Ízőrzők - Deszk
Gyártási év: 2009 | Adásnap: 2010. július 12.
Időpont: 15:10:57 | Időtartam: 00:30:36 | Forrás: Duna TV | ID: 1017482
Nava műfaj: ismeretterjesztő / oktató műsor 30 perc (Korhatár-besorolás: korhatár nélkül )
Címek Főcím: ÍzőrzőkMűsorújság szerinti cím: Ízőrzők: DeszkEpizódcím: Deszk
Műsorújság adatai: (magyar ismeretterjesztő film (2009)) Feliratozva a teletext 333. oldalán. (színes, magyar ismeretterjesztő film, 31 perc, 2009) Szegedtől 10 kilométerre fekszik Deszk, ez a szerbek által is lakott nemzetiségi település. A hagyományos szerb ételek közül megismerhetjük a gibanicát, a cserépedényben, nyílt tűzön készített, roston sült hússal tálalt mutykalicát, a pjeszkavicát és a hússal töltött pitát, de láthatjuk, hogyan készül a tarajos kakasherepörkölt, a báránysült és a szezámmagos kifli is. A hagyományos szerb ételek közül megismerhetjük a gibanicát, a cserépedényben, nyílt tűzön készített, roston sült hússal tálalt mutykalicát, a pjeszkavicát és a hússal töltött pitát. Alkotók: Móczár István - rendező Móczár István - operatőr
Fő leírás:
A műsorban a következő ételeket készítették el: - Brzi gibanica (Gyors gibanica) - Mutykalica - Pljeszkavica - Kakashere pörkölt tarajával - Deszki báránysült zöldsalátával - Szezámmagos kifli
Teljes leirat:
- Deszken vagyunk.
Deszk nemzeti község,
szerbek is lakják.
525 éves múltra tekint vissza
településünk.
Az első feljegyzések 1405-ben
keletkeztek Deszkről Deszka néven.
3500 lakosú a település.
Szeged központjától 10 kilométerre,
a Maros folyótól egy km-re fekvő
település.
Az 1900-as évek elején
100 százalék szerbek lakta
település is volt.
1945 után, a második világháború
után a szerbek létszáma megcsappant.
Jelenleg a lakosság 4 százaléka
vallja magát szerb nemzetiségűnek.
Településünkön nagyon sok olyan
látványosság van,
amit érdemes megnézni.
Most a Csongrád megyei önkormányzat
által fenntartott
mellkasi betegségek szakkórháza
parkjában vagyunk.
Ez egy őspark,
Gerliczy báró építette.
Valamikor itt csont TBC-s gyerekek
és betegek voltak.
Nagyon szép a környezet.
Bármikor jövünk a szakkórházba,
csodálatos gondozott parkot látunk,
ami a betegek gyógyítását
mindenképpen elősegíti.
Természetesen aki eljön Deszkre,
szeretné megízlelni a szerb ételeket.
Erre van lehetőség, elsősorban
családoknál.
Az önkormányzatnak van vendéglője,
adott esetben ott is lehet
szerb ételeket fogyasztani.
A helyi szerbek ápolják a
hagyományokat,
erre nagyon büszkék vagyunk, és
biztatjuk is őket.
Nagyon fontos, hogy a kultúrájukat,
szokásaikat ők ápolják,
mi ezeket a szokásokat
ismerjük meg.
Ebbe bele tartozik, hogy a finom
szerb ételektől nem vagyunk távol.
Szeretjük őket, ragyogóan készítik.
- Brzi gibanica és a Szerbiából
ismert burek féle gibanicák
- mert a kettő ugyanaz -
annyi a különbség, hogy ez
réteslapba csavart formában
gyorsan elkészíthető, azonnal
kisüthető,
míg a másik változata tepsiben sül,
kemencében tepsiben tudjuk sütni,
az hosszabb ideig tart.
Ezért hívjuk ezt brzi -
gyors gibanicának.
Mindkettőhöz nyújtották a tésztát,
amihez nekünk most itt lehetőségünk
nem volt.
A réteslapokat - bolti réteslapról
beszélünk -
meglocsoljuk egy kis
olíva olajjal, vagy sima étolajjal,
rátesszük a juhtúrót,
ráreszeljük a trappista sajtot
minél nagyobb lyukú reszelővel,
mert akkor nem olvad nagyon
össze.
Feltekerjük, csigába hajtjuk és
felülről tenyérrel megnyomjuk,
hogy egyenes felületet kapjunk,
majd olajban, vagy ízlés szerint
zsírban
mindkét oldalát pirosra sütjük.
- A deszki szerb templom
1859-ben épült.
Ezt megelőzően tőle 50-60 méterre
állt egy fatemplom,
amit a 1848-ban visszavonuló seregek
felégettek maguk után,
és sajnos ezzel együtt a bent lévő
anyakönyvek, különböző iratok,
dokumentumok, jegyzőkönyvek is
odavesztek.
2009 a 150 éves évforduló jegyében
fog telni.
Szeretnénk kiadványt kiadni
a templom történetéről.
Van egy itt lakó plébánosunk,
ami nagy öröm számunkra,
mert az elmúlt 20-30 évben
nem volt saját papunk,
úgy járt át a környező községekből.
Ez megváltozott, rendszeresen
vannak misék,
és egy kicsit aktívabb a hitélet.
Számunkra nagyon fontos a
templom léte,
mert ez gyűjtő hely.
Nem feltétlen mindenki egy adott
mélységig hívő,
vagy talán egyáltalán nem,
de ez a közösséghez tartozik.
Mivel ez gyűjtőhely, itt szoktunk
nagyobb ünnepekkor,
jeles napokon találkozni.
Mindenképpen fontos számunkra,
hogy ez a templom megmaradjon
és sokáig gyűjtse még ezt a
közösséget.
- A mutykalica tradicionális étel.
Bőven használunk hagymát.
Nem kell nagyon apróra vágni,
úgyis szétfő.
Olíva olajat öntünk az edénybe,
ráhelyezzük a hagymát,
és azokkal a zöldségekkel kezdjük,
amelyek nehezebben főnek.
Teszünk hozzá az elején egy kevés
fokhagymát.
Ennek az edénynek a jellegzetessége,
hogy olyan kőzet fajtából készült,
ami alkalmas arra,
hogy nyílt lángra tegyük,
de sütőben is tudunk benne sütni.
Következik a gyökér zöldség.
Teszünk rá egy kis sót
és kicsi borsot.
Majd később ízesítünk még.
Rátesszük a hagymát,
a zöldbabot.
Öntünk a tetejére olíva olajat
és mehet a tűzre.
Készítünk egy kis parazsat alá,
amire ráhelyezzük,
majd az edény köré tüzelünk.
Az edényben szoktunk bablevest
főzni,
a babot áztatás nélkül,
a sárgarépát egészben,
a csülköt áztatás nélkül beletesszük
és 2-3 óra alatt minden megfő
benne: a hús puha,
a sárgarépa egyben marad,
szinte majdnem még ropogós is.
Szeretjük nagyon ezt az edényt.
A tölteni való paprikát is
beletesszük
a csípős paprikával együtt.
Átkeverjük és amíg levet nem ereszt,
megpucoljuk az utolsó adagokat.
Cukkini és padlizsán.
Ezek hamarabb megfőnek.
Felszeleteljük a paradicsomot,
amit kétharmados fővés közben
rakunk bele.
Ha elfő a víz, vagy intenzívebben
forr, egy kicsi vizet tehetünk hozzá.
Hozzá tesszük a cukkinit,
kicsit átforgatjuk.
Lehet fehér tököt is belerakni
a cukkini helyett.
Beletesszük a padlizsánt is.
Ha lefedjük, gyorsan összeáll
és meg lehet forgatni.
Hozzá tesszük a paradicsomot.
A paradicsom legalább olyan fontos,
mint a hagyma.
Ha más nem volna, csak hagyma,
paradicsom és zöldpaprika,
már abból lehet mutykalicát
készíteni.
Ez a végén megadja a színét is.
Piros őrölt paprikát nem teszünk
bele,
de a paradicsomtól szép színe
lesz.
Utolsó fázisként zöldség zöldjét
jó bőven lehet bele tenni.
Aki szereti pikánsabban, lehet
bele borsot tenni.
Elkészítjük a mutykalicához a húst,
amit felkockázva, felfűzve roston
megsütünk.
Két fajta hús használunk:
marha és sertéshúst.
Ízlés szerint lehet bármilyen
részét a marhának és sertésnek.
Aki szereti, kicsit zsírosabbat,
vagy szárazabbat.
Felkockázzuk nem túl kicsi kockákra,
mert lassú tűzön sütjük.
Lehetőleg egyforma nagyságúak
legyenek a kockák.
Vegyesen felhúzgáljuk.
Sütés előtt át szoktam kenni
egy kis szalonnával,
hogy ne ragadjon oda a hús.
Faszén parázson szoktuk sütni.
Azért szoktam fél sülésben megsózni,
mert a só hamarabb kiveszi a levét.
Szeretem, ha kicsit szaftosabb,
benne marad a leve.
Egy nagyon kicsi borsot is
teszek rá.
Lehet úgy is készíteni a mutykalicát,
hogy a húst fél sült állapotában
beletesszük a mutykalicába
és ott megfő.
Én megsütöm és a végén
ráhelyezem.
- A Szerb Kulturális Közhasznú
Egyesület
60 éves jubileumát ünnepelte
a múlt évben.
Ez azt jelenti, hogy 1948-ban
alakult az akkori kultur csoport
egy egyalkalmas felkérésre,
majd egy rendszeressé vált
együttes nőtte ki magát,
amely 1973-ban vette fel a
Bánát Néptáncegyüttes nevet,
majd a 90-es évek változásaival
alakult egyesületté.
2004-ben közhasznú egyesületté.
Ez a rövid története az egyesületnek
a 60 év alatt.
A fő célunk mind végig
a szerb kultúra ápolása,
felkutatása, tovább vitele,
gyűjtése.
Emellett színpadra állítunk
anyaországi táncokat is.
Az országban szinte egyedülálló
a helyzetünk,
hogy van saját zenekarunk.
Emellett másfél éve működik
egy tambura zenekar,
amelynek hét tagja van.
Körülbelül 80 tagja van
az egyesületnek,
aktívan, hétről hétre 30-35 ember
próbál és a zenekar.
Amikor fesztiválok vannak,
mint például az európai minősítő
fesztivál,
ahol már 10 éve rendszeresen
részt veszünk,
és a 10 év alatt sikerült dobogós
helyre kerülnünk,
ebből három aranyat is elértünk.
Ez nagy feladat.
Az egyik legnagyobb elismerésnek
a Szent Száva érdemrendet tartjuk,
melyet maga Pávle pátriárka adott át.
Igyekszünk hűen képviseli a falut
és a szerb kultúrát.
- Harmadik ételünk a pljeszkavica.
Kétféle darált húsból készítjük.
Lehet háromból is, egyharmad
arányban birka, sertés és marha.
Én most sertés- és marhahúsból
készítem.
A darált húshoz apróra vágott
hagymát teszünk,
sózzuk és borsozzuk.
Ezt átgyúrjuk, jól összekeverjük.
Kis lepény formákat csinálunk
belőle, úgy sütjük meg.
Foguk egy kis gombóckát
és ellapítjuk.
Érdemes a húst egy nappal előtte
összekeverni.
Ha egy kicsit áll, jobban összeáll.
Előnyösebb a pljeszkavicát
tömör platnin sütni,
mint a rácsoson, de ami van,
azon sütjük.
Sima kenyértésztából készül
a pita:
víz, élesztő, só, kevés cukor,
liszt.
Kicsi cipókat formázunk, amiket
kinyújtunk lepény formára
és megsütünk kemencében,
lerniben.
Mi elő szoktuk sütni, utána hússal
együtt átsütjük a rostélyon.
Beletesszük a húst, félbe hajtjuk,
kis hagymát teszünk mellé
és lehet fogyasztani.
Szerbiában a vásárok alkalmával
ugyanolyan sütödék vannak,
mint a mi vásárainkban,
csak nálunk hurka, hal, kolbász sütők
vannak.
Ott is vannak kolbászok, de főleg
csevap, pljeszkavica,
meg fűzött húsok, meg a mutykalica,
meg a babos ételek.
Ilyen kicsi tálakba adagolják.
- A Maros-mente egyik legszebb
katolikus templomában,
a deszki plébánia templomban
vagyunk.
Ezt a templomot Szűz Mária,
a magyarok nagyasszonya tiszteletére
szentelték.
1901-1904 között épült.
A település néhai kegyura,
báró Gerliczy Ferenc építtette.
A templom berendezési tárgyai
rendkívül mívesek és értékesek.
A templom neogótikus stílusban
épült,
az oltára nem gótikus szárnyas oltár,
hanem egyfajta utánzat
a középkori szép míves szárnyas
oltárok alapján.
A templom titulusát mutatja
Szűz Mária,
akinek Szent István király
felajánlja a koronát,
az országot magát, a magyar népet.
A templom érdekessége, hogy van
egy altemplom,
itt nyugszanak a templomot építtető
bárói család tagjai.
- Kakashere pörköltet készítünk
tarajával.
Ezt mifelénk elég sűrűn
szokták főzni,
baráti összejövetelekre,
falunapokon.
Alapanyaga a fagyasztott
kakashere a tarajával.
A készítés folyamán meg kell
pucolni, forró vízbe áztatjuk.
Először a vöröshagymát összevágjuk
apró kockákra.
4 kg a kakashere, amihez kell
60 dkg hagyma.
Kell hozzá paradicsom, zöldpaprika,
zöld erőset is rakunk bele,
hogy kicsit csípős legyen.
A pritamin paprikát is
összevágjuk apróra és a fokhagymát.
Régen zsíron, mostanában
olajon dinszteljük a hagymát,
ami egy órahossza.
Lefedjük fedővel és puhul
a saját gőzében.
A megtisztított taraját ketté vágjuk.
Összeállítjuk a bográcsban:
fokhagyma, paprikakrém csípős
és csemege, bors,
őrölt fűszerkömény, két evőkanál só.
Felöntjük vízzel és
kb. 3 órahosszát fő.
Arra kell figyelni, hogy szaft
mindig legyen alatta,
mert ha elfő, pillanatok alatt leég,
lehet bográcsot cserélni.
- A kakastaréj, kakashere pörkölthöz
pirított tarhonyát készítek.
Én úgy tanultam anyukámtól,
hogy apró szemű tarhonyát egy kis
olajban barnára pirított,
majd dupla mennyiségű vízzel
felöntötte és egy kicsit abálta.
- Az utolsó 20-25 percben rakjuk rá a
pirospaprikát és a kakas heréjét.
A pirospaprikát most kikeverem,
szedek ki a léből,
azzal keverem ki a paprikát,
ez kicsit sűríti a pörköltet.
20 perc múlva készen van a pörkölt.
- Ezek deszki csoportok,
de a Szeged Táncegyüttes művészeti
iskolájának a kihelyezett tagozata.
Nyolc év alatt három csoportról
beszélhetünk.
Van egy kezdő, óvodás nagy
csoport,
illetve első-másodikos korosztály.
A Csicseri csoport általános iskola
alsó tagozat,
inkább most már felső tagozat.
És vannak a "nagyok", akiket
összevontunk a szegedi csoportommal,
aminek a neve Kerekes Burkus Márton,
aki egy apátfalvi nagyszerű
táncos volt.
Illetve a deszkiek,
a Letyepetye csoport.
Ebből lett a Kerepetye csoport,
mert együtt dolgoznak.
Úgy oldjuk meg, hogy egy héten
egyszer Szegeden dolgozunk,
egyszer Deszken dolgozunk a
gyerekkel.
Fel szoktunk lépni a csoportokkal
az együttes évadzáróin,
van egy nemzetközi fesztivál,
ott is fellépünk.
A nagyobbak külföldi fesztiválokra
is meghívást kapnak.
Deszken is sokszor fellépünk,
illetve testvértelepüléseken,
Rahón Ukrajnában, vagy Erdélyben
Oroszhegyen.
Jelen vagyunk szakmai
fesztiválokon is.
- Báránysültet készítek.
Tudni kell, hogy hosszú ideig
dolgoztam juhászati ágazat vezetőként
és a virtigli juhászoktól megtanultam
a birkapörkölt készítést
és a báránysült készítését is.
Ma már nem jellemző, hogy húsvétkor
bárányt készítenek a deszkiek.
Én a barátaimat meg szoktam lepni,
mindenkinek nagyon ízlik.
Nagyon fontos, hogy a báránysült
nem 4-5 éves birkából készül,
mert az nem az igazi.
Ez a bárány 20-25 kg-os volt, amikor
levágtuk.
Az egyik része ment a bárány
pörköltbe.
Az oldalast, gerincet, a nyakas részt
sütni szoktam.
A húst irdalás után belerakjuk
tejbe, amiben 24 órát pácoljuk.
Ebbe fokhagymát szoktam rakni.
Kiszedjük, utána fűszerezzük.
Én a faggyú ízt nem szeretem,
ezért leszedem.
A tej egy részt puhítja a húst,
másrészt elveszi a faggyú ízét,
de a jellegzetes bárány íz
megmarad.
Nem lehet összetéveszteni
se pulykával, se csirkével.
Ez igazi báránysült,
ami csemegének számít,
általában pörkölt után, vagy
leves után szoktuk feltálalni.
Nagyon fontos a fokhagyma,
függetlenül attól,
hogy a tejben is van.
Be van irdalva, ide berakjuk.
A fokhagyma egy egészséges
fűszernövény, ajánlom mindenkinek.
Utána fűszerezzük, ami ízlés kérdése.
Én szoktam flekken keverékkel.
Ezt is érdemes sütés előtt
pár órával.
Rakunk rá borsot, őrölt köményt.
Sóval úgy bánjunk, hogy utána
lehet sózni.
Elkészült, berakjuk az olajjal
megkent tepsibe.
Én szoktam rá füstölt szalonnát is
rárakni, ez is ízlés kérdése.
Azért is fontos a szalonna, mert a
faggyút leszedtük, szárazabb a hús.
Rakok rá egy-egy szelet paradicsomot.
Fóliával letakarjuk és berakjuk
a sütőbe.
Később a fóliát levesszük
és pirosra sütjük.
Zöld salátát készítek a
báránysülthöz, ami friss, primőr áru.
Paradicsomot kockázunk, sajtot,
ami nagyon egészséges és uborkát.
Kész a saláta, van benne
zöldhagyma is karikára szelve.
- Szezámmagos kiflit készítünk.
Falunapon, a klubban, ha összejövetel
van, vacsorára szoktuk sütni.
Ez nagyon régi recept, mostanában
gyakran sütjük.
Langyos tejbe teszünk 5 dkg élesztőt,
teszünk rá cukrot és lisztet,
jobb lesz a kovász.
Egy kg lisztből csináljuk, teszünk
bele egy nagy tejfölt,
4 teáskanál sót és a felfuttatott
élesztőt.
Elkezdem dagasztani langyos
tejjel.
Annyi tejet teszek bele, hogy
könnyen gyúrható tészta legyen.
Legjobb emelgetni a tésztát,
hogy a levegő jobban járja.
A kenyeret dagasztani szokták,
ezt meg ütögetni.
Szép sima a tészta.
Kiborítom deszkára és csinálok
belőle 8 cipót.
Egy kicsit várok, hogy elkezdjen
kelni, majd kerekre kinyújtom.
A sóval kikavart margarinnal
megkenem a tetejét.
Amikor kész, elvágom 8 felé és
feltekerem kifli formára
és belerakjuk a tepsibe.
Sokan azzal rontják el, hogy nem
várják meg, hogy megkeljen.
Mikor az öregek otthonában
sütünk, sokan megnézik, hogy kell.
Mikor megkelt a kifli,
tojás sárgájával megkenem a tetejét
és megszórom szezámmaggal.
Még hagyom egy negyedóráig,
majd előmelegített sütőben
25-30 perc alatt megsütöm.
Egyszerű, nem drága, nagyon szeretik.
A falunapra ruhás kosárba
szoktuk kivinni.
...
Több
Földrajzi név:
Deszk

Személyek

09:41:39

Simicz József

09:43:39

Brczán Krisztifor

09:56:45

Dr. Gruber László

09:57:27

Csanádi László

10:00:51

Tóth Gábor

10:07:18

Papp Józsefné

Kiemelt részek

09:41:26

Ízőrzők: Deszk

11:32:14

Ízőrzők