Kiegyezés és dualizmus

Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc leverése után mintegy 18 évvel, 1867-03-08-án fogadta el a magyar parlament azokat a törvényeket, amelyek a Habsburg Birodalom és hazánk politikai, jogi, gazdasági kapcsolatát rendezték. A törvényeket Ferenc József a királlyá koronázása után néhány héttel, 1867-07-28-án szentesítette. Ekkor jött létre hivatalosan az Osztrák–Magyar Monarchia.

A törvények ratifikálását és a mögöttük álló kompromisszumos magyar politikát óriási vita övezte, megítélése máig sem egyértelmű. A törvényekkel a magyar politikai vezetés lemondott a nemzeti önállóságról, elismerve, hogy a Habsburg Birodalom fennmaradása fontosabb szempont Magyarország függetlenségénél. Ugyanakkor e törvények több évtizednyi stabilitást hoztak, megteremtve a lehetőségét a jelentős mértékű gazdasági fejlődésnek.

A kiegyezés 150. évfordulója alkalmából kiválogattunk archívumunkból negyvenöt műsort, amelyek a szabadságharc leverésétől a kiegyezésig, illetve a kiegyezéstől az első világháborúig terjedő időszak történelmi, politikai, kultúr- és művészettörténeti folyamatait mutatják be. A gyűjteményt főként a két korszak tanulmányi feldolgozásához ajánljuk középiskolai diákoknak, főiskolai, egyetemi hallgatóknak, valamint tanáraiknak, ám NAVA-pontokra ellátogatva bárki, aki a 19. század második feléről és a századfordulóról szeretne tájékozódni, találhat benne megtekintésre érdemes anyagot.

Tovább a gyűjteményre.