A NAVA története

2006. január 1-én a NAVA megkezdi a törvényben előírt feladatok végzését.

2005 áprilisától a NAVA megkezdi tesztüzemű működését, amely a 2006. január 1-től életbelépő Nemzeti Audiovizuális Archívumról szóló törvényben meghatározott feladatokra készíti fel mind a NAVA munkatársait, mind a törvényben megjelölt műsorszolgáltatókat.

2005 novemberétől a NAVA a Neumann János Digitális Könyvtár és Multimédia Központ Kht. szakmai igazgatóságaként folytatja munkáját.

Megkezdődött a NAVA intézményi előkészítése az Informatikai és Hírközlési Minisztérium keretében. Projekt szerveződött a Műszaki rendszerterv elkészítésére, munkacsoport alakult a munkafolyamat tervezésére.

A NAVA törvényi hátterét biztosító jogszabályt a kormány 2004. november 3-án elfogadta és december 20-án a Parlament megszavazta.

2002 januárjában megszületett az érdekelt szakmák tájékoztatására és kommunikációs fórumául szolgáló NAVA portál és Digitális archívum kézikönyv címmel összefoglaló készült az archívumot tervezők, üzemeltetők számára.

A NAVA Projekt alapító dokumentuma 2002-re készült el. 2002 áprilisára mindhárom szakértői munkacsoport (szabványosítási, metaadatbázis-építési, valamint technikai) megalakult.

A mintarendszer bővítésére, továbbfejlesztésére került sor (architektúráját sebesség, tárolókapacitás és adatbázis, média menedzsment tekintetében a valóságos archívum rendszeréhez közelítették). A kibővített és nyitott rendszer felépítésében, működésében, biztonsági megoldásaiban már a valóságos archívum működését tükrözi, alkalmas kb. 250 óra videoanyag sugárzási minőségben való tárolására és feldolgozására. A kibővített rendszer 2001 novemberében készült el.

2001-ben, több hónapos előkészítés után született javaslat a NAVA Projekt létrehozására a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, a Miniszterelnöki Hivatal és az Országos Rádió és Televízió Testület támogatásával. A projekt keretét a Neumann-ház adta.

2000 márciusában elkészült az Előkészítő tanulmány, amely tárgyalta az intézmény felépítésével, funkciójával kapcsolatos kérdéseket, a NAVA műszaki rendszerét, jogi feltételeit, valamint a leíró adatbázis alapkoncepcióját. Az Előkészítő tanulmányt márciusban a BME-n tartott nyilvános vita keretében mutatták be.

Az előkészítő tanulmányban foglalt elvek gyakorlati vizsgálata céljából kísérleti (pilot) rendszert épült, a munka 2000 őszén fejeződött be. A rendszer mintegy százórányi archív és friss műsorszórói digitalizált, tartalmilag feldolgozott dokumentumot tartalmazott. A munka során bebizonyosodott, hogy a pilot rendszer műszakilag működőképes, és értékes tapasztalatokkal szolgált a működtetés, feldolgozás területén is. A mintarendszert szakmai viták sorozatán mutatták be az informatika, az országos médiumok, a könyvtáros szakma, az audiovizuális archívumok vezető képviselőinek. Világossá vált, hogy az archívum koncepciójával a szakma egyetért.

Az eredmények alapján 2000 októberére Megvalósíthatósági tanulmány készült el, mely a NAVA megalapításának intézményi, technológiai, jogi és gazdasági vonatkozásait tartalmazta.

A NAVA ötlete 1999 májusában született meg a BME IK Média Laboratóriumának munkatársai - György Péter, Knapp Gábor, Kovács András Bálint, Magyar Gábor, Rozgonyi Krisztina és Szakadát István - fejében. A rendszeres kutatómunka és több nagy külföldi archívumban tett látogatás tapasztalatai alapján meghatározták a digitális audiovizuális kötelespéldány archívum feladatkörét és felépíthetőségének feltételeit. Elképzeléseiket 1999 decemberében a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma által rendezett nyilvános, tág szakmai kör előtt rendezett meghallgatáson ismertették.