltelék úgy készül, hogy az almát
egy nagylyukú reszelőn felaprítjuk,
megdinszteljük, azután
hozzákeverjük az elkészített,
megízesítet gesztenyemasszát,
összefőzzük, hogy az ízek
összeérjenek,
és ez a kész töltelék
kerül a palacsintába.
Az arány az fele-fele, egy rész
gesztenyemassza és egy rész alma.
- Csuhéból babák, és különböző
ünnepkörökhöz kapcsolódó játékokkal
már régóta foglalkozom, körülbelül
10 éve, és termésbábukat is
szoktam készíteni, és néha kombinálom
a csuhét meg itt a környékünkön,
az erdőben fellelhető terméseket.
Most egy pólyás babát fogok majd
készíteni,
mai csak csuhéból fog készülni.
Tanítom is ezt a mesterséget
gyerekeknek és felnőttek is.
Egyre jobban kedvelik az emberek,
és érdeklődnek iránta. Ősszel,
amikor megérik a kukorica
akkor a kukoricaföldön gyűjtjük a
csuhét,
felhasználni főleg csak a
szemhez közeli leveleket szabad,
mert a külső levelek esetleg
penészesek, meg azért sem jó velük
dolgozni,
mert sokkal keményebbek. A sárga
kukoricának a csuhéja ilyen hófehér,
és itt látható az asztalon ez a
barna, ez pedig a bordó kukoricának a
csuhéja,
ez nincs festve, hanem természetesen
ilyen barna és a kettőből kombináltan
gyönyörű díszeket lehet alkotni,
itt az asztalon is látható.
Ez is fehérből van és bordóból. Én
csak természetes anyaggal dolgozom,
tehát sem a csuhét, sem a
terméseket, semmit nem festek,
csak ami a természetben fellelhető,
olyan anyagokkal dolgozok.
- Vargányás langallót fogunk
készíteni, mivel itt, Hegyalja
környékén
az erdei gombáknak nagy hagyománya
van, sokféle ehető gomba található az
erdőben,
köztük a finom vargánya. Ebből fogjuk
elkészíteni a langalló ízesítését.
50 deka lisztet használunk,
ebbe rakunk 2 kanálnyi sót,
3 deka élesztőt, amit
cukros tejben fölfuttatunk.
Összedolgozzuk az 50 deka liszttel.
Szükség esetén lehet hozzá még adni
lisztet
vagy langyos tejet, ahogy
a tészta állaga megkívánja.
Erre az alaptésztára lehet tenni
más feltétet, nemcsak vargányát.
Én szoktam szalonnával,
fokhagymás tejföllel,
vastagon füstölt sajttal meghintve,
és úgy megsütve.
Ezt nem kell olyan hagyományos
dagasztással dagasztani,
a lényeg az, hogy
legyen jól összegyúrva,
és egy tiszta ruhával lefedjük
és langyos helyen pihentetjük
körülbelül 15 percig.
Ebből a tésztából, ha megkelt,
veszünk ki egy kis darabot,
és lehet belőle lapos lepénykéket
sütni szabadtűzön, tárcsán,
vagy akár ugyanúgy tepsiben.
Most pedig a langallóhoz
készítjük el a vargánya pörköltet.
Körülbelül egy olyan 30-35 deka
vargányához egy fej hagyma szükséges
Kockára vágjuk a hagymát, és olajat
öntünk a lábasba, amin megpároljuk a
hagymát.
A vargányát fölvágjuk. Azt mondják,
hogy a vargánya a gombák királynője.
A mi erdeinkben elég sok terem
belőle.
Tehát a főzés tulajdonképpen avval
kezdődik, hogy bakancsot húzunk,
és órákig járunk a gomba
után, majd megtisztítjuk,
s utána tudunk főzni. Ezen a tájon
általában pörköltet, rántott gombát,
húsokhoz köretet készítenek
belőle, illetve levesekhez adják.
Ha megpirult a hagyma,
akkor belerakjuk a vargányát.
Nagyon finom az illata!
Ízesítésként belerakunk egy
paradicsomot cikkekre vágva,
illetve egy kis paprikát.
Kicsit megsózzuk, teszünk bele
pirospaprikát is egy kanállal,
és hagyjuk, hogy jól elfője a levét,
nehogy a langallóról lefolyjon a
gomba.
A végén kerül még bele
egy kis zöldség zöldje,
és egy kis lestyán is.
A megkelt tésztát kinyújtjuk,
zsírozott tepsibe tesszük,
megszurkáljuk, megkenjük az előre
elkészített vargányapörkölttel,
vastagon megszórjuk
sajttal, sütőbe tesszük.
Addig sütjük, amíg a sajt rá nem
pirul.
Picit pihentetjük, hűlni
hagyjuk, és szeletelhető.
- Tárcsán készített ételeket
fogunk most elkészíteni.
Elsőként megcsináljuk
a káposztás fasírtot.
Először is a káposztát le kell
gyalulnom, picikét hagyom így állni,
sóban, nem sokat, s
akkor elkezdem a húst.
Két egész tojást teszek bele.
Az előre beáztatott zsemlét
kifacsarom, megborsozom. Erre annyi
sót fogok csak tenni, vigyázva arra,
hogy nehogy sós legyen, mert
ugye már a káposztára tettünk sót.
Inkább utánasózunk, és
ezt jól összekeverjük.
Olajat teszek egy edénybe,
belerakom a felvágott hagymát.
A megpirult hagymába
belerakjuk a káposztát,
és azt is üvegesre pároljuk.
Hozzátesszük az összekevert húshoz,
és ezt jól összedolgozzuk.
Kicsit állni hagyjuk, hogy
összeérjenek az ízek benne.
A káposztás fasírthoz egy
könnyű köretet készítünk el.
Fél centis darabokra vágjuk a
héjában félig megfőzött burgonyát,
hozzájön a cukkíni szintén, paprikát
is, húsos paprika jó hozzá inkább,
paradicsomot is karikára vágjuk,
egy kis padlizsánt is vágunk hozzá,
ami nagyon egészséges. Ezeket
egy picit besózzuk, beborsozzuk,
és utána olívaolajjal leöntve
egy fél órát hagyjuk állni,
hogy az anyagok átvegyék az ízeket,
és utána visszük a tárcsát oda,
ahol megsütjük.
Összeérett a húsunk, most
kezdhetjük sütni, meleg a platni.
Kicsit bevizezem a kezemet, hogy
a húsgombóc ne ragadjon hozzá.
Kis gömböket csinálok, utána
kilapítom, és odarakjuk.
A megpácolt zöldséget itt
a hús mellett megsütjük.
Igen finom körítése lesz a
pogácsánknak.
És hagyunk helyet a
langallópogácsának. Megkapja a meleg,
a tűz,
és akkor nem ragad oda.
Mindkét oldalát jó pirosra megsütjük.
Nem sütjük túl a zöldségféléket,
de azért ropogósak maradjanak,
de ugyanakkor meg is piruljanak, hogy
ízletesebb legyen a pácolt léből,
így jobban érvényesül
majd a páclének az íze.
Most már sül a langallónk is.
Ízlés szerint lehet még
bővíteni a zöldségféléket,
akár sárgarépával,
lilahagymával, póréhagymával,
és nagyon finom az is, félig sütve.
Kár, hogy az illata nem
fog megjelenni a felvételen!
Vegyes, de isteni jó illat, úgyhogy
jóllakott ember is újra éhes lesz.
- A velemi műemlék vízimalomnál
járunk.
A birtokon megtekinthető a malomház
és a teljes kiszolgáló épületrendszer
és emellett a malom vízrendszere
is tökéletesen megfigyelhető.
Magát ezt az épületet 1914-ben
építették, és aztán 5 évvel később,
mivel egyszintes kis kőház volt,
ráemelték még két emeletet téglából.
Ekkor bővítés is történ
magában a szerkezetben,
mivel a sima, egyszerű kőmalomból
aztán hengermalommá lett az építmény.
De ezen a helyen már az 1500-as
évek óta folyamatosan malom állt,
csak hát hol leégett, hol pedig
korszerűsítés miatt kellett újat
építeni.
Ez ilyen üzem.
Ezt az épületet 1980-81-ben
újították fel, azóta ipari műemlék
és múzeumként látogatható.
A vízrendszere úgy épül fel,
hogy egy zsiliptől egy kőcsatorna
vezeti rá a vizet a felül csapott
malomkerékre
amennyiben kell, hogy működjön, ha
nem, akkor pedig egy szabadzugon
folyik el a víz és
kikerüli a teljes rendszert.
Bent az épületben látható maga
a teljes hengermalom szerkezet.
Ennek érdekessége, hogy mivel
csak 3 emeletes az épület,
többször kell, hogy fel-le
közlekedjen a búza, illetve az
őrlemény.
Ezt különleges, kanalas-serleges
felvonók intézik ezt a szállítást.
A malom a 1960-as évekig üzemelt.
Kihasználva a velemi kis sebespatakok
vizét
több malmot is építettek, magában
Velem községben 3 vízimalom is volt,
egy a falu tetején, egy
a közepén, és ez itt lenn.
Mára már csak ez az
egyetlen maradt épen.
- Ma gesztenyés koszorút fogunk
készíteni. Ez Velemben hagyomány.
Ebbe a cseréptálba fogjuk majd
megsütni. Koszorú formában készítjük
el
a kelt tésztából,
megtöltjük gesztenyével,
amit az itteni gesztenyésből
szedtünk, és ugye készítettünk belőle
masszát.
Ez a gesztenyés koszorú
egy kelt tésztából készül.
Kb. 60 deka lisztet
teszünk egy kis tálkába,
és akkor egy kis cukros
tejbe élesztőt belemorzsolunk,
ez majd meg fog kelni, és ez lesz
majd a lisztbe beletéve,
ez a megkelt élesztő.
Beleteszünk egy kis
citrom reszelt héját.
Ezt édesanyámtól tanultam.
Beleteszünk még egy kis aludttejet
is,
hogy könnyebb legyen ez a
kelt tészta, hátha elrakjuk még
másnapra vagy harmadnapra
is, akkor sem fog megszáradni,
ez a kis aludttej azért
kell bele ebbe a tésztába.
Megkelt az élesztőnk, itt
látszik, gyönyörűen megkelt,
ezt beletesszük a lisztbe,
rárakunk 2 egész tojást.
Minden tojásnak nem tesszük bele a
fehérjét, s akkor a meglévő tejünkkel
ezt megdagasztjuk, ezt a
tésztát. Édesanyám szokta mondani,
hogy a kelt tésztát nem szabad
fakanállal, meg különböző eszközökkel
dagasztani,
mert szükség van a kéznek a
melegére.
Teszünk bele még 2 kiskanál
sót, ezt is beledagasztjuk,
és belecsurgatunk 8-10
deka olvasztott vajat.
Ha szép sárga a tojás, akkor ugye
szép színű lesz a kelt tésztánk is.
Természetesen ez házi tojásból
készült.
Szépen összeállt, túl keményre
se szabad. Kilisztezzük a ruhát,
betakarjuk, és ha majd megkel,
akkor töltjük és kerül a cseréptálba,
és a sütőbe.
Ilyenkor kell neki azért
egy fél óra biztosan.
Kivesszük óvatosan a finoman
megkelt tésztát, elnyújtjuk,
hogy ne legyen olyan vastag.
Óvatosan.
A kelt tésztával nagyon óvatosan
kell bánni, legalább úgy,
mint a hímes tojással, hogy
ne nyomjuk meg, mert akkor ugye
nem lesz finom, és ami a lényeg,
hogy krumplinyomóba fogjuk
ezt a kész gesztenyemasszát rátenni.
Ebbe a gesztenyemasszába tettünk
egy kis rumot, vaníliacukrot,
cukrot, és így ez nagyon finom lesz.
Régen, karácsonykor is, általában
minden háznál készült gesztenyés
bejgli,
gesztenyés kalács, ha tálba sütötték,
akkor ilyen gesztenyés koszorú.
Nagyon óvatosan ezt feltekerjük.
És akkor ezt a régi kis
tálat kikenjük egy kis vajjal.
Ebben nagyon sok kalács
meg bejgli megsülhetett,
hogyha már 100 éves, de még nem
látszik rajta egy repedés sem.
Ezt tojással is megkenjük, hogy szép
piros legyen, egy egész tojással,
és akkor még egy kicsit betakarjuk,
picit ebben a tálban is hadd keljen,
és akkor kerül majd a sütőbe.
Nagyon lassan sütjük, egy olyan
40 percig
azért illik a sütőben
tartani, tehát lassan sütjük,
hogy ne maradjon nyers belül
se, ahol a gesztenye van,
mert ennek a belseje ugye a
tésztának, az az igazi, amikor lassan
és sokáig sütjük, hogy átsüljön.
Meg se égjen, meg átsüljön a tészta.
Most egy túrófasírtot fogunk
készíteni.
Ez kiváló húspótló főzelékekhez
vagy pedig önálló ételként,
vendégváró borkorcsolyához.
15 deka sajtot használunk. Ez több,
de így könnyebb lesz nekem vele
bánni,
ha ilyen nagy darabot reszelek.
Jó nagy lyukú reszelőn csinálom,
akár darabolni is lehet,
de így kicsit gyorsabb lesz.
Mutatom, hogy térfogatra
körülbelül egy-egy arányban van,
tehát egy rész túró, egy rész
sajt, és egy rész zabpehely.
Egy fej vöröshagymát belerakok.
Érdemes nagyobb mennyiségű hagymát
használni minden ilyen ételhez,
mert az adja meg az ízét.
Jó apróra vágjuk, akkor
finomabban eloszlik az ételben.
Most jön a fokhagyma,
legalább 3 cikk fokhagymát,
de én most inkább 4-et teszek
bele, hogy még jobb íze legyen.
Teszünk bele petrezselymet is, ez
itt a kertben terem, frissen szedtem.
Most már összekeverem az
összetevőket: tehát a zabpehely,
túró, sajt, tejföl.
Beletesszük a két tojást, teszünk egy
kis majorannát bele, borsikafüvet,
más néven csombort. Ez egy
nagyon jó, karakteres fűszer,
a magyar konyhának
közkedvelt, régi fűszernövénye.
Ez pedig egy általam
készített zöldségkeverék.
Ebben van lestyán, sárgarépa,
zeller. Ez meg van szárítva, és ez is
egy jó kis ízkombinációt kölcsönöz.
Teszünk bele még 2 kanál lisztet,
s akkor most ilyen aludttejet,
inkább a savóját, mert a zabpehelynek
szüksége van a folyadékra.
És akkor teszünk bele sót.
Ha úgy látom, hogy nem elég lágy,
akkor még teszek hozzá aludttejet,
de nem szabad nagyon száraznak
lenni, mert aztán a tepsiben
el kezd dagadni a zabpehely,
felveszi a folyadékot,
tehát ilyen állagúra kell
hagyni, ez most éppen jó.
Beletesszük még a hagymát,
zöldfűszert,
végezetül belenyomjuk a fokhagymát
is, még egyet keverünk rajta,
de most már csak így a kanállal.
Ennek az az előnye, ennek a
fasírtnak, hogy nem egyenként fogom
pogácsa formában kisütni,
hanem belesimítom egy tepsibe,
és így gyorsan elkészül.
Jó bőven teszek a tepsi aljára
olajat.
Ugye ez az egész egyelőre
száraz, ezt nem kell sokáig sütni,
mert igazából nem kíván
különösebb főzést-sütést,
csak össze kell érni az ízeknek,
tehát olyan 20 perc alatt készen van.
Onnan lehet látni, hogyha kész
van, szép barnásra megszíneződik.
Amikor kisült, akkor várunk egy
kicsit vele, tehát forrón még nem jó
hozzákezdeni a szeletelésnek,
mert szétomlik, de egy kicsit,
hogyha langyosodik, akkor
nagyon szépen összeáll,
és ilyen kockákba majd
föl fogom tudni szeletelni.
- A hímes tojás készítést
édesanyámtól tanultam,
négyen voltunk lánytestvérek, és ő
mindig írt a locsolók részére nekünk
tojást.
Nagyon sok mintát őriz a füzete.
Főleg helyi mintákat szoktam
készíteni, de a régi motívumokból
saját magam is találtam ki
újabb és újabb motívumokat.
Szeretem is ezt a mesterséget,
szintén tanítom gyerekeknek,
felnőtteknek egyaránt. Itt a
falvakban főleg piros tojást
készítettek.
Édesanyám készített
sáfrányozott piros tojást.
Sok tojásom van már zsűrizve
is, a Népi iparművész címet pedig
1995-ben kaptam meg. Növénybe
is nagyon sokat festek,
vöröshagymába és lilahagyma héjába
is, azonkívül a diónak a virágjába,
aztán szoktam még
festeni mályvába, bodzába.
Nagyon sok színt lehet készíteni
a növényi festékekből is.
Egy kis írókával, amiben egy
kis rézcső van, azzal készül.
Belemártjuk a nem forró, de
jó meleg olvasztott méhviaszba,
s akkor azzal kerül rá a minta, tehát
tulajdonképpen batikoljuk a tojást
azáltal, hogy ráírjuk a
mintát ezzel a méhviasszal,
s utána kerül a festékbe. Hogyha
több színű tojást szeretnénk,
akkor többször festjük és
mindig ráírunk a színre,
és világosabbtól
haladunk a sötétebb felé.
Nekem két fiam van, az egyik
fiamnak van már egy kislánya,
tehát a kislány unokám már az ő kis
szintjén műveli a mesterséget.
Szeretném megtanítani és szeretném
átadni neki ezt a mesterséget.
- Gesztenyeroládot fogunk készíteni,
ez Velemben egy ilyen helyi...
mivel a gesztenye ugye
Velemhez kötött is,
ugye itt terem, és nagyon sokféle
süteményt lehet a gesztenyéből.
Mi most egy gesztenyeroládot
készítünk.
Fél kiló gesztenyemasszához 10 deka
porcukrot, 1 vaníliáscukrot,
és egy picike rumot,
ezt jól összedolgozzuk.
Könnyen elkészíthető,
ezt nem kell sütni.
És utána egy konyharuhát megvizezünk,
és szépen rányomkodjuk, rásimítjuk,
téglalap alakúra csináljuk,
és akkor erre jön rá a vajas
töltelék.
10 deka porcukor, 10
deka vaj és 1 tojás.
A tojást a porcukorral
fölfőzzük, a vajat kikeverjük.
Ahogy kihűlt a tojás meg a porcukor,
összekeverjük, és ezzel megtöltjük,
utána ezt a vizes szalvétával
szépen megnyomkodjuk,
és föltekerjük.
Aki akar rá, lehet csokibevonóval,
de így is nagyon finom.
Amikor csokival bevontuk, egy picit
hűtőbe tegyük, hogy könnyebb
szeletelni
a gesztenyét meg a csokit is, egy
picit még merevedik a sütemény
tetején.
Tejszínnel, ki mivel
szereti. Nagyon finom!
- Az 1920-as évektől nagyon nagy
látogatottságot bír a község,
pihenni, gyógyulni jönnek az emberek.
Nagyon sok évtizeden keresztül
irányvonatok, illetve
iránybuszok hozták a pesti
és a kelet-magyarországi
vendégeket is a településre,
több 100 hétvégi házat építettek,
pestiek és szombathelyiek.
Előszeretettel jönnek a
mai napig is ide kirándulni,
és szeretettel várunk mindenkit,
megpróbálunk nagyon jó vendéglátók
lenni,
és ha a vendég visszamegy,
akkor mondja el a barátjának,
hogy érdemes volt eljönni
ide, eljövök máskor is,
mert itt olyan kedves és
vendégszerető emberek laknak.
...
Több
Földrajzi név:
Velem

Személyek

09:19:12

Horváth Miklós

09:20:48

Sztanitsné Reményi Ildikó

09:23:09

Katona Linda

09:25:30

Farkas Balázsné

09:26:30

Balogh Enikő

09:28:56

Ternyák Zoltánné

09:33:19

Bársony Miklósné

Kiemelt részek

09:20:42

Zöldborsós rókagombaleves

09:26:24

Almás-gesztenyés palacsinta

09:30:14

Vargányás langalló

09:33:13

Káposztás fasírt sült zöldségekkel

09:37:39

Gesztenyés koszorú

09:41:22

Túrófasírt

09:46:41

Gesztenyerolád

09:19:00

Ízőrzők: Velem

11:32:14

Ízőrzők